A jelek szerint nem maradunk vallás nélkül. Pedig már azt lehetett hinni, hogy a "modern világban" nem lesz vallás, mert, miként a marxizmus hirdette,  a "tudomány olyan fejlettségi szintet ér el, hogy mindenfajta ilyen babonaság magától elhal".
Úgy tűnik azonban, sorsunk irányítói rájöttek: a "gyarló embernek" mégiscsak szüksége van rá. Leginkább persze azért, hogy könnyebben lehessen fegyelmezni és kordában tartani.
A kereszténységet felváltani hivatott holokausztvallásnak mindamellett van egy nagy hibája, amelyet idővel mindenképpen ki kell küszöbölni: nem mond semmit a halál utáni életről, márpedig a "gyarló ember", még ha oly nagyon "modern" is, szeretné tudni, mi vár rá a kaszás után. Az új hit további hibája még, hogy nem állít elénk egy világosan megfogalmazott értékrendet, amely egyfajta iránytűként szolgálna az élet ezer és ezer gondja közepette. Csak annyit mond, hogy szeresd, tiszteld a zsidókat, és feltétlenül engedelmeskedj nekik, bármit is kívánnak tőled. Vagy ennyi talán már elég is az "üdvösséghez"?

Ugyanakkor feltűnő hasonlóságok vannak a kereszténység és a holokauszthit között. Az előbbi középpontjában Jézus Krisztus halála és feltámadása áll, az utóbbi pedig "6 millió zsidó gázkamrákban történő kivégzésére" épül.

Az "ártatlan áldozat" mindkettőben megtalálható tehát, az áldozat, illetve az "áldozatok" borzalmas kínok között haltak meg itt is, meg ott is. Igaz, Krisztus egyedül volt, a zsidók meg állítólag 6 millióan, viszont a keresztények hite szerint Jézus maga Isten is és ember is, a zsidók ezzel szemben emberek, habár kétségkívül "felsőbbrendűek".

A Megváltót a héberek ölték meg, a 6 millió hébert pedig a keresztények. Persze mindkét esetben lehet azt mondani, "nem rendes zsidók", illetve "nem rendes keresztények" voltak az elkövetők. Mindkét vallás megköveteli a bűnbánatot és a vezeklést, habár a keresztények egyre kevesebb lelkesedéssel követelnek bármit is.

A holokausztvallás viszont nem tűri az alapdogma megtagadását és börtönnel sújtja az "eretnekeket". Jézus Krisztus kereszthalálát és feltámadását, illetve istenségét azonban minden különösebb kockázat nélkül lehet tagadni.

Bár azért ne hallgassuk el: voltak idők, amikor üldözték a keresztény hittételek tagadóit, köztük például a zsidókat. A spanyol inkvizíció elsősorban épp a héberek /és a mohamedánok/ megregulázása céljából jött létre. Ma már azonban csak a holokauszt hitűek működtetnek inkvizíciót, a kereszténység pedig már régen nem. Vagyis a történelem furcsa fintoraként most a zsidók üldözik az ő hitük dogmáinak tagadóit. Sőt, a holovallás ellenfeleit világi bíróságokon ítélik el, mi több, állami vezetőknek is ki kell állniuk az új hit tételei mellett. A holokausztvallás esetében tehát nem kívánják meg az állam és egyház szétválasztását, éppen ellenkezőleg, az állam teljes apparátusa - oktatás, rendőrség, közigazgatás - a védelmére, sőt, terjesztésére rendezkedik be. Micsoda fordulat az állam és egyház szétválasztását zászlajára tűző liberalizmus korában!

Van azután még egy szembeötlő hasonlóság: Jézus életéről, haláláról és feltámadásáról ugyanúgy nincsen semmilyen hiteles bizonyíték, mint ahogyan a "6 millió zsidó gázkamrákban történt megöléséről" sincsen. Csak szemtanúk beszámolóira hagyatkozhatunk, de hát végtére is minden vallás hitre épül, ahhoz pedig nem szükséges megdönthetetlen bizonyítékokkal előállni.

Végezetül érdekes kérdés még, hogy a két vallás dogmáiban lehet-e egyszerre hinni. Vagyis lehet-e valaki egyszerre keresztény és holokauszthívő? Nos, mint Ratzinger, Erdő Péter és annyi más érsek és püspök példája bizonyítja, ez lehetséges, mi több, talán már kötelező! Igaz, a két vallás nem egyenrangú, hiszen egy holokauszthívőnek nem kell elfogadni Jézus Krisztus istenségét, ezzel szemben a keresztényektől elvárják, hogy higgyenek a "6 millió gázkamrákban kivégzett zsidó" dogmájában. Nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, a két vallás összeolvad-e, vagy egymás mellett létezni tud, netán a kereszténység teljesen megadja magát, és csak a holovallás marad.

Megjegyzem, van a színen egy "zavaró tényező", mégpedig az iszlám, amely egyre nagyobb befolyásra tesz szert Európában is, és - a kereszténységgel ellentétben - aligha hajlandó letenni a fegyvert.

Perge Ottó
Kapcsolódó: