A tüntetők az elnöki palotához próbáltak eljutni, de a rendőrök sorfala elzárta az utat, rohampajzsokkal is próbálták visszaszorítani őket. Ezután néhány százan a mellékutcákon próbáltak átjutni a rendőrségi lezárásokon, ekkor vetettek be ellenük könnygázt. A tüntetők egy része válaszul megdobálta a rendőröket. Azóta feszült volt a helyzet, de viszonylagos nyugalom volt.

Fotó: Benoit Tessier / Reuters

Az Index Párizsban tartózkodó tudósítója szerint nem sokkal dél előtt azonban a Diadalívnél szabadultak el az indulatok.

Több ezren állnak a Champs-Élysées-n, de a legtöbben csak skandáltak, a francia himnuszt, a Marseillaise-t énekelték, és Emmanuel Macron francia elnök lemondását követelték hangosan. „Hallgassátok a nép haragját!", „Macron mondjon le!", „Macron tévútra vitt!" feliratú táblákat és transzparenseket látni.

Fotó: Bődey János / Index

Viszont néhány tucatnyian elkezdték dobozokkal, üvegekkel dobálni a rendőröket. Többen kockaköveket is felszedtek, és petárdákat is átdobtak a sorfalon, amire válaszul a rendőrök könnygázazni kezdtek. A portál tudósítója szerint ezért egy időre az egész Diadalív környéke füstben állt.

A Diadalívet és környékét is teljesen lezárta a rendőrség. A környező utcákon is mindenkit igazoltatnak a rendőrök, átkutatják a táskákat. Minden be van zárva, a boltok be vannak deszkázva a környéken.

Folyamatosan érkeztek tüntetők a Diadalív felé, de már senkit sem engedtek át. Délelőtt itt csak a távolból lehetett hallani durranásokat, amik feltehetően könnygázgránátok lehettek, és már azelőtt érezni lehetett a könnygáz szagát, hogy itt is bevetették volna a rendőrök.

Feszült volt a hangulat szombaton kora délután Párizs belvárosi kerületeiben, ahol sárgamellényesek csoportjai összecsaptak rendőrökkel a kormány szociális és adópolitikája elleni tüntetés mentén. A szociális mozgalom keretében eközben több tízezer francia békésen tüntetett a nagyobb vidéki városokban, és több útblokáddal is nehezítették a közlekedést az autóutakon.

A múlt szombathoz képest nyugodt délelőtt után a francia főváros különböző helyszínein a Champs-Elysées sugárút közelében, az avenue Hohce-on, az avenue Marceau-n, a boulevard Haussmannon, az Opera környékén sárgamellényt, bukósisakot és szemüveget viselő 10-12 fős csoportok kerültek összetűzésekbe rohamrendőrökkel, akik könnygázzal oszlatták az embereket és vízágyúkat is bevetettek a randalírozókkal szemben.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint délelőtt 31 ezren tüntettek országszerte, és mintegy 700 előállítás történt, többségük nem az összecsapásokat követően, hanem óvintézkedésből, azokat megelőzendő.

Mintegy 1500 sárgamellényes tüntetett szombat délelőtt Párizsban, a Champs-Elysées sugárúton a kormány szociális és adópolitikája ellen.

A sugárútra vezető egyik utcába betömörült embereket fél 11 óra körül könnygázzal oszlatták szét a rendőrök, a tüntetők egy része válaszul megdobálta a rendőröket.

Később is történtek hasonló összetűzések a mellékutcákban egy-egy csoport és rendőrök között.

Az incidensek után a rend helyreállt, az emberek viszonylagos nyugalomban folytatták a fel-le sétálást a sugárúton, amelyet nagy erőkkel biztosít a rendőrség.

A tüntetésnek nincsenek vezetői és hangadói, az emberek kisebb csoportokban menetelnek, időnként skandálva Emmanuel Macron államfő lemondását követelik. A rendőrök nem engedik őket a sugárút végén a Concorde tér, az elnöki hivatal felé menni, amelynek környékét teljesen lezárták. Megállni sem engedik az embereket, a csoportosulásokat azonnal oszlatják.

Edouard Philippe miniszterelnök a belügyminisztériumban tett látogatásán arról tájékoztatott, hogy délelőtt 481 előállítás történt és 211 embert őrizetbe vettek, mert azzal gyanúsíthatók a náluk talált tárgyak alapján, hogy erőszakra és szándékos, csoportosan elkövetett összetűzésekre készültek. Nagy számban állítottak elő olyanokat is, akik nem tudták magukat igazolni.

Délig a prefektúra tájékoztatása szerint 514 előállítás történt, 272-en vannak őrizetben. A szám már most magasabb, mint az egy héttel ezelőtti, az egész városra kiterjedő zavargások után. December 1-jén 412 embert állítottak elő.

A francia belügyi szervek attól tartanak, hogy szélsőségesek és radikális tüntetők özönlik el szombaton Párizst, hogy szándékosan összetűzzenek a rendőrökkel és középületeket rongáljanak meg, ezért a pályaudvarokon és a tüntetések várható helyszínein minden sárgamellényest átvizsgálnak.

"Szeretném még egyszer megköszönni azoknak - politikai vezetőknek, szakszervezeteknek, egyesületeknek, állampolgároknak -, akik nyugalomra intettek annak érdekében, hogy azon franciák közé, akik szeretnék kifejezni a követeléseiket, ne keveredhessenek olyanok, akik törni-zúzni jönnek, és keresik a rendőrséggel az összetűzéseket" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Edouard Philippe emlékeztetett arra, hogy a főváros biztosítása rendkívüli a létszámot és a szervezetettséget illetően is.

Országszerte 89 ezer, Párizsban 8 ezer rendőr van készenlétben, és az utcákra vezényelték a csendőrség tucatnyi páncélozott járművét is.

A Champs-Élysées sugárút - közelében az Elysée-palotával -, valamint az Opéra, a Madeleine, a Bastille és a République tér is azon övezetek között szerepel a rendőrség szerint, ahol rombolásra lehet számítani. A prefektúra közzétett egy térképet, amelyen a radikális sárgamellényesek feltételezett útvonalai és akcióhelyei láthatók a különböző felhívások alapján, ugyanis a tüntetésről hivatalos bejelentés nem érkezett a hatóságokhoz. A rendőrség a környékbeli üzleteket és vendéglátóhelyeket a létesítmények védelmére és minden olyan tárgy elrejtésére kérte, amelyet a feldühödött tüntetők "fegyverként" használhatnak a rendőrökkel szemben. A legkockázatosabb helyszíneken a gépkocsi-tulajdonosokat szórólapokon a járművek biztonságos helyre szállítására ösztönözték. A belső kerületekben korlátozzák a gépjárműforgalmat, 36 metrómegállót lezártak, és ötven buszjárat kerülő útvonalon közlekedik.

A hatóságok pénteken egész nap nyugalomra intettek, miután a múlt szombati párizsi zavargásokat követően a francia kormány - eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének - bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését, és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt. A tüntetők azonban ezt már keveslik, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik.

Egy friss felmérés szerint a november 17. óta tüntető sárgamellényesek támogatottsága az elmúlt napokban valamelyest csökkent, de a franciák kétharmada még mindig rokonszenvez a szociális mozgalommal.

Könnygázt, hang- és füstgránátokat, valamint barikádtörő páncélosokat is bevetettek szombaton Párizsban a tüntetők ellen, akik már nem az adóemelések, hanem Emmanuel Macron kormánya ellen tiltakoznak - hangzott el az M1 szombat esti Híradójában.

A bejátszott felvételeken látszott, hogy az M1 stábjának is menekülnie kellett, amikor a Champs Elyseés-n a rendőri erők két oldalról elkezdték kiszorítani a tüntetőket. Mint elhangzott, délután épp a híres párizsi sugárúton, a tüntetők között tartózkodott a stáb, amikor a rendőrök elkezdték oszlatni a tömeget. A sárgamellényesek közé könnygázgránátokat lőttek, az M1 riporterét is eltalálta egy a lábán.

Fotó: Jean-Paul Pelissier / Reuters

A Híradóban elhangzottak szerint estére már valamelyest csillapodott a helyzet Párizsban, a belvárosban már csak tucatnyi radikális tüntetett, őket továbbra is könnygázzal próbálták távozásra bírni.

Az M1 riportere a nap folyamán sok sárgamellényessel beszélgetett, akik azt akarják, hogy Emmanuel Macron változtasson liberálisnak nevezett gazdaságpolitikáján. A tüntetők azt szeretnék, hogy a francia társadalom nagy részét alkotó alsóbb osztályok is érezzék a gazdasági fellendülést, ne csak a felső tíz százalék gyarapodjon.

A tüntetést kommentálta Donald Trump amerikai elnök is, aki úgy értelmezte, a franciák azon párizsi klímavédelmi egyezmény ellen tiltakoznak, amelyből Trump kivezeti az Egyesült Államokat. Trump szerint a párizsi felfordulás is azt bizonyítja, jó döntés volt a szerződésből való kilépés. Trump még azt is tudni vélte, hogy sok tüntető azt kiabálta, őt akarják Franciaország elnökének is.

Közben megszólalt Recep Tayyip Erdogan török államfő is, aki – miután a 2016-os törökországi puccs után két évig érvényben tartotta a rendkívüli állapotot, s tízezreket tartóztattatott le a lázadásban való állítólagos részvétel miatt – most aggódott a franciaországi demokráciáért. „Akik elnyomással vádolták a rendőrségünket, most látniuk kellene, mit csinálnak most a francia rendőrök. A káosz képei azt mutatják, hogy Európa megbukott a demokrácia, az emberi jogok és a szabadság vizsgáján” – mondta Erdogan egy isztambuli nagygyűlésen.

Christophe Castaner belügyminiszter szerint kora este Párizsban 10 ezren, országszerte 125 ezren tüntettek, de már uralmuk alatt tartják a helyzetet. Azt is elmondta, hogy mintegy 120 tüntető és 20 rendőr sérüét meg, továbbá már közel ezer embert vettek őrizetbe, ebből 620-at Párizsban.

Édouard Philippe francia miniszterelnök szerint eljött a párbeszéd ideje a kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényesekkel a szombati negyedik országos tiltakozónap után. Emmanuel Macron államfő a jövő hét elején megszólal, és konkrét intézkedéseket fog javasolni - ígérte meg a kormányfő.

Fotó: Stephane Mahe / Reuters

Egy héttel azután, hogy a múlt szombati párizsi zavargások képei bejárták az egész világot, a sárgamellényesek ismét tömegesen vonultak utcára a francia fővárosban és a vidéki nagyvárosokban a kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakozva, országszerte mintegy 125 ezren tiltakoztak a múlt heti 136 ezer után.

Párizsban és a nagyobb városokban a be nem jelentett megmozdulásokon a radikális tüntetők és a rendőrök között számos helyen történtek összecsapások, és a kizárólag az összetűzést kereső rendbontók is megjelentek a tömegben, gépkocsikat borogattak és gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak.

A múlt szombatinál azonban jóval kevesebb erőszakos cselekmény történt, ami a miniszterelnök szerint a rendőri erők jó felkészülésének köszönhető, taktikájukkal sikerült a rendbontók dinamikáját megtörni. Országszerte csaknem 1400 előállítás történt, 974-en kerültek őrizetbe, többségük nem az összecsapásokat követően, hanem azokat megelőzendő.

Christophe Castaner belügyminiszter szerint 118-an sérültek meg a tüntetők közül, ez feleannyi, mint múlt héten, és 17 rendőr is könnyebb sérülést szenvedett. Múlt szombaton 284 volt a sérültek száma a rendőri erők körében.

Jóllehet már megjelentek a sárgamellényes felhívások az újabb tüntetésekre jövő szombatra, és a franciák kétharmada továbbra is támogatja a szociális mozgalmat, a francia sajtókommentárok szerint a lázadás veszélye elmúlt, a kormány időt és teret nyert a politikai válság megoldására, és ahhoz, hogy megnyugváshoz vezető gesztusokat tegyen a tüntetőknek.

A párizsi válságstábnál tett látogatásán a miniszterelnök úgy vélte, hogy eljött az idő a párbeszédre. Édouard Philippe egy széleskörű vitát kíván megindítani december 15-től március 1-ig az adópolitikáról és az állami kiadásokról, amelyhez a szakszervezeteket, a helyi választott képviselőket és a sárgamellényesek képviselőit várja a tárgyalóasztalhoz.

"A párbeszéd megkezdődött, helyre kell állítani a nemzeti egységet" - jelentette ki a kormányfő. Hozzátette, hogy a köztársasági elnök meg fog szólalni, és intézkedéseket fog javasolni a párbeszéd erősítésére. A Le Figaro című napilap úgy tudja, hogy a "hét elején", a Le Monde szerint hétfő este várható Emmanuel Macron televíziós beszéde.

Marine Le Pen, a radikális jobboldalinak mondott Izrael-barát Nemzeti Tömörülés elnöke határozott megoldást kért az államfőtől a szociális problémákra, és Jean-Luc Mélenchonhoz, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetőjéhez hasonlóan ismételten a nemzetgyűlés feloszlatását és előrehozott választásokat javasolt.

A kormányzó Köztársaság Lendületben megbízásából december 5-én és 6-án, az Ipsos közvélemény-kutatóintézet által készített felmérés szerint ha a sárgamellényesek listát állítanának az európai parlamenti választásokra, és azokat most tartanák meg, akkor 12 százalékos támogatottságot érnének el. Ha a sárgamellényesek párttá alakulnának, a választást a kormánypárt nyerné meg 21 százalékkal, a Marine Le Pen vezetette Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) pedig 14 százalékot érne el, a 13 százalékra mért Zöldek, a 11 százalékos támogatottságú jobbközép Köztársaságiak és a 9 százalékos radikális baloldali Lázadó Franciaország előtt.

A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétegéhez tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen három hete kezdődtek országszerte tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén.

A francia kormány - eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének - a héten bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését, és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik. A mozgalomnak ugyanakkor nincs vezetője, se szervezett formája, tagjai kizárólag magukat képviselik, "a jobb megélhetésért és életszínvonalért" harcolnak, a politikai pártok és szakszervezetek segítségét és képviseletét elutasítják.

(Index - MTI - HVG - Reuters nyomán)

Korábban írtuk: "Szélsőségesek megelőző örizetbevételével" és barikádokkal készültek a szombati tüntetésekre a francia hatóságok