"Az ukrajnai háború azt mutatja, hogy Oroszország erőteljesen fejleszti nagy hatótávolságú rakétaállományát, beleértve a ballisztikus rakétákat és a nagy hatótávolságú drónokat" - jelentette ki Pal Jonson a sajtónak adott nyilatkozatában.

A svéd légierő már több svéd-német gyártmányú, Taurus típusú, 500 kilométeres hatótávolságú Taurus manőverező robotrepülőgépet rendelt meg a Gripen harci repülőgépeihez, a miniszter pedig elmondta, hogy Stockholm egyéb eszközök beszerzését is fontolóra veszi.

A svéd hadsereg mindeközben sajtóközleményben bejelentette, hogy összesen 3,5 milliárd korona értékben kíván védelmi felszereléseket vásárolni. Az összegből a tervek szerint kétmilliárd koronát IRIS-T SLS föld-levegő rakéták vásárlására költene, további 1,5 milliárdot pedig a bevetésükre szolgáló járművekre.

A héten a hadsereg a kormányhoz benyújtott jelentésében arról tájékoztatott, hogy 2000 kilométeres hatótávolságú rakétákra van szüksége ahhoz, hogy képes legyen "az ellenséges vonalak mögötti" katonai és kritikus infrastruktúrát eltalálni.

A Saab svéd gyártóvállalat megerősítette, hogy mintegy 2,1 milliárd korona értékben kapott rendelést Stockholmtól érzékelőkre és föld-levegő berendezések vezérlő- és irányító rendszereire, hozzátéve, hogy a szállítások várhatóan 2027 és 2028 között történnek.

Svédország az ukrajnai háború 2022-es kitörése, illetve a NATO-csatlakozása nyomán növelte védelmi kiadásait; a skandináv ország a következő 10 évben 300 milliárd koronát szán védelme megerősítésére.

(MTI)