A baloldali német hírmagazin Az első tunéziaiakat már Németországban látták című cikkében tudósít az észak-afrikai válság egyik hozadékáról. A német biztonsági szervek rutinellenőrzésük alkalmával egy olyan észak-afrikai menekültbe botlottak, aki az olasz kormány vitatott schengeni vízumával utazott. A tunéziai férfit a múlt hétfőn a Milánó–München vonaton ellenőrizték.

Olaszország a többi uniós tagállam tiltakozása ellenére a közelmúltban megkezdte a tunéziaiaknak a hat hónapos tartózkodásra jogosító schengeni vízumok kiállítását. Ez a lépés a probléma megoldásának kísérlete. Joachim Herrmann (CSU) bajor belügyminiszter szerint azonban az olaszoknak azonnal fel kell hagyni azzal, hogy tartózkodási engedélyeket adjanak ki a tunéziai gazdasági menekülteknek. A berlini belügy szóvivője kijelentette, figyelik az eseményeket, s készek az ellenőrzés megszigorítására. Ugyanakkor annak nincs jele, hogy az észak-afrikaiak az olasz vízummal Németország felé indulnának.

Hetek óta érkeznek Dél-Európába az észak-afrikai menekültek – sokan közülük Szicília és Lampedusa szigetén szállnak partra. Becslések szerint a nyugtalanság kezdete óta 26 ezer észak-afrikai menekült érkezett Olaszországba. Ezért Róma uniós segítséget kért a menekültáradat kezelése érdekében. Az uniós miniszterek azonban jelezték, az ország nem háríthatja át a menekültproblémát a többi EU-tagállamra.

A konzervatív német napilap Romák a kilakoltatás után megszállták a pápai bazilikát című cikkében tájékoztat a 150 cigány római jelenlétéből adódó problémákról. Rómában 150 cigány elhelyezéséről vitatkoznak. Az érintettek, köztük 40 gyermek, megszállták a Szent Pál-bazilikát. Ezzel tiltakoztak a Róma északnyugati részén fekvő Casal Bruciató-i lakhelyeikről történt kiköltöztetésük ellen.

A római városvezetéssel folytatott eredménytelen tárgyalások után a Vatikán, mint a bazilika tulajdonosa, engedélyezte, hogy meghúzzák magukat egy, a templomhajón kívüli teremben. Az illegális cigánytáborok felszámolása összeütközést eredményezett a Gianni Alemanno polgármester és a Sant’Egidio katolikus közösség között. Utóbbi a hajléktalanokkal történő bánásmódot koncepciótlannak és embertelennek nevezte. Alemanno hangsúlyozta, hogy a romák elutasították a felajánlott alternatív szálláslehetőségeket. Az Amnesty International felszólította Giuseppe Pecorarót, Róma rendőrfőnökét az átköltöztetés azonnali leállítására.

A konzervatív bécsi napilap Optimizmus a keleti nyitás előtt: a gazdaság megélénkülése című cikkében ismerteti a munkaerő-piaci nyitás várható következményeit. Május 1-jével nyolc további uniós tagállam előtt nyílik meg az osztrák és a német munkaerőpiac. Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) és a Munkáskamara ebben nem lát nagyobb problémát. Bernhard Achitz, az ÖGB főtitkára úgy véli, hogy a polgárokkal nagyjából meg lehet értetni, nem kell félniük a külföldi konkurenciától. Kivéve az építőipart, mert leginkább azt az ágazatot érinti a keleti munkavállalók beáramlása. Achitz és Josef Wallner a Munkáskamara részéről arra alapozza optimizmusát, hogy a bécsi Wifo intézet tanulmánya szerint csak 26 ezer további külföldi munkavállaló érkezik a 3,3 millió alkalmazotthoz.
A német szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) egyenesen növekedési impulzust lát az uniós szabadságokban, ha a gazdaságukba fiatal, jól képzett lengyelek, csehek, magyarok, szlovének, szlovákok, észtek, lettek és litvánok érkeznek – nyilatkozta Heinrich Alt, a szervezet elnökségi tagja. A korlátlan keleti bevándorláshullámtól való félelem alaptalan. A BA további 150 ezer munkavállalóval számol. A piacnyitás után a lengyel munkavállalók 86 százaléka a nyugati gazdasági központokban fog munkát keresni, áll a Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH) elemzésében. Csak 5,3 százalék marad keleten és 8,7 százalék Berlinben. Az IWH elemzése szerint évente mintegy 250 ezer személy költözik keletről Nyugat-Európába.

(MNO)