Az ukrán egészségügyi minisztérium jelentése szerint a férfinak pénteken délután háromnegyed kettőkor adták be az oltást. Eleinte egyáltalán nem jelentkeztek nála mellékhatások, délután 5 óra után viszont émelygésre panaszkodott, majd elvesztette az eszméletét. A férfihez kihívták a mentőket, akik megpróbáltak újraéleszteni őt, de nem jártak sikerrel, és egy órával később meghalt.

Az egészségügyi hatóságok vizsgálják az esetet, a minisztérium ugyanakkor közleményében leszögezte, hogy a korábbi, a Pfizer-oltást követően történt halálozásoknál nem találtak arra utaló jeleket, hogy a vakcina okozta volna bárkinek a halálát.

Ugyanabból az üvegcséből öt másik embert is beoltottak, de ők az egészségügyi minisztérium szerint jól vannak.

Az ukrán Hromadske csatorna szerint ez volt az első eset az országban, hogy ilyen rövid idővel, órákkal a Pfizer-oltás után halt meg valaki.

A Pfizer-BioNTech és a Moderna által gyártott vakcinák olyan tartós immunreakciót váltanak ki a szervezetben, amely éveken át védelmet nyújt a koronavírus ellen – ezt állapították meg amerikai kutatók.

Az eredmények egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az mRNS-vakcinákkal oltottak többségének nincs szüksége emlékeztető vakcinára – feltéve, ha a vírus nem mutálódik túlságosan, amire persze nincs garancia. Azoknak viszont, akik a koronavírus-fertőzésből az oltás előtt épültek fel, valószínűleg még akkor sem lesz szükségük emlékeztető oltásra, ha a vírus jelentősen átalakul.

Ez jó jel arra nézve, hogy mennyire tartós az immunitásunk ezzel a vakcinával – idézte a The New York Times Ali Ellebedy kutatásvezetőt, a St. Louis-i Washington Egyetem immunológusát.

A Nature című folyóiratban megjelent tanulmány mellőzte a Johnson & Johnson által készített koronavírus elleni vakcina értékelését. Dr. Ellebedy arra számít, hogy a Johnson & Johnson immunválasza kevésbé lesz tartós, mint az mRNS-vakcinák által kiváltott immunválasz.

Dr. Ellebedy és kollégái nemrég arról számoltak be, hogy azoknál az embereknél, akik túlélték a Covid-19-et, a vírust felismerő immunsejtek a fertőzést követően legalább nyolc hónapig nyugalmi állapotban vannak a csontvelőben. Egy másik kutatócsoport tanulmánya azt jelezte, hogy az úgynevezett B-sejtek a fertőzést követően még legalább egy évig érnek és erősödnek.

Az eredmények alapján a kutatók azt feltételezik, hogy a koronavírussal fertőzött, majd később beoltott emberek immunitása évekig, sőt az sem kizárt, hogy akár egy életen át tarthat.

Nem volt azonban világos, hogy a védőoltás önmagában képes-e hosszú távú védettség kifejtésére.

Dr. Ellebedy csoportja a kérdésre úgy keresett választ, hogy a memóriasejtek forrását vizsgálta: a nyirokcsomókat, ahol az immunsejtek a vírus felismerésére és leküzdésére képződnek.

Fertőzés vagy oltás után egyaránt a nyirokcsomókban egy különleges szerkezet, az úgynevezett csíraközpont alakul ki. Ez a struktúra egyfajta elitiskola a B-sejtek számára. Gyakorlatilag egy kiképzőtábor, ahol limfociták egyre kifinomultabbá válnak, és megtanulják felismerni a vírusok genetikai szekvenciáinak változatos készletét.

Minél szélesebb a spektrum és minél hosszabb ideig gyakorolhatnak a sejtek, annál valószínűbb, hogy képesek lesznek megküzdeni a vírus mutánsaival is.

„Mindenki mindig a vírus fejlődésére összpontosít. Ez igaz a B-sejtekre is” – hangoztatja a seattle-i Washingtoni Egyetem immunológusa. „És ez védelmet nyújt a vírus folyamatos fejlődésével szemben, ami nagyon bíztató” – tette hozzá Marion Pepper.

A koronavírussal történő fertőzés után a csíraközpont a tüdőben alakul ki. Az oltás után azonban az ellenálló sejtek képzése a kutatók számára elérhető közelségben lévő hónalji nyirokcsomókban zajlik.

Dr. Ellebedy és kollégái 41 embert toboroztak – köztük nyolcat, akik már átestek a vírusfertőzésen. Őket két dózis Pfizer-BioNTech vakcinával immunizáltak. A kutatók 14 embertől három, négy, öt, hét és tizenöt héttel az első dózis beadása után vettek mintát a nyirokcsomóból.

A vesződséges munka tette „hősiessé” a tanulmányt – véli Akiko Iwasaki, a Yale immunológusa. „Ilyen gondos időbeli elemzést embereken nagyon nehéz elvégezni”.

Dr. Ellebedy csapata megállapította, hogy tizenöt héttel az első oltóanyagadag után a csíraközpont még mindig nagyon aktív volt mind a 14 résztvevőnél. A koronavírust azonosító memóriasejtek száma nem csökkent.

Biztató, hogy a reakció az oltás után majdnem négy hónappal is folytatódik – húzta alá Dr. Ellebedy. A csíraközpontok ugyanis jellemzően egy-két héttel az immunizálás után érik el a csúcsot, majd teljesítményük csökken.

„Négy-hat hét elteltével már alig fejtenek ki hatást” – mondta Deepta Bhattacharya, az Arizonai Egyetem immunológusa. Az mRNS-vakcinák által stimulált csíraközpontok azonban „még hónapokig működnek, és a legtöbb embernél nem nagyon tapasztalható visszaesés”.

A tudósok ismerete a csíraközpontok fennmaradásáról mindeddig állatkísérleteken alapult. Az új tanulmány az első, amely embereken vizsgálta, mi történik az oltás után.

A kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a beoltott emberek túlnyomó többsége hosszú távon védett lesz – legalábbis a ma ismert koronavírusváltozatokkal szemben. Az idősebbeknek, a gyenge immunrendszerrel rendelkezőknek és azoknak, akik immunitást csillapító gyógyszereket szednek, szükségük lehet emlékeztető oltásra. A Covid-19-et túlélő és később immunizált embereknek valószínűleg soha nem lesz szükségük utóoltásra.

Nehéz megjósolni, hogy az mRNS-vakcinákkal gerjesztett védelem pontosan meddig tart majd.

A védettség elméletileg egy életen át tarthat, vélik a szakértők. A vírus azonban időközben egyértelműen fejlődik, azaz mutálódik.

A koronavírussal megfertőződött, majd immunizált emberek antitest-szintje jelentősen megemelkedett, vélhetően azért, mert az antitesteket termelő B-sejteknek elegendő idejük volt arra, hogy fejlődjenek az oltás előtt.

Dr. Ellebedy szerint az emlékeztető oltás valószínűleg ugyanolyan hatású lesz, mint a korábbi fertőzés az immunizált emberekben. „Ha a limfocitáknak adunk még egy esélyt, erőteljes válaszreakcióra számíthatunk”.

Dr. Ellebedy szerint az eredmények azt is sugallják, hogy a tartós immunreakció jeleit kizárólag az mRNS-vakcinák okozhatják, szemben a hagyományosabb eszközökkel, például a Johnson & Johnson oltóanyagával.

(Index nyomán)