Becslések szerint 1910 és 1970 között mintegy 100 ezer őslakos gyereket szakítottak el családjától és adtak oda fehér családoknak vagy intézményeknek a "Fehér Ausztrália" politikájának keretében, amelynek célja a kisebbségek asszimilálása volt. Többségük soha nem látta újra sem szüleit, sem testvéreit.

A keresetet Új-Dél-Wales állam legfelsőbb bíróságán nyújtották be - tudatta egy közleményben a Shine Lawyers ügyvédi iroda, amely azonban nem közölte, hogy milyen összegű kártérítést követelnek.

A panaszosokat képviselő Tristan Gaven ügyvéd szerint "az állam felelős az őslakos családok korábbi szétválasztásáért az Északi Területen, és az állam az, amelynek kötelessége ezért kárpótolni őket". Médiaértesülések szerint a keresetet mintegy hatezer őslakos nyújtotta be. Gaven elmondta: ez a kereset azért korlátozódik az Északi Területen élő őslakosokra, mert Ausztrália más részein már tettek lépéseket az elrabolt nemzedék kárpótlásáért.

Az ausztrál állam részéről először 2008-ban, Kevin Rudd miniszterelnök kért bocsánatot az elrabolt nemzedék tagjaitól az okozott fájdalomért, 2017-ben pedig Malcolm Turnbull miniszterelnök szintén bocsánatot kért a kormány nevében, miután nyilvánosságra került az a jelentés, amely arról szólt, hogy az áldozatok évtizedek múltán is súlyos traumákkal küzdenek.

Az ausztrál őslakosok a gyarmatosítás óta folyamatos rossz bánásmód áldozatai voltak, földjeikről elüldözték és rendszerszinten hátrányosan megkülönböztették őket, sokuk jelenleg is szegénységben és kirekesztetten él.

Az 1901-es keltezésű ausztrál alkotmány nem ismeri el az őslakosokat, sem a Torres-szoros szigeteinek lakóit az ország eredeti lakóinak, nem is említi őket. Az őslakosok jelenleg 3,3 százalékát teszik ki a 25 milliós ausztrál lakosságnak.

(MTI)