Simon Peresz egy nappal elnöki idejének lejárta előtt az egyoldalúan Izrael-barát Ferenc pápa meghívására elutazott a Vatikánba, ahol egy eléggé zavaros forgatókönyv szerint Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökével és a szentatyával közösen elrebegett valamilyen imát a közel-keleti megbékélésért. Amíg Peresz az imát rebegte - amint hivatali idejének szinte minden napján -, addig is épültek az újabb és újabb lakóegységek a megszállt Ciszjordániában, amiképpen épülnek majd tovább a most megválasztott Reuvén Rivlin idejében is. Tudja ezt őszentsége, a pápa éppen úgy, mint Peresz és Rivlin. De tudja ezt Mahmúd Abbász is, de ezért az ő napjai meg vannak számlálva.

Efrájim Kácír, a zsidó állam negyedik elnöke (1973-1978) fölött éppen a most leköszönt Simon Peresz mondta a gyászbeszédet 2009-ben. A búcsúztatóban az nem hangzott el, hogy a Kijevben született Efrájim Kácír és testvére, Áháron Kácír (mindketten kémikusok voltak - H. J.) szolgáltatták 1945 nyarán és őszén azt a mérget, amellyel a "bosszúállók" (héberül: Há-Nokmím - הנוקמים) nevű zsidó csoport tagjai a nyugati szövetségesek fogságába esett német katonákat kívánták meggyilkolni Németország területén, illetve tömeges halált előidézni a nagy német városok vízhálózatának megmérgezésével. Reuvén Rivlin hivatali elődje, Efrájim Kácír, Izrael negyedik elnöke később a Diná Porát történésznek adott interjúban nem is tagadta tettét: "Teljesen egyértelmű volt számunkra, hogy az SS-tisztek (a polgári lakosság vízkészletének megmérgezési szándékáról az egykori elnök nem beszélt - H. J.) nem érdemelnek irgalmat, de még a nyugati kultúra előírta tisztességes ítélkezésre sem méltóak".

A "bosszúállóknak" a német nagyvárosok ivóvízellátó-rendszereinek tervezett mérgezési előkészületeit a Palesztinát akkoriban fennhatóságuk alatt tartó angolok és a Németországot megszálló nyugati szövetségesek időben leleplezték. A német katonák fogolytáboraiba, pontosabban az élelmiszerbe sikerrel bejuttatták a mérget, sokan meghaltak, de a szövetségesek fölfedték és leállították a gyilkosságokat, s így nem Efrájim Kácíron, vagy a hozzá hasonlóan Izrael-díjas partizánköltőn, Abba Kovneren múlt, hogy nem lett még több halálos áldozata a zsidó "bosszúállóknak" Németországban. Abba Kovner volt a németországi vízhálózat megmérgezésére szőtt pokoli terv kiötlője. A "bosszúállók" munkásoknak álcázott emberei sikeresen beépültek Hamburg és Nürnberg vízműveibe, s várták az Efrájim Kácír (később Izrael negyedik államelnöke) és testvére, Áháron Kácír előállította és szolgáltatta különleges mérget Palesztinából. (Áháron Kácír méregkeverő, az elnöki méregkeverő testvére, 1972-ben a lodi repülőtéren japán fegyveresek végrehajtotta támadás áldozata lett.)

A kért mérget pedig nem másnak, mint Hájjim Weizmannak, Izrael első államelnökének közbenjárására adták át a Kácír testvérek a gyilkosoknak. A polgári foglalkozását tekintve szintén kémikus Hájjim Weizman később azt állította, hogy a német városok vízrendszerének megmérgezésére vonatkozó tervekről nem tudott, csak a német katonai fogolytáborokban elkövetett mérgezésekről... A német városok ivóvízrendszerébe, illetve a katonai fogolytáborok lakóinak szánt méreg másik kijárója - Hájjim Weizman mellett - professzor Ernst David Bergmann volt, akit az izraeli nukleáris program atyjaként is emlegetnek.

Efrájim és Áháron Kácír az általuk előállított speciális mérget fogkrémes tubusokba és konzervdobozokba csomagolva adták át Abba Kovner partizánköltőnek (az Izraeli Írók Szövetsége későbbi elnökének, a jeruzsálemi Eichmann-per egyik "koronatanújának" - H. J.). A szevasztopoli születésű Kovner a méreggel és a hamis okmányokkal Haifában fölszállt egy Európába tartó angol hajóra. Toulon kikötőjéhez közeledvén azonban az angolok fölfedték, hogy Kovner iratai hamisak, ám letartóztatása előtt a mérget sikerült a tengerbe dobnia. A németországi fogolytáborokban azonban a katonák ételébe becsempészték a mérget, sok fogoly meghalt, ám a még nagyobb tragédia bekövetkezte előtt a táborőrök fölfedezték a zsidó "bosszúállók" tevékenységét.

Amint a fentiekből kiderül, Izraelnek Hájjim Weizman és Efrájim Kácír személyében eddig két olyan államelnöke is volt, akik tevékenyen részt vettek a mérgezéses tömeggyilkosság előkészítésében. Simon Pereszről, az izraeli atomfegyverkezés kivitelezőjéről ne is beszéljünk. Reuvén Rivlin elnökké választása alkalmából az izraeli államfők nem nagyon publikált dolgait azért hozzuk föl, mert éppen Rivlin volt az, aki Nyirő József emlékének megtisztelése miatt kitiltotta Izraelből Kövér Lászlót, majd követelte a Jobbik betiltását. Milyen érdekes: Izrael két "méregkeverő" államelnökével kapcsolatosan is összefüggésbe hozható egy költő és író személye, Abba Kovneré, aki a tömeges mérgezés tervének szellemi atyja volt, ám ezzel együtt ünnepelt izraeli író, az Izraeli Írók Szövetségének elnöke lehetett, nevét utcák és intézmények viselik a zsidó államban. Amiképpen Hájjim Weizmanét, Efrájim Kácírét és Áháron Kácírét is. Nyirő József nem agyalt ki mérgezéses tömeggyilkosságot, ám a zsidók mégis meggyalázzák az emlékét.

A bosszú napján című könyv

A közvetlenül a második világháború befejezése utáni zsidó "bosszúállók" cselekedeteit, s azon belül egyes izraeli államfők szerepét Magyarországon elhallgatják, vagy legalábbis nem verik nagydobra, mert nem illik bele a kiválasztott népről alkotott képbe. Mindenesetre mielőtt antiszemita hangulatkeltéssel vádolnának bennünket a hazai megélhetésiek, fölhívjuk a figyelmet a "bosszúállók" dicső tetteinek első irodalmi megjelenítésére, az izraeli Micháél Bár-Zohár A bosszú napján című, 1969-ben megjelent héber nyelvű könyvére, majd Dáni Sziton izraeli rendezőnek az egykori gyilkosok visszaemlékezésére alapozott A bosszú című 1995-ös dokumentumfilmjére.

Mose Kácávról, Izrael sorrendben nyolcadik elnökéről, Budapest egykori díszvendégéről, a több rendbeli erőszakos nemi közösülés bűncselekményének elkövetése miatt jelenleg is börtönben ülő politikusról az elmúlt években sokat hallottunk, ezért vele nem is tartjuk értelmét részletesebben foglalkozni.

Reuvén (Ruvi) Rivlin, a jeruzsálemi parlament által most megválasztott, sorrendben tizedik izraeli államelnök 1939-ben született Nyugat-Jeruzsálemben. Eredeti végzettségét tekintve jogász. Édesapja, Joszéf Joél Rivlin neves keletkutató, arabista, aki többi között arabról héberre fordította, nyelvi, vallástörténeti, történelmi és földrajzi lábjegyzetekkel látta el az iszlám szent könyvét, a Koránt. Sokak szerint már most borítékolható, hogy az államfőnek most megválasztott ifjabb Rivlin (akit július 24-én iktatnak be elnöki hivatalába) politikai síkon nem fog ilyen maradandót alkotni.

Reuvén Rivlin a közéleti, politikai tevékenységét a Menáchem Begin alapította Hérut (Szabadság - חירות) nevű szélsőségesen nacionalista párt jeruzsálemi alapszervezetében kezdte 1986-ban. A szintén Begin által létrehozott Likud (Egyesülés - ליכוד) sovén, zsidótelepítő gyűjtőpártba természetesen Rivlin is azonnal átigazolt, s 1988 és 1993 között a párt elnöke lett. Az izraeli parlamentbe, a kneszetbe Rivlin 1988-ban jutott be első ízben. Később, az 1996-ban fölállt 15. kneszetben már a szintén Menáchem Begin alapította Likud párt frakcióvezetőjeként folytatta politikai pályafutását, s a 2003-ban létrejött 16. izraeli parlament házelnöke lett. Rivlin első házelnökségének idejére esett az izraeli kormány kezdeményezte, úgynevezett "elszakadási terv", amelynek értelmében fölszámolták a megszállt Gázai övezetben kiépített zsidó településeket, elhagyták a katonai bázisokat. A likudos házelnök Rivlin erélyesen ellenezte ezt az egyoldalú izraeli kivonulást. A Likudon belüli befolyását az "elszakadási terv" elgáncsolásra igyekezett fölhasználni, ám igyekezetével fiaskót vallott. Rivlin 2007-ben a sajtó elé kiállva bejelentette, hogy ő a legalkalmasabb személy a zsidó állam elnöki posztjára, de végül a kneszetbeli szavazáson Simon Peresz meggyőző fölénnyel maga mögé utasította.

Reuvén Rivlin 2009-ben, a 18. izraeli parlament megalakulásakor az újabb házelnöki ciklussal vigasztalódhatott. Második házelnöki ciklusára esik a Kövér Lászlóval, s rajta keresztül valójában a magyar néppel szembeni cinikus, pofátlan húzása, amikor 2012 nyarán Kövér Lászlót nemkívánatos személynek nyilvánította Izraelben, kitiltotta a Raoul Wallenberg évforduló ottani eseményeiről. Más lapra tartozik az, hogy a Fidesz-kormánynak, ha lenne egy szemernyi önbecsülése, a pofátlan döntés nyomán távol kellett volna maradnia a jeruzsálemi eseményről. A budapesti kormány azonban nem ezt tette, hanem letörölte a köpést, majd a házelnök helyett egyenesen az államelnököt (!), Áder Jánost küldte ki Jeruzsálembe.

Kövér László ellen Rivlinnek az volt a kifogása, hogy "részt vett a második világháború idején a nácikkal együttműködő magyar fasiszta nyilaskeresztes párt tagja, az író Nyirő József emlékére tartott szertartáson. Megdöbbentünk azon hírek hallatán, amelyek arról szólnak, hogy ön az antiszemita író, Nyirő József emlékét megtisztelő eseményen való részvétel mellett döntött. Ezzel a döntésével azonosul azzal az emberrel és pártjával, mint a magyar hatóság részével, amely párt együttműködött a náci gyilkosokkal a zsidó nép megsemmisítésére vonatkozó terv végrehajtása terén", írta Reuvén Rivlin 2012-ben Kövér Lászlóhoz intézett levelében. (A székely apostol egyébként nem volt tagja a Nyilaskeresztes Pártnak s arról, hogy Izraelben kikről neveznek el utcákat, kik lehetnek az ottani írószövetség elnökei, Izrael-díjasok, vagy Izrael államelnökei, arról fentebb már szóltunk - H. J.)

Reuvén Rivlin azonban nem csak Kövér Lászlót "tüntette ki" megkülönböztető figyelmével, hanem a Jobbik Magyarországért Mozgalmat is. A még házelnök Rivlin 2012 novemberében levelet írt Áder Jánosnak (hivatali megfelelőjével, Kövér Lászlóval ugyanis akkor már nem volt hajlandó szóba állni - H. J.), s nemes egyszerűséggel fölszólította, hogy Magyarországon "helyezzék törvényen kívül a Jobbik Magyarországért Mozgalmat, mert Gyöngyösi Márton a magyarországi zsidók listázását javasolta", követelte levelében a Zeév Zsabotyinszkij revizionista mozgalmában nevelkedett, utána előbb a Hérut, majd a Likud párt politikusaként elhíresült Reuvén Rivlin.

Végül szóljunk a magyar politikusokat, politikai pártokat elmarasztaló, klasszikus székely írónkat, Nyirő Józsefet mocskoló Reuvén Rivlin ifjúkori ideológiai iskolájáról, a Zeév Zsabotyinszkij-féle revizionista mozgalomról, a Béjtárról. Az ifjú Rivlin is teli torokkal énekelte, s énekli manapság is egy-egy hajdani szélsőséges zsidó terrorista halálozási évfordulóján, vagy más ünnepi alkalommal, a mozgalom himnuszának számító, Zsabotyinszkij költötte A Jordán bal partja (שמאל הירדן) című verset. A Nyirő József regényein nevelkedett "antiszemita" magyarok közül sokan nem tudják, hogy az újonnan megválasztott zsidó elnök által is teli torokkal énekelt Jordán bal, tehát keleti partjának tekintélyes része, a Jordánia Hásemita Királyság, míg a jobbik partjának jelentős szakasza a megszállt Ciszjordánia, ahol a zsidó települések épülnek.

Az Écel címere is a Jordán mindkét partját idézi

De nézzük, hogyan szól az 1929-ben írt, később a zsidó revizionisták, köztük Reuvén Rivlin himnuszává vált négyszakaszos Zsabotyinszkij-vers refrénje: "A Jordán két partja: Ez a mienk - Ez is a mienk!" A Nobel-békedíjas Menáchem Begin parancsnokolta Écel (Erec-Jiszráéli Katonai Szervezet) nevű terrorszervezet - amely a többi között 1948-ban legyilkolta Dir Jászin palesztin falu polgári lakosságát - címere is egyértelműen kifejezi azt a revizionista az ideológiát, a melyről a fentebb idézett vers megzenésített változata szól: A puskát markoló kéztől balra Nagy-Izrael (Erec-Jiszráél -ארץ-ישראל) térképe látható, közepén a Holt-tengerbe folyó Jordánnal. A puskát fogó kéz alatti fölirat: "Csak így".

A Zsabotyinszkij-féle revizionista ideológia alapján megszervezett Écel nevű terrorszervezetet az a Menáchem Begin parancsnokolta, aki létrehozta előbb a Hérut, majd a jelenleg is kormányzó Likud pártot. A revizionista ifjúsági mozgalomban felcseperedett Ruvi Rivlin, majd egész politikai pályafutását az ebből kinőtt sovén, területhódító, a megszállt területeken zsidótelepítő Hérutban, majd a Likudban folytatta. Reuvén Rivlin és államelnök elődei cselekedeteinek ismeretében teljesen fölösleges a magyar politikai vezetésnek meghunyászkodnia és megalázkodnia egy-egy Jeruzsálemből érkező intés vagy utasítás nyomán. Izraelnek, az államfőinek a közel- és távolabbi múlt ismeretében ugyanis nincs alapjuk erkölcsöt prédikálni a magyar politikusoknak, pártoknak, a magyar népnek. Söpörjenek inkább a saját portájuk előtt. Van ott elég szemét.

Hering József - Kuruc.info