Az első rész itt, a második itt olvasható.
Szociális háló, egészségügy és kultúra
A bevándorlás erősödése kapcsán a közbiztonságra vonatkozó riasztó előrejelzések után, most a többségében muszlim bevándorlók a szociális- és az egészségügyi területet, továbbá a kultúrát érintő rendkívül hátrányos hatásaira hívja fel a figyelmet az Országgyűlés jobbikos alelnöke.
Napjainkban, a jelentősen felgyorsult tömeges migrációval kapcsolatban egyre gyakrabban emlegetik összeurópai megoldásként az úgynevezett kvótarendszert. Magyarország tekintetében a vezető politikai elit, annak baloldali ellenzéke és a különböző liberális, bevándorláspárti szervezetek sajnos hajlamosak a kvótarendszerrel kapcsolatos, a szociális és egészségügyi rendszereket érintő, ezeket veszélyeztető többletterhek elbagatellizálására. A multikulturalizmust igenlő közegek szintén előszeretettel hagyják figyelmen kívül annak az őshonos társadalom kultúrájára tett negatív hatásait is.
Zoom
Magyarország eddig még nem kényszerült rá, hogy szembenézzen tömegesen betelepülő, eltérő vallással és kultúrával rendelkező népek integrációjával. Az eltérő kultúra területén ugyan van némi tapasztalatunk, hiszen a cigányság integrációja – annak sikertelensége – önmagában is hatalmas terheket ró a társadalomra. Feltehető tehát a kérdés; hogyan fogunk megbirkózni egy kulturálisan és vallásilag is gyökeresen eltérő tömeg integrációjával.
A multikulturalizmust igenlők szkeptikusokkal szembeni kedvenc fegyvere a rasszizmus hangoztatása. Azt állítják, hogy az európai ember azért nem támogatja a bevándorlást, mert rasszista. Valójában kutatások igazolják, hogy az európai embereket elsősorban nem az foglalkoztatja, hogy honnan származik a szomszédja. Sokkal inkább az iránt aggódnak, hogy a tőlük idegen, eltérő kultúra válik dominánssá a lakóhelyükön. Foglalkoztatja őket az a tény, hogy az amúgy is nehézségekkel küszködő szociális és egészségügyi rendszer tovább terhelődik a migránsok tömeges befogadásával.
Zoom
London
A bevándorláspártiak kezében ütős érvként szerepel még a bevándorlás pozitív gazdasági hatása, mely szerint a munkát végző migránsok – különösen a magasan kvalifikáltak – a pozitív gazdasági mérleget erősítik. Egy 2016-ban Angliában végzett tanulmány szerint ezen állítás csak akkor igaz, ha viszonylag rövid időintervallumban vizsgáljuk a kérdést. A tanulmányt készítők egy viszonylag hosszú, 1999-2004 közti időszakot vizsgálva megállapították, hogy a nettó befizetés összege évről évre mintegy félmilliárd fonttal alulmaradt a kiadások összegéhez képest. Egy 2011-es szintén brit tanulmány szerint, 1995 és 2011 között a bevándorlás 117,9 milliárd fontjába került az adófizetőknek. A brit példát számos más országban készült tanulmány is alátámasztja. A jelenség oka elsősorban a bevándorlók körében tapasztalható alacsony képzettségi szint, ami automatikusan jelentős munkaerő-piaci hátrányt jelent. Jellemzően a bevándorlók gyakrabban veszik igénybe a különböző egészségügyi szolgáltatásokat és felülreprezentáltak a szociális támogatások igénylésében is. A munkaerőpiacon jelentkező olcsó munkaerő, a verseny pedig lenyomja a béreket, így a lakosság költése is folyamatosan csökken. A fentiek alapján tehát kijelenthető, hogy a bevándorlás pénzügyi egyenlege összességében negatív.
A bevándorlásnak a pénzügyi problémánál sokkal mélyrehatóbb, hosszabb távú társadalmi hatásai is vannak. A liberálisabb bevándorláspolitikával rendelkező Egyesült Államok, Nagy Britannia és számos más európai ország esetében ezek a negatív társadalmi hatások már erőteljesen jelentkeznek. A liberálisok által erősen támogatott folyamat, a nemzetállam eltűnése ezekben az országokban nagyon előrehaladott. Megfigyelhető, hogy a nemzet magát már egyre inkább multikulturális társadalomként semmint nemzetként definiálja. A bevándorlók válhatnak ugyan állampolgárrá, de a tapasztalat azt mutatja, hogy többségük nem is kíván a nemzet szoros értelemben vett tagja lenni. Jellemző, hogy a bevándorlók megtartják és büszkén vállalják saját identitásukat. Így az erős nemzet alapját adó, addig a nemzetet összetartó szociális kohézió (az összetartozás gondolata) fokozatosan megszűnik, maga az őslakos társadalom, a saját kultúrájával, értékrendjével széttagozódik és sajnos a demográfiai folyamatoknak köszönhetően bizonyos területekről teljesen eltűnik. Az Egyesült Királyságban jól dokumentált és nyomon követhető az őslakosság nagyvárosokból való kiszorulása, a folyamatos északi és nyugati irányba történő visszaszorulása.
Zoom
Párizs
A bevándorlás és multikulturalizmus hozadéka az úgynevezett identitáspolitika is, melyben a törvényhozók az embereket egyre kevésbé állampolgárokként, hanem szétválasztva, rassz, etnikum vagy vallási csoportként kezelik. Jellemzően (vagy a rasszista bélyegtől való félelmükben, vagy pusztán elvakultságból) a törvényeket, rendelkezéseket a még kisebbségben lévő csoportok igényeinek kielégítésére, nekik különböző előjogokat biztosítva hozzák meg, ezzel a széttagozódást tovább gyorsítva. A folyamat egyenes következménye a különböző csoportok közötti szembenállás megnövekedése és a konfliktusok elszaporodása, melyben az egyes csoportok saját érdekeiket akarják a másik rovására érvényesíteni.
Felmerülhet a nemzetbiztonsági kockázat kérdése is, hiszen egy kiszélesedő háborús konfliktus esetén, egy szigetesedő ország - ahol a tömbökben élő bevándorlók nem hajlandóak fegyvert fogni a támadók ellen, netán azok oldalára állnak (mint a hazai cigányság [vagy zsidóság - Kuruc.info szerk.] egy része a török hódoltság ideje alatt) - nem lesz képes megvédeni magát.
Zoom
Zoom
Németország
Mindezek tudatában feltehető a kérdés, vajon szüksége van e Magyarországnak a bevándorlók tömegeire, szükségünk van-e a bevándorlás hozadékára, az eltérő kultúrára. Szükségünk van-e a muszlim szokásokra, a kényszerített házasságra, női nemi szervek csonkítására, a keresztény értékek háttérbe szorulására. Szükségünk van-e történelmi eseményeink átválogatására iskolai tankönyvekben, miután azok nagy része már nem képviseli kellőképp a sokszínű társadalmunkat?... Ez lenne a jövő, Magyarország felemelkedésének útja? Kétlem, de a választ mindenki maga fogalmazza meg!
Felhasznált források:
Kapcsolódó: