Egyre több élelmiszert halmoz fel a görög lakosság, miközben menekítik pénzüket a bankokból, attól tartva, hogy a sorsdöntő vasárnapi parlamenti választások eredményeként az ország kénytelen lesz elhagyni az euróövezetet. Bankárok szerint naponta mintegy nyolcszázmillió euró­nyi (mintegy 237 milliárd forint) betétet számolnak fel a nagy pénzintézeteknél. A kiskereskedők azt mondják, hogy ugrásszerűen megnőtt a forgalom száraztésztából és konzervekből, mert sokan félnek, hogy a radikális baloldal győzelme esetén visszatér a drachma, és hosszú gazdasági káoszba süllyed az ország. A görög központi bank adatai szerint másfél év alatt április végéig 17 százalékkal, 35,4 milliárd euróval csökkent a betétállomány. Májusban felgyorsult a pénzkivonás, a nagy bankoknál napi ötszáz-nyolcszáz millió, a kisebbeknél 12-36 millió eurónyi betétet mondtak fel. Mindeközben a Portfolio.hu tudósítása szerint a Financial Times Deutschland EU-forrásokból úgy értesült, hogy az unió hajlik a görög költségvetési kiigazító program újratárgyalására, függetlenül attól, mi lesz a most vasárnapi parlamenti választások kimenetele, mivel lényegében az összes nagyobb görög párt ennek elérésére törekszik, főként a spanyol bankmentő csomagnál látott uniós engedmény láttán. Úgy tűnik azonban, hogy a német lakosság szívesen látná a görögöket az euróövezeten kívül. A YouGov közvélemény-kutató által megkérdezettek németek 69 százaléka voksolt a görögök kilépésére, s mindössze 17 százalék szavazott arra, hogy Görögország maradjon az eurózónában.

Az euróövezetben tomboló válság végleges megoldására José Manuel Barroso szerint további lépéseket kell tenni az integráció irányába. Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament tegnapi ülésén jelezte, olyan folyamatot kell elindítani, amely hosszabb távon a tényleges gazdasági és pénzügyi unió kiteljesedéséhez vezet. Ennek megerősítését jelenti, hogy az Európai Bizottság olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek segítik a bankunió létrehozását. A távirati iroda tudósítása szerint a tervezet garantálná azt is, hogy a csődbe ment bankok átszervezésének és szanálásának költségeit a pénzintézet tulajdonosai és hitelezői viseljék, ne pedig az adófizetők. Az új szabályozás mind a 27 EU-tagországra vonatkozna.

A szanálási eszközök között a javaslat több lehetőséget sorol fel: a csődbe jutott bank teljes vagy részleges eladását, hídintézmény közbeiktatását, amelynek keretében a pénzintézet jó eszközeit egy új bankhoz telepítik, úgynevezett eszközelkülönítést (amellyel a bank rossz eszközeit egy eszközkezelő társaságra ruházzák át), illetve a szigorúan szabályozott hitelezői feltőkésítést, amelynek révén a teher nem az államra, hanem elsősorban a magánbefektetőkre hárulna. Idetartozik, hogy tegnap megszavazta az Európai Parlament azt a két jelentést, amelyek nyomán az uniós jogba és gyakorlatba ültethetik a költségvetési fegyelemről tavaly kötött kormányközi megállapodás intézkedéseit.

(MH)