2021. július 30., péntek, Judit, Xénia napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
13:02 Kutatás: sokba kerülnek Európának a nem őshonos fajok - és akkor még a zsidókról és cigányokról szót sem ejt(h)ettek12:49 Megöltek egy nőt Kőbányán12:41 A japánok legyőzésével negyeddöntős a női vízilabda-válogatott11:58 Fiatal, szóváltás és vitapartner Felsőmocsoládon - ennek az esetnek is halál lett a vége11:25 Jászapáti után11:00 Fókák megérintéséért bírságoltak meg turistákat a Hawaii-szigeteken10:37 Hamilton már el is kezdte a pedofiltörvény elleni agitálást, Vettel szivárványos cipőben érkezett10:16 Hosszú a várakozás a röszkei autópálya-átkelőnél10:09 Egy beteg halt meg, 64 új fertőzöttet regisztráltak09:28 Ismét a buszsávok használatát ellenőrizték Budapesten08:55 A címvédő brazil röplabdázók legyőzték az amerikaiakat08:10 Cseh edzője szerint Magyarország egyik legnagyobb sportembere búcsúzott07:53 Kecskeméti repülőnap: számos légi és szárazföldi bemutató szerepel a programok között07:04 A japán kormány meghosszabbítja Tokióban a rendkívüli állapotot06:45 Telegdy Ádám ötödik 200 méter háton
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Koronavírus :: :: Hozzászólások

Történetek a kórságokról, oltásokról stb. (X.) - A közellenség SARS-CoV-2-ről és annak esetleges gyógyszereiről

Reklám

Az előző részek:
X. rész: a közellenség SARS-CoV-2-ről és annak esetleges gyógyszereiről
Figyelmeztetés: ez a cikk értelmes, épeszű, gondolkodni kész és tájékozódni szándékozó (laikus) embereknek íródott, akárcsak előzménycikkei és folytatásai. Az Egységes Magyarországi Ortodox Harpci- Chemtrail- Gyíkember- Laposföld- Ötgé- Nemisléteznekvírusok Hitközség fundamentalistái, fanatikusai, tisztségviselői és egyéb, sajátságos és sajnálatos tudatállapotú agresszív rajzfilmfigurák számára elolvasása nagykorú felügyelete mellett sem ajánlott, haloperidolt pedig kérjenek kezelőorvosuktól.
A 2019 végén Kínából, Wuhanból indult koronavírus-járvány nem hivatalos története 2013-ban kezdődött, mikor Kínában, egy szénbányában súlyos kétoldali tüdőgyulladást kapott pár bányász. Kínában, mint általában a kommunista országokban, és általában az egymilliárdnál népesebb országokban eleve a legfőbb érték az ember (mert kilóra adják el), a szénbányászok pedig eleve nagyon értékesek, amit mi sem jellemez jobban, hogy a halálos bányaszerencsétlenségek áldozatainak mintegy 90%-a kínai volt 1995 és 2015 között. A vizsgálat megállapította, hogy a betegséget koronavírus okozta, melyeket a bányászok denevérektől kaptak el. Az, hogy miképpen kerülhettek denevérek pár bányatárnába, az olvasó fantáziájára bízom. A hivatalos jelentések szerint a szokatlanul súlyos tüdőgyulladás és többszervi elégtelenség miatt hét bányász meghalt. Az átláthatóságról és igazságszeretetről híres kínai hivatalos tájékoztatás nem tért ki olyan apróságokra, hogy milyen vírus is volt ez, hányan fertőződtek meg, és hogy történt-e emberről emberre terjedés, vagy csak egymástól függetlenül fertőződtek meg az áldozatok a denevértüsszögéstől. Ismerve a kínai munkafeltételeket, és gyermekkoromból a borsodi szénbányászok tüdejének állapotát, nem tudok különösebben meglepődni azon, hogy ezek a bányászok egy viszonylag enyhébb fertőzéstől is elpusztultak esetleg. A vírust a hivatalos kínai közlések szerint később izolálták, és a betegségkitörést megszüntették. Ez lett a RaTG13 jelű koronavírus, amelyet a Rhinolophus affinis nevű patkósorrú denevérből izoláltak ekkor a kínai Jünnan tartományban, és amely genetikailag 96 százalékos egyezést mutat a SARS-CoV-2 vírussal.
Zoom
Nagy patkósorrú denevér (Bükk, Létrási vizesbarlang), téli nyugalmi állapotában (ahol nemcsak piszkálni, de hosszasan megvilágítani sem szabad). A patkósorrú denevérek orra körüli patkó alakú bőrlebernyeg nem más, mint az ultrahangos tájékozódó rendszerük vevőfelülete, „radartányérja”. A hazai fajokból tudtommal nem mutattak még ki emberre átterjedni képes koronavírust. Bükki denevérürüléket 2020 májusában kíváncsiságból RNS-PCR teszteltem, de az negatívnak bizonyult. A szerző felvétele
A 2019 novembere, decembere óta történtek nagyjából ismertek, de a WHO vizsgálata is tudomásom szerint nem terjedt ki arra, hogy merre üdült addig a denevér a vírusával, a Maldív-szigeteken vagy Zanzibáron nyaralt-e, és miképpen lehetséges, hogy ott és akkor ezt a betegséget felszámolták, és azóta nem történt kitörés. Megjegyzem, a vírusok akkor is érdekesen viselkedhetnek, ha nem kapargatja őket senki.
Jelenleg a hivatalos közmegegyezés és a WHO azt fogadja el axiómaként, hogy a SARS-CoV-2 fejlődése ebből, az RaTG13 denevérvírusból indult ki. Pontosabban nyilván nem innen indult, de ez egy jól azonosítható forrás, amelyből a koronavírus emberre „ugrott”. Ezt a teljes genom mintegy 96 százalékos egyezése igazolja. A fertőzés szempontjából kulcsfontosságú (erről később) S fehérje esetén az aminosav-szekvencia egyezése „csak” 77 százalék, amely alapból nagyon sok, de közeli rokon vírusok között ez meglehetősen csekély egyezés, ezért is a denevér vírusa emberre alig-alig patogén. Ugyanakkor már 2020 márciusában a kínaiak közölték, hogy a jávai tobzoska (Manis javanica) példányaiban izolált koronavírus esetén az S protein 99%-os egyezést mutat a SARS-CoV-2 S proteinjének RBD, azaz kapcsolódásáért felelős szakaszával, de maga a teljes genom egyezése csak mintegy 90,3%. Ezért azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a két koronavírus okozta együttes fertőzés – nem tisztázott, tobzoskában vagy emberben, vagy éppen egy lombikban – a két vírus rekombinálódott. A kínaiak azonban több más vírust is szekventáltak, és több magas fokú egyezést találtak. A „nem természetes” keletkezést „természetesen” a hivatalos vizsgálatok szinte meg sem említik. Az, hogy a WHO hivatalos, napokban közzétett jelentése egyáltalán megemlíti, mint lehetőséget (de természetesen, mint „rendkívül valószínűtlen” ként), már önmagában figyelemreméltóan bátor dolog, és annak, aki a geopolitikai és diplomáciai szaknyelvet figyeli, több mint üzenetértékű. Jelenleg, aki komolyan felveti, hogy ez a vírus annyira természetes eredetű, mint Kelemen Anna mellei, az nemzetközi szinten valószínűleg nem számíthat jelentősebb karrierre, Kínában nagyon meg tartós tejet se vegyen. Kínában természetesen ma már nincs tényleges járvány, többen halnak meg leeső virágcseréptől, mint kovidtól, a védőoltásokat is csak korlátozottan, célcsoportoknak adják, „megelégszenek” az állampolgárok teljes nyomkövetésével. Természetesen szigorúan a gonosz járvány miatt, véletlenül se más okból…
Zoom
Béta-koronavírusok és a SARS-CoV-2 S proteinjének és annak a kapcsolódás szempontjából kritikus RBD szakaszának aminosav-szekvencia-egyezése. Feltűnő, hogy a MERS vírus mennyire eltérő - a vírus emberre igen csekély fertőzőképessége éppen ezzel magyarázható. Forrás: Quibit, ill. Huang et. al. 2020
Nos. Az RNS vírusok többnyire kisebbek, egyszerűbbek és slendriánabb típusok, mint a ciklikus vagy lineáris DNS-el szaporodó vírusok. A DNS vírusok (mint pl. a himlővírus) nagyok, nehezek, mint a ruszki géppuska, és mivel a DNS replikáció hibajavítással történik, genetikai állományuk meglehetősen stabil, míg az RNS-nél, mint többször említettük, nincs hibajavító mechanizmus (III-IV-V. rész), ezért általában véve az RNS vírusok, különösen az egyszálú RNS vírusok genetikai stabilitása csekélyebb, könnyen és gyorsan mutálódnak. Ezért van az, hogy a himlő ellen kétszáz évig lehetett ugyanazzal oltani, az influenza ellen meg minden évben új oltóanyag kell, és az se ér sokat, mert, durván leegyszerűsítve, a tavalyira készül. A koronavírusok azért nem ennyire g.cik, de erről majd később, egy másik részben.
Ezen jószágok között a koronavírusok úgy általában, és közöttük a magát erőszakkal a történelemkönyvbe beíró SARS-CoV-2 is a legnagyobbak és legösszetettebbek közzé tartoznak, tekintettel arra, hogy őnagyságának már vagy 20 fehérjéje is van, ami úgy ránézésre nem sok az ember kb. 20 000 féle fehérjéjéhez képest, de az ő szintjükön sok. A virion átlagosan 120-160 nm átmérőjű, és gömb vagy lapított gömb, illetve babszem alakú. A különböző koronavírusok átlagosan 26-32 ezer bázispárból álló, pozitív egyszálú RNS-ben íródtak (lásd jelen cikksorozat IV.-V. része), ezen belül Cov-2 nembarátunk a felső végleten van. A koronavírusok jellemzője, hogy genetikai információjuk kétharmadát teszi ki egy, pontosabban kettő marha hosszú összetett fehérje genetikai kódja, amelyből a vírus replikációjához és éréséhez szükséges fehérjék képződnek olyan módon, hogy a vírusgenom által kódolt és a helyszínen elkészült enzimek ezt a szép nagy fehérjét a megfelelő szakaszokra felvágják, mint a rétestésztát, ezek akkor szépen a sejten belül felveszik a szükséges alakjukat. Összesen 16-an vannak, ők a NSP-ek (non structure proteins). Ezt a két fehérjét, pontosabban az őket leíró RNS szakaszt ORF-nek hívják, (ORF1 a és ORF1b) mint az osztrák állami rádiót és tévét, de ez itt az „open reading frame” rövidítése. A szerkezeti fehérjéik pedig egyesével készülnek.
(Közbeszúrás: a különböző koronavírusok szerkezeti fehérjéi viszonylag csekély mértékben különböznek. Ezért a PCR tesztek, mindenféle ellentétes állítással szemben, ha erről „húzódnak le”, nem tudják teljes bizonyossággal elkülöníteni az egyes rokon koronavírusokat, az, hogy egyáltalán lehetséges a SARS-CoV-2 többé-kevésbé (inkább kevésbé…) megbízható elkülönítése a „az obligát” régi, egyszerű náthát okozó koronavírusoktól, annak köszönhető, hogy mint említettük, azok jellemző típusai (lásd az előző részben) az alfa, míg a SARS-CoV-2 a béta-nembe tartozik.)
Zoom
A koronavírusoknál ez úgy folyik le, hogy a szerkezeti fehérjéket kódoló ORF-ek nem folyamatos átírással, hanem fehérjénként leíródik egy negatív szálú RNS (merthogy ő pozitív szál, tehát a templátja képződik), amit szigorlaton szubgenominális RNS-szettnek kell nevezni, máshol meg nem érdekel senkit, és ezerrel képződnek, íródnak le az mRNS-ek, akik majd az infót szépen elviszik a riboszómákba (lásd ott), és elkészülnek belőlük a koronavírus szerkezeti fehérjéi. Ezek négyen vannak, akik jelentősek (meg még van vagy két másik) ők a membrán (M) a burok (E, mint envelope) a nukleokapszid (N) és az híres-hírhedt S, azaz spike, tehát tüskefehérje, pontosabban glükopeptid, mert cukrok is vannak rajta, de megnyugtatok mindenkit, hogy nem édes. Egyes béta-koronavírusoknak, azaz SARS-CoV-2 nembarátunk közvetlen családtagjainak esetenként van egy hemogluttin-észteráza (HE).
Röviden: az M fehérje lényegében a vírus szerelési váza, szóval az önhordó, alváz nélküli kaszni. A burkot nem egy fehérje alkotja (sok vírus burka egyetlen egy fehérjemolekula), hanem az M fehérjék dimerekbe rendeződnek, és sokan vannak (és az érési fehérjék pakolják össze őket. Rá rögzülnek rá az N fehérjék. Az M fehérje jelentősége továbbá, hogy erősen gátolja a szervezetben az egyik gyulladásközvetítő molekulát az IFN-bétát, azaz a koronavírusnak az immunrendszer radarjaival szemben van egyfajta lopakodó képessége, mondhatjuk úgy, hogy olyan, mint akinek radarelnyelő festése van. Az N fehérje, amely ráépül, tartja össze magát a feltekert RNS-t. Az E fehérje szintén a burokban pocol, ő egy transzmembrán fehérje, mennyisége csekély, de kell a membrán megfelelő működéséhez, stabilitásához, kalciumion-csatornaként működik, és egyrészt ő intézi a készre szerelt vírus kijutását az őt legyártó sejtből, másrészt jelentős szerepe van a vírus megmaradásában, szerkezetének stabilitásában, azaz fertőzőképességének megőrzésében, biztosításában. Az S fehérje szerepét pedig kb. magyar nyelvű oldalakon is egymilliószor leírták: ők kapcsolja a célsejthez a vírust.
Mint már említettük, a vírusok igen jelentős százaléka, mondhatni, többsége a rá fogékony sejtekbe olyan módon hatol be, hogy valamely, a sejthártyán található receptorhoz kötődik, kvázi „belóg” a sejtbe. A koronavírusok e célra az ACE-II (ace, nem pedig „ész”, mint videófelvételeken hallható, ha már angolkodni akar valaki, akkor észíei) receptorokokat használják fel. Mi köze ehhez a receptorhoz a koronavcírusnak (akármelyiknek)? Semmi, csak felhasználja. Az érintett S protein, amely nagy affinitást mutat az adott ACE-II receptorhoz, a szerint változik, hogy mely állatfajokat betegíti meg, hiszen a különböző fajokban az angiotenzin, illetve a receptor felépítése eltér, persze, lehet hasonló. Megjegyzendő, hogy az, hogy az adott vírus mely fajra patogén, természetesen nem csak ettől függ, a sejt felszínén való megkötődés képessége szükséges, de nem elégséges feltétel ahhoz, hogy az adott célszervezetet betegítse.
A SARS-CoV-2 S proteinje kb. Y alakú trimerek formájában lakik a sejtmembránon, a kötés szempontjából egy 193 aminosavból álló egysége a lényeges, és ezek a „tüskék” okozzák azt, hogy maga a vírus a költői lelkű virológusok szerint napkoronára emlékeztet, és ezért nevezték el őket koronavírusoknak, szerintem inkább egy összegömbölyödött sündisznót formál. Egyébként maga az S protein, felépítését és funkcióját tekintve is erősen hasonlít az influenzavírusok hemogluttinjához. (A virológusok és a szakorvosok szinte mindig kézzel-lábbal bizonygatják, hogy a „koronavírusnak semmi köze az influenzavírushoz”, nos, valóban nem influenzavírus, de nemcsak az általa okozott tünetek, de járványtana és molekuláris biológiai viselkedése is kifejezetten sok rokon vonást mutat, bár vannak éles eltérések is.) Mivel a vírusok önerőből nem mozognak (erre szolgáló részük egyrészt nincs, másrészt a sejten kívüli vírusnak energiatermelése sincs, azaz nem tudja miből mozgatni magát akkor se, ha volna mivel) egy, a véráramban vagy a szövetközti folyadékban sodródó vírusnak, amely mérete az 1%-át sem éri el egy átlagos testi sejt méretének, fontos, hogy ahogy nekimegy a sejtnek, minél könnyebben tapadjon fel, ezért vette fel ugyanazt az alakot, mint a szerbtövis szúrós termése. Az S protein megtapadása a sejten egy dolog – ez előfeltétele a fertőzésnek – de önmagában ez még csak egy fennakadt vírus. Ahhoz, hogy a vírus membránja és a sejtmembrán fúzionálni tudjanak, és a sejtbe a vírus RNS-e behatoljon, és a vírus szaporodni tudjon az S protein térszerkezetének meg kell változnia a fúzió után, amit egyszerűen tud megvalósítani: el kell hasadnia. Ehhez a sejt valamely exoproteázát veszi igénybe, a koronavírusokra jellemző módon ezt egyébként a transzmembrán szerint proteáz II. (TMPRSS2) végzi el. Érdekes, a SARS-Cov-II ezenkívül egy másik helyen is hasad, ez ún. furin-hasítóhelyet tartalmaz, amely a hozzá egészen hasonló koronavírusokban nincs, a SARS-I-ben és a MERS-ben se nincs, ezért is voltak ezek sokkal kevésbé fertőzőek. A furin-hasítás képessége jelentősen emeli a sejtek fogékonyságát a vírusra, nagyon figyelemre méltó ennek a megjelenése – annak a denevér-vírusnak, az RaTG13 rendszámúnak, melyet aSARS-CoV-2 közvetlen „ősének” (az idézőjel indokolt) tartanak, ilyen tulajdonsága nincs, és ez egy jele annak, hogy a SARS-CoV-2 akár még egy mesterséges vírus is lehet.
Miért az S proteinre tervezték az mRNS oltóanyagokat? Egész egyszerűen azért, mert egyrészt ez egy kicsi, és a fertőzésben kulcsszerepet játszó protein, ráadásul joggal feltételezték, hogy nem nagyon fog már mutálódni, mert nagyon nagy az affinitása az emberi ACE-II receptorhoz, és kvázi, nem nagyon lehet rajta mit javítani. Aztán a köcsög vírus bebizonyította, hogy de, lehet még, de az eltérés kicsi és valószínűleg kicsi is marad, ezért a felbukkanó vírusváltozatok ellen a tavaly fejlesztett oltások állítólag jók. Még.
Azt hiszem, röviden muszáj szólni arról, hogy egyébként mi is az az ACE-II, és mi a retket csinál, mert a vírus által okozott megbetegedés szempontjából azért ez nem lényegtelen.
Nos, a vérnyomást jelentős részben a vese szabályozza, saját érdekében, mert ahhoz, hogy a vese megfelelően tudjon működni, azaz kiválasztó funkciójának eleget tehessen, meglehetősen pontosan szabályzott nyomás kell. A vese nagyon hasonlóan működik, mint a művese, meg a vízkezelésben használt RO (reverz ozmózis) berendezések, pontosabban azok működnek nagyon hasonlóan, mint a vese.
A kiválasztószerv, melynek végeredménye a vér, illetve a szervezet hulladéka, szemete, a vizelet (lásd: kiválasztott nép). Ezért a vese speciális sejtcsoportjai egy renin nevű peptidhormont termelnek, a vese feletti mellékvesék pedig termelik a só-vízháztartás szteroid hormonjait. Az aldoszteron termelése közvetlenül kapcsolatban áll az ún. renin-angiotenzin rendszerrel, ezért gyakran nevezzük renin-angiotenzin-aldoszteron rendszernek is. Az, hogy a vese által kiválasztott termék képes emelni a vérnyomást, már vagy száz éve kimutatták, a nélkül, hogy tudták volna, hogy mi az, és hogyan hat. A renin közvetlenül nem hat az érfalakra és a keringésre, de hatására képződik az angiotenzin nevű vegyület a májban termelődő angiotenzinogénből. A renint termelő sejtek akkor kapcsolnak be, ha a vérnyomás leesik, vagy a vérben a nátriumkoncentráció esik, vagy pedig a vegetatív idegrendszer meglökdösi, hogy héé, dolgozni. Nagyon durván leegyszerűsítve a vérnyomás állandó értékét hosszú távon és általában a renin-angiotenzin rendszer befolyásolja, rövid távon és hirtelen azonban a vegetatív idegrendszer, közvetlenül idegrendszeri és ezzel közvetlen kapcsolatban hormonális (adrenalin, noradrenalin, amelyek nemcsak a vérnyomást, hanem a vér eloszlását, ezzel a szervezet működését, vészreakcióit is befolyásolják) hatásokkal, de ezek persze, beszélgetnek egymással.
A máj folyamatosan termeli az angiotenzinogént, amely önmagában nem befolyásol semmit. Ha a reninszint megnő, ennek hatására lehasad az angiotenzinogénből (ami 453 aminosavból álló, szép nagy globulin) az angiotenzin-I nevű tíz aminosavból álló peptid. Ennek nincs semmiféle közvetlen hatása. Azonban belőle a tüdőben és néhol a szervezetben máshol is lévő ACE (angiotenzin konvertáz enzim) hatására még két aminosav leszakad, és így keletkezik belőle az angiotenzin-II nyolc aminosavból álló (Asp-Arg-Val-Tyr-Ile-His-Pro-Phe | His-Leu) peptid, amely hat a simaizmok, így az érfalak tenziójára, és emeli a vérnyomást. (Az ACE termel kisebb jelentőségű és hatású angiotenzin-III-, és -IV-et is.) Az angiotenzin-II fokozza a véralvasát is, hiszen, ha csökken a vérnyomás, lehet, hogy éppen, mert tömítetlen a rendszer, tehát egy védőfunkciója is van.
Az angiotenzin-II-t a vörösvértestek bontják el, ezért viszonylag gyorsan csökken a vérszintje, ezért a vérnyomás percek alatt tud változni így is. A régi vérnyomáscsökkentők ún. béta-blokkolók voltak, és az adrenalin vérnyomásemelő hatását akadályozták (pl. a trasicor) és vérnyomás csökkentők a direkt értágítók is, pl. a nikotinsav. A „korszerű” vérnyomáscsökkentők többnyire ACE-II gátlók, ebbe a rendszerbe nyúlnak bele. Ezeket a gyógyszereket onnan ismerhetjük meg, hogy a régeibbeknek -pril (ramipril, spirapril) a vége, az újabbaknak -zartán (pl. valzartán, lozartán).
Az ACE-II receptor maga az enzim, amely belelóg a vérkeringésbe, a szövetközti folyadékba, és normális körülmények között szépen gyártja az angiotenzin-II-t.
Ennek függvényében nem lehet nagyon csodálkozni azon, hogy
1. a koronavírus főleg a tüdőben okoz ronda gyulladást, mert ott vannak azok a sejtek, amelyek fogékonyak rá, kevésbé okoz torokfájást. A hemoglutinin-neuramidáz rendszert behatolásra használó influenzavírusok többnyire „fent” letanyáznak, a tüdőbe kevéssé mennek le, bár az influenza is tud tüdőgyulladást okozni, de sokkal ritkábban, és rendszerint azt is társfertőzők okozzák
2. ahol vannak még ACE-II receptorok, pl. a szívben, ott is gondot tud okozni a vírus, ezért az apró trombusokon és az immunrendszer túlhajszolásán túl is okoz többszervi elégtelenséget
3. fokozottan veszélynek vannak kitéve azok, akiknek eleve nem jól működik a renin-angiotenzin rendszere, azaz, akik vesebetegek, akiknek hormonzavaruk van, mert a rendszerre több hormon (pl. a pajzsmirigyhormon) is hat, akiknek a mellékveséjük beteg, akiknek magas a vérnyomásuk, szívbetegek, tüdőbetegek, akik hajlamosak a trombózisra, vagy akik erősen elhízottak, ezért rossz a keringésük, magas a vérnyomásuk, és teher alatt dolgozik a veséjük.
Ők nagyon könnyen belehalnak. Akik meg egészségesek egyébként, azok nem, csak ezt nem hangsúlyozza túl a média.
Megjegyzés: többek között ezért nem szerencsés összehasonlítani a korunk kovid-járványát a korábbi korok pestis-, himlő-, velociraptor-, és egyéb járványaival. Ma Európában a lakosság idős, az idős emberek nagy százaléka már rossz egészségi állapotban van (Magyarországon ez ezer és millió ok miatt halmozottan igaz, jelentős részben önhibából), az, hogy pl. 1849-ben a kolera 28%-os halálozási arányszámot mutatott egy fiatal, erős, de viszont jelentős részben alultáplált lakosságon, vagy hogy 1347-ben a bubópestis 50%-os halálozást okozott középkori viszonyok között (lásd a cikksorozat I. része), azt kb. semmiben sem lehet összehasonlítani a jelen korunkkal. Ahogy Papp Imre írta XIV. Lajos monográfiájában, a XVII. századi Franciaországban öt gyerekből kettő meghalt ötéves kora előtt, kettő 5 és 40 éves kora között, és a lakosság kb. 10%-a élte meg a mai átlagélettartamot. És ezért „nincs járvány” pl. Afrikában, mert nincsenek öregek. Legalábbis arányaiban sokkal kisebb számban, mint Európában. (Meg éghajlati okokból sincs járvány, de ez más kérdés…)
Józan paraszt 1.0. alapötlet: ha a gonosz sorosista koronavírus az ACE-II receptorok használata útján jut be a sejtekbe, nem lehetne őt egy ilyen felülettel „megfogni”? Odadobni elé egy csomó hamis receptort, ne, köcsög, szórakozzál? De, lehet! Világszerte kutatják ezt is, bár a sajtóban ennek messze-messze nincs olyan lenyomata, mint a vírusvakcina-fejlesztéseknek, de egyébként Magyarország ebben speciel élen jár, az ELTE és a Richter közös munkájával. (Ahogy az Astra-Zeneca vakcinát is egy gyógyszergyár (pontosabban kettő) és egy egyetem (nem is akármelyik) fejlesztette együtt.)
Ennek lényege, hogy le kell másolni az emberi ACE-II-t. Ez annyira azért nem is nehéz, az aminosav-szekvencia ismert, és ebben az a trükkös, hogyha ez működik - márpedig működik! - a koronavírus, ha megfeszül se tud ez ellen mit csinálni! Ha egy akármilyen vakcinát kifejlesztenek, a vírus tud úgy mutálódni (mert mutálatos alak), hogy a vakcinát „kikerülje”, de ha kap egy olyan ragadós csalit, amely pont olyan, mint a sejtreceptor, akkor szerencsétlen arra rá fog ragadni. Ha még specifikusabb S proteint fejleszt ki, akkor még specifikusabban fog rátapadni a csalira. Plasztikusan szólva, hogy egy zárhoz lehet álkulcsot reszelni, meg még jobb és még jobb álkulcsot reszelni. De hiba reszel a mélyszegény kirekesztett kitörés helyett betörni akaró személy még jobb és jobb álkulcsot, ha a zárat nem találja meg, mert elé tesznek egy helyett tízezer ajtót.
Biotechnológiai úton nem lehetetlen akár emlőssejttel, akár genetikailag módosított baktériumsejttel legyártatni az ACE-II-t. Önmagában az ACE-II fehérje a keringésben nem marad meg, mert a máj „ez hogy kerül ide, ez egy receptorfehérje, b.szdmeg” felszólamlással azonnal elbontja, ezért féléletideje a keringésben néhányszor tíz perc, de ha egy trükköt alkalmaznak, azaz rákapcsolnak egy ún. fúziós (Fc) fehérjét, amellyel ez hasonlatossá lesz egy immunglobulin-molekulához, akkor hetekig, hónapokig megmarad a keringésben. Nagyjából nincs mit tenni, minthogy tele kell injekciózni a védendő személyt (sőt inhalációs sprayben is jó) ezzel az ACE-II-Fc vegyülettel, és onnantól ezek a „hamis receptorok” szépen összeszedik a kóbor vírusokat a keringésben, mint Buksi puli szőre a bogáncsot. Ezt követően már csak „megfogott” receptorú víruskák keringenek, akik nem tudják lerázni magukról a rájuk tapadt ACE-II fehérjét, és az inaktív vírusokat a keringés beviszi a májba, ahol az enzimek egyszerűen szétkapják őket alkatrészre. Ilyenkor már a vírus számára csak a Lükei, bocsánat, Lenkei-módszer marad, azaz bele kell feküdni egy kád koronavírusba (egyébként a bolygón kb. egy fél pohárnyi SARS-CoV-2 vírus van összesen). Azaz, óriási, gigantikus tömegű vírust kell bejuttatni, amely természetes fertőzés során nem lehetséges, hogy egy-egy példány „betaláljon”. Jó, jó, de hiba kering egymillió ACE-II-Fc vegyület a keringésben, ha bejut ezer vírus, abból megfognak ezek 999-et, de az ezredik célba ér, és megfertőz egy sejtet? Nos, ekkor sincs gond, mert egyszerűen a fertőzés nem tud terjedni. A sejt autolízise és a fertőzés során felszabaduló vírustömeg óriási tömegét megfogják megint e csalivegyület-molekulák, és újra, és újra, így, ha bekövetkezik is fertőzés, az nem jut egyről a kettőre, és ha az illető nem éppen előrehaladott AIDS fertőzött vagy súlyos áttétes rákos, és még van egy legalább 0,1%-on dolgozó immunrendszere, a vírus kb. egyenlő esélyekkel bír, mintha Mészáros Lőrinc ellen indulna el egy közbeszerzésen. Olyan, mint szurokba ragadva futni. Lehet, csak az ellenfélnek finoman szólva könnyebb.
Sajnos ebből a vegyületből nem lesz hamar gyógyszer. Miért? A válasz kézenfekvő. Mert az oltások mögött óriási tőke áll, és így ez a gyógyszer nem számíthat olyan gyors és „presszionált” engedélyezési eljárásra, mint az oltóanyagok. Tudjuk jól, hogy egy gyógyszerfejlesztés a semmiből a törzskönyvezés végéig minimum 2 év, de inkább 10. Az egy meglehetősen szokatlan helyzet, hogy pár hónap alatt engedélyezzenek egy oltóanyagot. Ezért azt mondhatjuk, hogyha ennek a szernek nem lesz mellékhatása (valószínű, nem nagyon lesz, mert az Fc-hez kötött ACE molekula nem aktív) és semmilyen váratlan kedvezőtlen hosszú távú hatása sem (ez is valószínű), akkor kb. 3-4 év múlva a koronavírus és a jövőben felbukkanó koronavírusok ellen rendelkezésre fog állni egy meglehetősen hatékony preventív szer, amely gyógyszerként is jó lesz. A legnehezebb, a molekula kitalálása és létrehozása már megtörtént, most már „csak” termelésbe kell vinni (jó kis meló lesz, de ez „csak” munka) és engedélyeztetni (húúú…). Ez azért biztatóan hangzik, különösen, mert magyar kutatók érdeme, és „benne van” a potenciális gazdasági siker. Meg kell jegyeznem, hogy a Pfizer kis túlzással sehol sem jegyzett nyúlpöcs gyógyszergyár volt, míg fel nem fedezték (véletlenül…) a Viagrát, és abból hihetetlenül meggazdagodtak.
Azt hiszem, ezzel rátértünk a koronavírus terápiás lehetőségeire, melyek meglehetősen szűkek. A konkrét terápiás eljárásokról, kezelésről, ápolásról, protokollról, lélegeztetésről, a lélegeztetőgéppel megölt páciensekről stb. nem akarok írni, mert nem vagyok orvos és nem értek hozzá, hanem arról, miképpen lehet molekuláris biológiai, farmakológiai oldalról beavatkozni.
Mint említettem a vírusokról szól részben: a vírust, mivel nem él, ugyancsak nem egyszerű megölni. Ezért is messze-messze nincsennek olyan megbízható és magas hatékonyságú kezelések, vegyületek, mint gombák, baktériumok és állati véglények (pl. malária) ellen. Az első vegyület, amit feldobtak a kovid ellen, pont egy maláriagyógyszer volt.
A klorokin és a hidroxiklorokin már az 1950-es évektől elterjedt maláriaellenes szer, azóta már újabbak vannak, mert a malária meglehetősen rezisztenssé vált rá. A klorokin antivirális hatására 1969-ben derült fény, herpeszvírus, majd más vírusok ellen is hatékonynak bizonyult. Bevetették H5N1 influenza és a 2003-as SARS ellen is. A klorokin vírusellenes hatásának kvázi pont semmi köze sincs ahhoz, hogy ez egy maláriagyógyszer. Kb. plasztikusan fogalmazva kicsit hasonló a helyzet, mint mikor 1940-ben a nehéz Matildák ellen a francia fronton a 37-es német páncéltörő ágyúk teljesen hatástalannak bizonyultak, a laza Rommel rezignáltan a 88-as légvédelmi lövegeket fordította ellenük, és az eredmény egy rakás füstölgő brit tankroncs lett, hogy nahát, erre is jó, mikor terveztük és gyártottuk, erre nem gondoltunk.
Zoom
A klorokin és a hidroxiklrokin olyan vírusok esetén eredményes, melyek sejtbe való bejutásához lokálisan alacsony pH szükséges (ez egy bázikus vegyület, ezért ott feldúsul). Az ilyen vírusok megfelelő pH mellett enzimek hatására levetik a burkukat, kiszabadul a nukleinsav és a replikációhoz szükséges enzimek. Na, a koronavírus pont nem ilyen, ergo ott nem hathat. Akkor mit csinál? Azt is már régen megfigyelték, hogy az egyes fehérvérsejtekben (makrofágokban, limfocitákban) felszabaduló klorokin gyulladásgátló hatással is bír. Ezért a vegyületet autoimmun kórképekben is használják, ugyanis a molekula gátolja számos citokin szintézisét. Didier Raoult, a neves francia infektlógus még 2020 márciusában közölte, hogy a klorokin és a bakterális felülfertőződések ellen alkalmazott antibiotikum, az azitromicin kombinációja nagyon hatékonyan meggátolja, hogy a koronavírus-fertőzés következményeképpen az interleukinok, a gyulladáskeltő molekulák tömegei szabaduljanak fel a gyulladt tüdőszövetben, amelyek okozzák a fertőzött sokszervi elégtelenségét, súlyos állapotát, a tüdőkapacitás viharos romolását, amely a sajtóba, mint „citrokinvihar” vonult be. (Részletesen leírhatnám a különböző kininek és interleukinok működését, de ez megint tipikusan olyan téma, amely laikusoknak nehezen érthető és jószerivel nagyon unalmas is.) A tömeges klinikai próbálkozások azonban ezeket az eredményeket nem igazolták vissza, és mivel a klorokin egyébként eléggé erős májkárosító, ennek a vegyületnek a használatát viszonylag gyorsan meg is szüntették a koronavírus terápiájában.
A „citokinvihar” kezelésére ennél sokkal igéretesebb egy MAB (monklonális antitest), a tocilizumab, amelyet szintén régen alkalmaznak autoimmun megbetegedések terápiájában. Ez, mivel egy természetesen is megtalálható fehérje, sokkal kevésbé kockázatos, mint a szintetikus klorokin, és bizonyítottan hatékony. Sajnos azonban, éppen a legsúlyosabb esetekben a gyakorlatban nem tudja megmenteni a betegeket, leginkább a középsúlyos esetek súlyosabbá válását lehet vele megakadályozni. Mellesleg drága szer. Egyébként a Richter ezt is gyártja.
A túlzott immunreakciót különböző kortikoszteroidok használatával is mérsékelni lehet, ezek ráadásul kombinálhatóak is a tocilizumabbal is. Itt viszont nagyon lényeges, hogy ezt csakis szigorú orvosi felügyelet mellett, súlyos betegeknek adják, mert enyhe esetekben éppen, hogy súlyosbítja a tünetetek az immunrendszer működésének csökkentésével.
A koronavírus-fertőzés ellen javallták a D-vitamin szedését is. A D-vitaminnak természetesen semmiféle célzott antivirális hatása nincs. A D-vitamin egyetlen betegség gyógyszere: ez a D-vitamin hiány. Sajnos azonban, pl. Magyarországon, mivel az emberek nem zabálják magukat dugig tengeri halolajjal és herkentyűkkel, de olajos magvakkal sem, különösen a szegényebb városi rétegek, és különösen télen, nagymértékben D-vitamin hiányosak. A D-vitamin – ennek is lehetne szentelni egy részt, egy cikket – nagyon érdekes anyagcseréjű és hatású vitamin, tulajdonképpen egy fontos prekurzor egy hormon termelésében, amely nemcsak a csontanyagcserét, a kalcium-anyagcserét (csak ez a legfeltűnőbb) szabályozza, de sok más mellett az immunrendszer normális működéséhez is kell. Nem egy és nem két szakorvos pedzegette, hogy a lakosság olcsó és elérhető D-vitamin-ellátása és ennek propagálása mennyire vissza tudná szorítani az influenzajárványokat és „úgy általában” számos megbetegedést, még a daganatos megbetegedések számát is. Nem a D-vitamin gyógyít, hanem a D-vitamin-hiány betegít. Ezért szeptembertől májusig, annak, aki nem jár szabadba, egész évben igencsak javasolt a rendszeres D-vitamin-szedés. A koronavírus nemcsak a miatt (bár főleg a miatt) megy nyáron szabadságra, mert a Nap élénk UV sugárzása és a beszáradás elpusztítja, hanem mert az UV sugárzás az emberben meg kiváltja a D-vitamin szintézisét, és csökken a fertőzés kockázata.
A remdesivir különösen ígéretesnek tűnt a koronavírus terápiájában. Ezt a vegyületet először az ebola ellen vetették be, és meglehetősen hatékonynak bizonyult, megfelelő klinikai protokollal a 80%-os halálozású ebola halálozását 20%-ra lehetett vele leszorítani, ami több mint beszédes. Ez a vegyület nagyon hatékonyan gátolja az RNS dependens RNS polimerázt, ezért az RNS vírusok szaporodását mindazokban a sejtekben, ahová bejut. Ha ránézünk a molekula szerkezetére, szembeötlő a ribózhoz hasonló furángyűrű, a foszfáthíddal hozzá kapcsolt oldalláncok, azaz a vegyület egy ribóz-foszfát-adeninbázis szerkezetére emlékeztet, amelyre az enzim „ráfog”, de elengedni már nem tudja, az RNS szintézis ezért megakad. Már a 2003-as SARS járvány idején is használták, állatkísérletekben jobbnak tűnt, mint végül a kezelések során. Szolid, de biztató eredményeket mutat a különböző közlemények szerint, szignifikánsan csökkenti a halálozási arányszámot, de sajnos nem áttörő hatású. Nagyon lényeges, hogy a betegség korai szakaszában érdemes adni, később már kevéssé hatékony.
Zoom
A lopinavir/ritonavir kombinációval már 2000 óta kezelnek AIDS-eseket, és a SARS és a MERS ellen is használták, biztató eredményekkel. Ez utóbbi adta azta feltételezést, hogy bizonyára a kovid ellen is hatásos lesz. A lopinavír (nem lopós pina) számos vírus proteázának inhibitora, de nem hat a melegvérűek proteázaira, így meg tudja gátolni a vírusok sejtbe jutását, más vírusok esetén azok érését, összeállását. A vegyület önállóan adagolva kb. annyit ér, mint erdőtűzre hugyozni, mert az emberi szervezetben a májenzimek elképesztő gyorsan elbontják, így a hatékony vérszintet csak rövid időre gigantikus adagokkal lehet elérni, amelyek meg már súlyosan májkárosítóak. Ezért adagolják mellé a hasonló szerkezetű másik vegyületet, az ún. ritonavirt. Ennek kb. semmiféle vírusgátló hatása nincs, de ha ez is van a szervezetben a P450 citokróm-enzimek (lásd a cikksorozat III.-IV. része) ennek esik neki, és a lopinavirt békén hagyja. (Egyébként számos gyógyszerkombinációban kihasználják, hogy a bontóenzimek egy másik vegyülettel foglalkoznak, addig a hatóanyag dolgozik, ezt trükköt, hogy gumicsont kell a népnek, nem csak a propagandamédia ismeri.) Akinek szeme van hozzá, már a képletre ránézve is látja, hogy ezt oxidázoknak találták ki csemegének, a molekulába bezsúfolt szekunder aminok tömege szinte hívogatja az enzimeket, hogy „gyere és szeress”.
Zoom
A kombinációt Kaletra (nem Kaleta! Nem csak gyerekeknek!) néven dobta piacra az Abbott, és 2020 folyamán folyamatosan alkalmazták nyugat-európai kórházakban koronavírus ellen, de nem bizonyult olyan hatásosnak, mint a remdesivir. Más szavakkal, kb. sikeresen megmenti azok életét, akik egyébként se haltak volna meg.
A favipiravir az az antivirális szer, amelyet jelenleg a legjobbnak és leghatékonyabbnak tűnik a SARS-CoV-2 ellen. Ez a vegyület egyébként a Fuji terméke, az is megér egy misét, hogy a fényképipari Fuji a kémiai képalkotás és a hagyományos fényképezőgépek eltűnése miatt milyen szépen és hatékonyan átnyergelt a gyógyszeriparra (bár előtte is gyártott gyógyszereket is, finomvegyszer az finomvegyszer). A favipiravir, amelyet nem olyan régen Magyarországon is engedélyeztek a háziorvosoknak, tehát kórházi kezelésen kívül is használható, képes beépülni „hamis bázis”ként (ránézésre látszik, hogy mennyire emlékeztet egy pirimidinbázisra) az RNS-ekbe. A vírus sokszorzódása során a favipiravirt tartalmazó vírus RNS-ek kb. nem olvashatóak, mert a favipiravirnál, mint bázisnál a polimeráz (lásd a cikksorozat IV. része) megakad, így a vírus replikációja lehetetlenné válik. Ennek megfelelően ez jelenleg az ismert leghatékonyabb vírusgátló vegyületek egyike, nagyon sok vírus ellen hatékony, és így a kovid ellen is. Természetesen senki nem örül neki, ha az RNS átírása hibát szenved, és gátolja a sejtműködést, de egy felnőtt ember számára pár nap senyvedés annyira nem vészes, a terápiás utasítások betartása mellett különösebb veszélyt nem jelent. Nem úgy egy embrióra, amely intenzíven növekedni szeretne, és durva fehérjeszintézisben van, várandós nőknek adni finoman szólva is sportszerűtlen, hatékonyabb babakikészítésre, mint az autentikus észak-abaúji gumikalapács.
Zoom
Igen hatékony, valószínűleg nagyon sok ember életét menti meg, minél fiatalabb valaki, annál hatékonyabban – a favipiravir meglehetősen zárójelbe teszi a hivatalos kommunikáció „de a brit mutánsba tömegével halnak bele az egészséges fiatalok” kitételét, amely persze, figyelve az életkor-, és betegségadatokat, egyébként sem túl hiteles. Lényeges, hogy korán, még enyhe szakban alkalmazni kell (ezért is írhatják fel most már a háziorvosok), ha a betegség már súlyos állapotban van, nem sokat segít. Ellenben arra fel kell készülni, hogy tömeges alkalmazása egy túlterhelt egészségügyi rendszerben, túlterhelt orvosok mellett, nagyszámú fejlődési rendellenességet fog okozni, amiről majd a média „annyira nem” fog beszélni. Járulékos veszteség, lapozzunk.
Összességében tehát, a farmakológiai lehetőségek a SARS-CoV-2 okozta megbetegedésekben – ha az idős, krónikusan beteg, leromlott egészségi állapotú embert érint – jelenleg még pár évig meglehetősen korlátozottak, kevés és korlátozott hatású antivirális szer áll rendelkezésre, így nagy lehetősége van számos csodadoktor és csodarabbi csodamódszerének, hogy ki, mikor, hogyan tud helyileg valamiféle eredményt felmutatni korlátozott beteganyagon, és hogy azt az orvosszakmai közönség mennyire fogadja el és veszi át.
Néhányan dicsérik a saját lovukat, sokkal többen inkább a másik lovát ócsárolják, de éppen, mert jelen esetben csodatévő vegyület nincs, működőképes kezelési módszer kellene. Ahogy Salernoi Egyetem orvosi fakultánsának jelmondata már 800 éve hirdette: halál ellen nincs orvosság.
A következő részben szükségesnek érzem szólni - szokatlanul röviden - arról a lehetőségről, hogy ez a vírus nem természetes eredetű.
Vérnyúl
(A szerző olvasónk.)
Irodalom:
Tőke-Szeghy: Gyógyszerkémia I-II, Tankönyvkiadó, 1992
Knoll József: Gyógyszertan I-II. , Medicina, 1983
Pál Tibor: Orvosi Mikrobiológia, Medicina, 2020
Ádám Veronika és munkatársai: Orvosi biokémia, 2010
Balka Gyula-Bálint Ádám-Cságola Attila-Farsang Attila-Kiss István-Zádori Zoltán: A coronavírusok biológiája különös tekintettel a SARS-CoV-2-re és a COVID-19-re, Magyar Állatorvosok Lapja, 2020/5
Meunier, Bernard: Covid-19 – hol vannak a hatékony antivirális szerek? Magyar Kémikusok Lapja, 2020/7
Structure, Function, and Evolution of Coronavirus Spike Proteins Structure, Function, and Evolution of Coronavirus Spike Proteins | Annual Review of Virology (annualreviews.org)
Wölfer, R – Corman, V.M. : virological assessment of the hospitalized patient with COVID-2019, Natura, 2020/4
Bin Chao, Yeming Yang és munkatársaik: A Trial of Lopinavir–Ritonavir in Adults Hospitalized with Severe Covid-19, The New England Journal of medicine, A Trial of Lopinavir–Ritonavir in Adults Hospitalized with Severe Covid-19 | NEJM



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready