Hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek Koszovóban. Az ország mintegy 1,8 millió szavazópolgára előrehozott választáson dönt a 120 fős parlament új összetételéről.
Az előrehozott választásra azért volt szükség, mert az alkotmánybíróság decemberben érvénytelennek nyilvánította a koszovói kormány tavaly júniusi megalakulását. A taláros testület kimondta, hogy a kormányt nem az alkotmánnyal összhangban választották meg, mert Efrem Arifi "roma" kisebbségi képviselő szavazata - amely nélkül nem alakulhatott volna meg a kormány - érvénytelen volt. A politikust ugyanis 2018-ban 15 hónap börtönre ítéltek, mert egy civil szervezeten keresztül 26 ezer eurót sikkasztott el. Az alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy Efrem Arifi jogellenesen vett részt a parlamenti szavazáson, mert a törvény értelmében nem gyakorolhatja képviselői jogait az, akit három éven belül jogerősen bűnösnek mondtak ki büntetőperben.
A huszonnyolc választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.
A közvélemény-kutatások szerint egyik pártnak sem lesz meg a kellő többsége a kormányalakításhoz, így hosszan elhúzódó koalíciós tárgyalásokra lehet számítani.
Az urnák 19 órakor zárulnak, előzetes eredményekre akár már hétfőn számítani lehet.
Frissítés: Az exit poll szerint az Önrendelkezés szerezte a legtöbb szavazatot a koszovói választáson
Az exit poll szerint a baloldali, nacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) kapta a legtöbb szavazatot, a voksok több mint 40 százalékát vasárnap a koszovói előrehozott parlamenti választáson - közölte a honlapján a Klan Kosova televízió.
Az exit poll szerint az Önrendelkezésre a választópolgárok 41,8 százaléka szavazott, ami 52 helyre lesz elég a 120 tagú pristinai törvényhozásban.
A második helyen a Hashim Thaci államfő nevével fémjelzett Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a voksok 16,5 százalékával, ami húsz mandátumot jelent. A harmadik az Isa Mustafa volt miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) lett 15,2 százalékkal (19 mandátum), őket pedig Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei követik 7,2 százalékkal (9 mandátum). A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben.
Amennyiben a Klan Kosova exit polljának adatai a valós eredményeket tükrözik, úgy az Önrendelkezésnek partnereket kell szereznie ahhoz, hogy kormányt tudjanak alakítani. Mivel korábban Albin Kurti, az Önrendelkezés miniszterelnök-jelöltje kategorikusan kijelentette, hogy nem kíván szövetségre lépni a PDK-val, a Belgrád által támogatott szerbeket pedig eleve kizárta mint koalíciós partnereket, és korábbi, alig 50 napos kormányfősége idején kiábrándult a többi albán pártból, akár az is előfordulhat, hogy a többi kisebbséggel lép koalícióra, amivel megszerezheti a parlamenti többséget.
(MTI nyomán)
