Bezár!
2021. május 8., szombat, Mihály, Fehérke napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:18 Skót miniszterelnök: többségben a függetlenségpárti erők a skót parlamentben21:51 Idős, rákos volt katonát erőszakolt meg egy cigány hős Felsőrácegresen - belehalt az áldozat21:37 Kibertámadás miatt leállt az Egyesült Államok legnagyobb üzemanyagvezeték-hálózata21:18 Buddhista templomokat fosztottak ki Amerikában romániai cigánybűnözők20:40 Ezrek tiltakoztak Portóban a munkanélküliség, a nélkülözés és a privatizáció ellen20:08 Izrael új cimborái sem díjazták az al-Aksza mecsetnél történt összecsapásokat19:44 Honvédelmi kérdések helyett inkább az elvtársi alkuk kötögetésével foglalkoztak a ballibek19:16 Darwin-díj-gyanús vasúti baleset Pápánál18:32 Lezuhant egy kisrepülőgép Törökszentmiklósnál18:10 Traktor gázolt el két illegális afgánt Temes megyében - de még ezt is túlélték17:43 Új helyre szállt ötödik repülésén a Mars-helikopter16:52 Afgán hétköznapok: több tucatnyian meghaltak egy kabuli robbantásos merényletben16:36 Százévesen meghalt Gorbacsov egykori jobbkeze15:48 Merkel elmondta, mi a németek véget nem érő, örök kötelessége14:54 A hazudozás vége: kénytelenek voltak elismerni az aberráltak, hogy a Mi Hazánk megtisztította tőlük az Andrássy utat
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Koronavírus :: :: Hozzászólások

Történetek a kórságokról, oltásokról stb. - A cseppfertőzésről, a gázálarcokról és a szájmaszkokról (VII.)

A korábbi részek:
VII. rész: A cseppfertőzésről, a gázálarcokról, a szájmaszkokról
Mint leírtam (akinek nincs meg, lapozza vissza a cikksorozat két első részét), hogy már az óidőkben is, mikor jött a rettenetes, halálos járvány, tapasztalati úton a különböző népek és mindenkori szakértő kormányok lezárásokkal és karanténnal próbáltak védekezni a szörnyűséges döghalálok ellen. Sajnálatos módon nem mindig eredménytelenül. Nagyon sajnálatos módon. Mert ha ez mindig egyértelműen és világosan totális kudarchoz vezetett volna, nem csinálnák mindig, hanem már a derék rómaiak leszoktak volna erről a f.szságról.
Maga a dolog leginkább arra emlékeztet, mikor a nem túl intelligens kutya egész éjjel ugatja a teliholdat. A probléma ott van, hogy a hülye Hold végül csak lenyugszik, és az észlény állatja megállapítja, hogy torokedző munkássága eredményes volt, mindössze még hangosabban és kitartóbban kell egész éjjel ugatni és vonyítani, és akkor az a fényes kerek sajt alakú izé el fog menekülni, tehát sikerült elkergetnem, tehát faszagyerek vagyok. Vagy ahogy az ungabunga törzs a varázsló felszólítására három hónapon keresztül folyamatosan járja az esőtáncot, és végül csak elered az eső. Lehet, hogy a Szaharában száz évig kell járni, de csak eredményes, na… Kitartás kérdése. Előbb-utóbb minden karantén legyőzi a koronavírust, csak még a száznegyvenhatodik hullámot bírjuk ki…
A karanténintézkedések sajnos néha eredményesek. Ne menjünk vissza most Ádámhoz, Bélához, a Nagy Pestisjárványhoz vagy a Spanyolnáthához, elég, ha korunk nagyságos asszonyához, Dr. Féknyúzné született Rettenetes Pandémiához fordulunk. Hol nincs koronavírus, vagy legalábbis majdnem nincs, legalábbis elenyésző esetszámmal, kezelhető mértékben, hol tudják folyamatosan kontrollálni? Vannak ilyen helyek a bolygón! Sorolok ilyen helyeket: Tajvan, Új-Zéland, Fidzsi-szigetek, Tuvalu, Grönland, Izland. Jön erre a válasz: ezek Isten háta mögött balra zsákfaluban vannak, nekik könnyű. Igen, pont erről van szó.
Ahhoz, hogy egy ország karanténrendszabályokkal megelőzni (behatolását meggátolni) vagy kezelni (a megbetegedések számát minimálisan tartani/izolálni) tudjon, öt feltételnek – mind az ötnek, kivétel nélkül – kell megfelelnie:
  • erős és döntésképes, gyorsan reagáló központi államhatalom és vele összhangban dolgozó önkormányzatok,
  • jól felkészült egészségügyi, közegészségügyi, járványvédelmi, katasztrófavédelmi, rendvédelmi, honvédelmi, határvédelmi, polgári védelmi, informatikai, közlekedési, szállítási és készletgazdálkodási rendszer, elhivatott, fegyelmezett, korrumpálhatatlan, hazafias, hivatásos és terhelhető köztisztviselőkkel,
  • fegyelmezett, felelősségteljes és művelt lakosság,
  • ez nagyon fontos ! - szerencsés földrajzi és geopolitikai adottságok (lehetőleg sziget, félsziget, minél kisebb idegenforgalom, külföldi kitettség), e nélkül végkép nem megy,
  • jó adag szerencse.
Ezt természetesen tanítják a járványvédelmi fakultánsokon, sőt, katasztrófavédelmi és ABV védelmi felsőfokú oskolákban is, csak „szakértőink” ezt valamiért hajlamosak elfelejteni. Vagy legalábbis úgy tesznek, mint akik ezt elfelejtették.
Más szavakkal, a zárt, távoli egzotikus szigetállamok, amelyek messze vannak... mindentől…, vagy Tajvan esetén eleve nincs kontaktus Kínával, legfeljebb a partvédelem és a légvédelem cicaharcolgat-mutogat-bosszant oda-vissza, nos, ők önmagában előnnyel indulnak, hatalmas előnnyel, ami egy nyitott gazdaságú és átjáróház-ország esetén nincs meg. Konkrétan nekünk, itt, a Kárpát-medencében, ebből az öt feltételből mi van meg? Mínusz kettő, körülbelül.
Sokkal szerencsésebb lenne, ha másoknak és sose sikerült volna pusztán karanténintézkedésekkel egy járványt kint vagy bent tartani, mert akkor nem erőltetnék azok, akiknek erre kb. nettó nulla esélyük van, és itt nemcsak Magyarországról van szó, hanem kb. az emberiség 99%-áról. Ismét kiemelném azt a tételt, hogy szükséges egy fegyelmezett, felelősségteljes és művelt lakosság. Szoktuk volt mondani, hogy Kína minden bizonnyal hazudik halottai és fertőzöttjei számáról, de azért azt is látni kell, hogy ott az eleve sokkal hatékonyabban dolgozó hatóságoknak eleve sokkal könnyebb dolguk van, egy lényegesen fegyelmezettebb lakosságot kell abajgatniuk. A magyarországi lakosság egyrészt mindig mindent jobban tud, közhely, hogy a tízmillió futballszakértő országából a tízmillió virológus országává lettünk, másrészt viszont hajlamos a pánikra és a hülyeségre, na meg a másra mutogatásra. Aki szétnézett március hatodikán, szombaton a nagyvárosokban, az konstatálhatta, hogy már megint „ittavilágvége” felvásárlási lázba kezdtek azok az emberek, akik tavaly ilyenkor is pont ezt csinálták.
Az érem másik oldala: na igen, és az elmúlt egy évben ezek az emberek mikor kaptak a médiából vagy bárhonnan pontos, hiteles, következetes, pánikkeltéstől és jajgatástól mentes tájékoztatást? Igen, lehet reklamálni, hogy a lakosságot éretlennek és ostobának tekintik a döntéshozók, és akképpen kommunikálnak vele. Nagyobb baj, hogy tulajdonképpen ezt sajnos teljes joggal teszik, mert errefelé a lakosság 1945 óta folyamatosan „legyél alattvaló, ne gondolkozz, van, aki gondolkozzon helyetted, de vigasztaljon, hogy felelősséged sincs” tanfolyamra van beutalva, amit láthatólag jobb eredménnyel végzett el, mint a kisegítőt.
Összességében: megint csak ne menjünk vissza a középkori járványokhoz (akkor is így volt), maradjunk az elmúlt egy évben, és lássuk, hogy a járvány kb. azt csinál, amit csak akar. (Régen is pont ezt csinálták a járványok, ismét hivatkozom cikksorozatom első két részére.) A megbetegedések száma, a „járványgörbe laposítása” legfeljebb 10-20 százaléknyi hatékonyságú, ami nagyon sokat jelent, ha van ezer lélegeztetőgép, és nagyon nem mindegy, hogy arra 997-en vagy 1103-an jelentkeznek, de előbb-utóbb minden ország lehet „összeomlás szélén” és „bezzegország”, ez csakis attól függ, ki milyen statisztikát mazsoláz, mert mind hazudik, és várjunk pár hetet, hónapot. A jelenlegi járványt is gyakran hasonlítjuk az influenzajárványokhoz, melytől a doktorok vörös arccal kikelnek, hogy nem lehet összehasonlítani (mármint egyik, cseppfertőzéssel terjedő, RNS vírus okozta felsőlégúti megbetegedést, a másik, cseppfertőzéssel terjedő, RNS vírus okozta, felsőlégúti megbetegedéssel) őket, ettől függetlenül azt látjuk, hogy mégiscsak nagyon hasonlóan viselkednek, egy hullám tart 12-16 hétig, meghal benne a fertőzöttek 0,2-2%-a, többnyire azok, akik egyébként is hamarosan meghaltak volna, és ...ennyi. A jelen koronavírus nem súlyosabb lényegesen a súlyos influenzajárványoknál, még mindig fele annyian nem haltak bele idehaza, mint az 1957-58-as nagy influenzajárványba, legfeljebb azt írhatjuk ki, bár ez is nagyon fontos, hogy a görbe laposabb a csúcspontja körül, ezért a csúcs elhúzódóbb.
Ezek az intézkedések nagyjából nem jelentenek sokkal többet, mint mikor Fiona elküldi a szamarat kék virágot szedni piros tüskével, hogy ne legyen láb alatt. Amit érdemlegesen csinálni lehet egy megoldatlan terápiájú, nagy virulenciájú vírusos fertőző betegséggel, az, hogy oltást fejlesztenek ellene és alkalmazzák, vagy hagyják, hogy elmúljon magától, elvégre a múltban se irtotta ki egyetlen járvány se az emberiséget. Az úgynevezett védelmi intézkedések csekély hatékonyságúak, kétes eredményességűek, sokszor több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak.
A kéz- és használatitárgy-fertőtlenítés a vírust minimálisan gátolja (jó, azért nem nulla módon), ellenben óriás tömegét termeli ki a fertőtlenítőszer-reziszens obligát baktériumoknak (a biotechnológiai tisztaterekben ezért van vetésforgószerű fertőtlenítőszer-cserélés, hogy a baktériumok ne tudjanak egy szert megszokni, ezt a Covid-járvány kapcsán nem használják, nem tervezik, legfeljebb az infektológiai osztályokon, ott is korlátozottan valósul meg, de a közforgalmú létesítményekben sehol), a távolságtartási intézkedések ott, ahol annyit lehet távolságot tartani, hogy fél méter helyett két méterre állok, nagyjából annyit érnek, mint a strandmedencét belehugyozós és nem belehugyozós térfélre felosztani. Ismétlem, van hasznuk, és alkalmazzák, mert nincs más lehetőség, és a tehetetlenség képétől minden vezető menekül, csak kevés, csökkenti a kockázatot, valóban, de ennek mértékét nagymértékben eltúlozzák, túlértékelik, tulajdonképpen azért... mert egyetlen állami vezetőtől sem várhatjuk el, hogy kiálljon a mikrofon elé, és bejelentse, hogy b.sszátok meg, nem tudunk mit csinálni, de tényleg. Ha én lennék a góré, én is ugyanezt csinálnám. Legfeljebb nagyon más súlypontokkal, és picikét több őszinteséggel, de mindenkit megnyugtatok, azt én sem vallanám be, hogy nem tudok mit tenni. Az társadalom-lélektani és politikai öngyilkosság.
Mindenre nincs kedvem kitérni, beszéljünk a cseppfertőzésről.
A cseppfertőzésről
A koronavírus, hasonlóan nagyon sok más kórokozóhoz, elsősorban cseppfertőzéssel terjed leginkább és legfőképpen (de persze más utakon is), azaz a fertőzött ember vírusokat köpköd a levegőbe, köhögésével jó nagy mértékben, nyálcseppeket kibocsátó folyékony beszédével szintén, de alapvetően légzésével is. Ha meg tüsszent, úgy működik, mint a triggeres flakon, sőt, mint egy aeroszol-generátor. Apró nyál- és takonycseppeket porlaszt szerteszéjjel a levegőbe, amelyek úgy tekinthetőek, mint némi proteint tartalmazó, ezért a tiszta víznél kicsit viszkózusabb fiziológiás sóoldatok. Aztán a másik ember ezt vagy belélegzi, vagy összekeni magát azzal a felülettel, ahová ez lerakódott. Nagyon csekély számú kivétellel (kiütéses tífusz, hastífusz, kolera) az a fertőző betegség az igazán virulens, és tud létrehozni súlyos járványokat, amely tud „a levegővel”, azaz cseppfertőzéssel terjedni. Amíg a pestist a patkánybolha terjeszti, és bubókat okoz, moderált marad. Mikor áttör, tüdőpestist alakít ki, és az első szeptikus tüdőpestises szerteszét köhögi, onnantól indul a fekete halál. Tehát a cseppfertőzés szerepe – kulcsfontosságú!
Tételesen nem igaz az, hogy „ a vírus átmérője 130 nanométer (de lehet ennél dagadtabb is), ezért ilyen átmérőjű szűrő kell a kiszűrésükhöz”, ugyanis a vízcseppecskék mérete ennél nagyobb. Szinte mindig. Miért?
Zoom
A cseppfertőzés szabad térben csak magas páratartalom mellett tud hatékonyan terjedni. A Kárpát-medencében meglehetősen jellemző a téli inverzió, és mivel a „lavór pereme” 800 m magas (a Beszkidek és a Kis-Tátra legalacsonyabb gerincmagassága) a párás köd eddig a magasságig tart, ezért novembertől februárig eleve influenzaszezon van. Így a Mátra gerinc és a Bükk-fennsík ebből kilóg, és felette van a ködnek. A szerző felvétele (Három-kő, Bükk)
A vírus egyesével, száraz állapotban csak döglött formában közlekedik, legalábbis szabad térben, nappal, mert az UV-sugárzás meglehetősen gyorsan legyilkolja. A koronavírus ellenállóképessége szemmel láthatóan nagyobb, mint pl. az influenzavírusé, de nem korlátlan, a beszáradást és az UV-fényt biza, rosszul tűri. S protein tüskéi és külső fehérjeburkolata teljesen száraz állapotban viszonylag gyorsan degradálódik. Az influenza is azért nem a júliusi hőségben és a Szaharában szokott terjedni, hanem a ködös, alacsony napfénytartalmú, szélcsendes, inverziós párás őszi-téli időszakban. Tehát: előre látható a március 8-al életbe lépett szigorú karantén „óriási hatékonysága”, mármint, hogy a februárt és a folyamatos csapadékot felváltotta a tavaszi napsütés, így biztosra vehető, hogy március 25 táján az illetékesek elégedetten vállon veregetik magukat, mint a már említett házőrző eb, aki hajnalban konstatálja, hogy remek munkát végzett, hogy a nyugati látóhatár alá zavarta azt az idegesítő fényes sárga palacsintát, hogy nahát, magunk is meglepődünk rajta, hogy a langyos tavaszi napsugárral ugyanúgy elmúlik a koronavírus... ahogy tavaly tavasszal is elmúlt. Korszakos zsenik vagyunk. Azt természetesen nem teszik hozzá, hogy ez magától is bekövetkezett volna. Igen, 10, 20, 30 százalékkal több beteg és halott árán, de legyünk őszinték, a statisztikával ennél sokkal nagyobbat lehet csalni séróból, és meg is teszik.
Az influenzajárványnak két nagyon alapvető oka van: a novemberi-februári szürke latyakban (fagy és hó egyre kevesebb) a nyolcórás világosság és a 23 fokos napmagasság idején hiánycikk az ultraviola germicid sugárzás az égből, másrészt pedig a csúnya időben az emberek sokat tartózkodnak zárt helyen, ahol fűtés van, általában összezárva, ahová beviszik az összeköhögött felsőruhájukat, kabátjukat, sapkájukat. A „megfázás” akkor következik be, mikor az ember bemegy oda, ahol „megfázhat”, azaz, ahol kóbor fertőzöttek leköhögik. Volt szerencsém 4-5 napos télitúrázni Bükkben, Tátrában, Radnaiban, úgy, hogy egész héten embert se láttam (marhára nem hiányoztak), és láss csodát, sose fáztam meg, mínusz harminc fokban sem. Ahogy Cholnoky Jenő is leírta a sarkkutatásról szóló könyvében, hogy a sarkvidéken nem fázik meg senki és nem kap tüdőgyulladást, mert akkoriban a pingvinek nem terjesztettek madárinfluenzát, de aki több hónap sarkvidéki tartózkodás után hazatér, igencsak vigyázzon magára, mert megbánhatja.
Zoom
A gonosz koronavírus a legnagyobb RNS vírusok közzé tartozik. 4 szerkezeti és 16 érési és enzimfehérjéje lévén ez nem csodálható. De szűrni nem ezt a méretet kell, mert a vírus nem magányosan kóvályog a levegőben. Forrás: Kutasi Csaba, Magyar Kémikusok lapja 2020/5
A meleg, száraz levegőn ugyanis nemcsak az UV-sugárzás hatása érvényesül, hanem a kórokozót szállító cseppecske gyors elpárolgása is, és a megszáradt, vízburkát elvesztett vírus gyorsan fertőzésképtelenné válik. Ez zárt térben többnyire azért nem történik meg, mert általában viszonylag magas a páratartalom, minél több ember van bent, annál nagyobb, másrészt, ha meleg is van, de mivel nagyon korlátozott a tér, viszonylag kis számú életképes kórokozó is jól hasznosul, sokáig jelen lehet, mert nem tud hová menni, ezért viszonylag tartós és koncentrált jelenléttel kell számolni. Tételezzünk fel egy fertőző embert egy 4 x 4 méteres váróhelység durván 40 légköbméterében, vagy egy menetrend szerinti buszjárat 120 légköbméterében, és ugyanezt az embert, aki végigsétál egy fél kilométer hosszú útszakaszon, még teljes szélcsendben is, hipotetikus nulla légmozgás mellett is (ami nem létezik), úgy, hogy a két házfal között van durván 18 méter, egy százezer köbméteres térben. Mennyi lesz a fertőzési kockázat, az adott térfogatra eső vírusok száma százezer köbméterben és mennyi száz köbméterben? Nem túl bonyolult feladat, még akkor sem, ha nem kell arról külön értekezni, hogy a zárt, magas páratartalmú , napfénytől mentes térben meddig marad fertőzőképes az ágens, és mennyire marad az 30% relatív páratartalom mellett, napfényben. Jól fejlett infektológusék egész szeptemberben azt kommunikálták: „az emberek a strandokon megfertőzték egymást”. Nem. Az emberek a buszokban, repülőgépekben, taxikban, szállodai szobákban, pizzériákban fertőzték meg egymást, meg, főleg a nyali-fali éjszakai szórakozóhelyeken, matarészegen. Ezért nem teljesen hülyeség a „bulik” tiltása, és ezért hülyeség a szabadtéri maszkviselés, kivéve a speciális, zsúfolt szabadtereket (pl. piac, buszmegálló, vasúti peron, sétálóutca).
No, kérem.
A légkörben a természetes aeroszolt a vízszemcsék képezik, melyek párásságot, ködöt okoznak. Ha a vivő közeg levegő vagy valamilyen más gáz, akkor a benne lévő kolloid szemcséket aeroszoloknak nevezzük. Ha a levegőben folyadékszemcsék adják az aeroszolt, ködről, ha szilárd szemcsék, füstről beszélünk. Mindkét fogalom a gyakorlati életben jól ismert és elkülöníthető.
Zoom
Légpárásító berendezés. Aeroszol-mérettartományú szemcsékben juttatja a vízpermetet a levegőbe. Nemcsak klimatizálásra, hanem bűnös célra is használható. A szerző felvétele
A levegőben - nem számítva most természetesen a szél- és meteorológiai viszonyokat, természetesen ezzel is foglalkozni kellene - a részecskék mozgását, illetve kiülepedését az ún. Brown-féle mozgásuk és a kiülepedésük sebességét leíró, Lord Meldrum komornyikjáról elnevezett Stokes-képlet adja meg:
v = (2/9 g r2 (Q-Q0)) / (Q η)
Ahol a v a részecskék esési sebessége, cm/sec-ben, az r a részecskék sugara, a g a nehézségi gyorsulás, a Q és a Q, a részecskék, illetve a levegő sűrűsége, a η pedig a viszkozitás, Poiseban kifejezve, ez 20 Co-on száraz levegőre kifejezve 1,81.10-4 . Emellett a levegő sűrűsége is oly csekély a benne diszpergált szemcsékhez képes, hogy adott esetben ezt is nyugodtan nullának lehet venni, és a 2/9 g p helyett egy „k” állandó értékét behelyettesíteni, a Stokes-képlet az alábbira egyszerűsödik:
V = k r2 Q
Amennyiben pedig vízről vagy igen híg vizes oldatról van szó, akkor a Q is mindig azonos érték, tehát a sok számolgatás végeredménye az, hogy a kiülepedés sebessége csak a részecske nagyságától függ. A „k” értéke pedig jelen esetben 1,2.106 cm2/g/sec. (Természetesen mérgező harcanyag cseppek esetén ez nem igaz, azok fajsúlya szerepet játszik, tehát alapvető tanult szakmámban ez picit bonyolultabb, mint vírushordozó nyálat számolgatni.)
Az az „S” út, amelyet a részecske a nehézségi erő hatására megtesz időegység alatt, a következő képlettel számolható ki:
S = k r2 Q t
Itt jön be az ún. Brown-mozgás, azaz az egyszerű hőmozgás szerepe. Ilyen csekély méretű testeknél ez ugyanis igen lényeges mértékű lehet. A levegő gázmolekulái ugyanis természetesen állandó hőmozgásban, örvénylésben vannak és a kolloid szemcséknek nekiütközve mozgási energiájukat és lendületüket / sebesség + irány / átadják. Minél nagyobb egy test, a sok nekiütődő részecske annál inkább kiegyenlíti egymás hatását, ezért makroszkopikus méretű testeknél a Brown-mozgásnak nincsen szerepe. Minél kisebb azonban egy test, annál inkább fontossá válik ez:
Zoom
Zoom
Pontkibocsátás: sérült, szivárgó zárószelep cseppfolyós gáz (argon) továbbításakor. A kiáramló argon színtelen, a ködöt a hideg gáz hatására kifagyó légnedvesség idézi elő. A szerző felvétele
Zoom
Szárazjeges alkatrész-tisztítás gumiabroncsgyárban. Maga a szénsavpellett szétesik és színtelen, de a -80 C fokos pellett a maga körül azonnal vízgőzt kondenzál a levegőben. A szerző felvétele
A fenti táblázatból is kiderül, minél kisebb egy szemcse, annál inkább jellemzően a Brown-mozgás, nem pedig a kiülepedés fogja mozgását meghatározni a légkörben, olyannyira, hogy a 10-5, 10-6 cm-es mérettartományból gyakorlatilag már nem tud kiülepedni a szemcse. Ez az, ami lebeg. Az ennél nagyobb meg (hosszútávon, szélcsendben) nem lebeg! Leesik a földre, mint tüsszentéskor a látható méretű takony. Hozzá kell még venni azt is, hogy mindez csak zárt térre igaz, a természetes légkör soha nincsen nyugalomban, és mindig van némi szél, légáramlás, így a szemcsék, a por és a ködök azonnal felkavarodnak, hiszen minél nagyobb a szél ereje, annál inkább megnő a szállítóképessége, hiszen nagyobb munkát végez a szemcséken. (Megjegyzendő, hogy a cseppek, különösen a folyadékcseppek véletlenszerű ütközéseik során össze is tapadnak, flokkulálódnak.)
Zoom
Aeroszol-szublimációs elven működő, ködfészekbe telepített, elektromosan indított (rántógyújtója is van) ún. Berger-féle 82M ködgyertya működésben. A belőle felszálló cink-klorid szemcsék erősen nedvszívóak, és hatásukra a légnedvesség lekondenzál. Nemcsak álcázásara, rejtésre, hanem vegyivédelmi kiképzésen a mérgező anyag felhők mozgásának szemléltetésére is kiváló. Vastag ködöt képez. A szerző felvétele
A levegőbe köhögött vagy tüsszentett koronavírusos takony viselkedése olyan, mint a természetes csapadékképződésé. A gyakorlatban a füstök is, de a ködök még nagyobb mértékben polidiszperz rendszerek, azaz a bennük lévő szemcsék nagysága lényegesen különböző lehet. A természetben a meteorológia, az időjárás motorja a napfény, anyaga pedig a víz. Minden hőmérséklethez tartozik egy telítettségi páranyomás, amennyi az adott hőmérsékleten a levegőben jelen lévő vízgőz maximális mennyiségét (parciális nyomását) adja meg. Minél nagyobb a hőmérséklet, annál több vízgőz lehet jelen a levegőben. Ha ennél több a vízgőz, a felesleg kicsapódik, vízcseppek jelennek meg, aeroszol formájában, a levegőben – ennek koagulálódása a csapadék. A gyakorlatban ez csak úgy tud megvalósulni, ha a telített, nedves levegő lehűl. A légnedvesség adott, arra a hőmérsékletre érvényes maximális vízgőztartalmának és a levegőben ténylegesen jelenlévő víz mennyiségének hányadosa az ún. relatív légnedvesség, amelyet százalékosan fejezünk ki, értelemszerűen a nulla százalék az abszolút száraz levegőt, míg a 100% a „csordultig” lévő levegőt jelenti.
Zoom
Forrás: Czelnai Rudolf: Bevezetés a meteorológiába
A gyakorlatban, ahogy a kristályosodás sem indul meg szpekularit (kristálymag) nélkül, addig a vízgőz kicsapódása sem történik meg, ha a kicsapódás nem tud hol elkezdődni. A gyakorlatban, ahogy vannak túltelített vizes oldatok és túlhűtött, nem megfagyó anyagok, úgy létezik túlhűlt levegő is, amelyből a vízgőz kicsapódása nem indul meg a légnedvesség 100%-ánál. Már csak azért sem, mert a levegő ingadózó relatív légnedvessége miatt a kiváló ködszemcsék azonnal elpárolognának, mihelyt a relatív nedvesség ismét 100% alá kerül, ezárt a pici szemcsék jelenléte rövid idejű és esetleges. Kondenzációs mag nélkül csapadék, köd, felhő nem volna (ezért lövöldözünk ezüst-jodidot a levegőbe, hogy esőt csináljunk). Hasonlóan a légkörbe juttatott egyéb gőzök is kristálymagra fognak kristályosodni, kicsapódni. Kondenzációs mag azonban mindig van. A gyakorlatban a legjobb kondenzációs mag a tengeri só kristály, mely mindig jelen van a levegőben apró porszemcse-kristály-aeroszolok formájában, és amely a csapadék motorja is természetesen. A tengeri só, illetve a technikai nátrium-klorid közismerten nedvszívó, így elősegíti a légnedvesség kicsapódását. A tengeri só már 78% relatív légnedvesség mellett képes a vizet a levegőből „előcsalogatni” ugyanis higroszkópossága miatt a sókristály felszínén a telítettségi páranyomás meglesz a szükséges 100%. Ahogy azonban a csepp mérete nő, úgy hígul fel, csökken benne a sókoncentráció, tehát igen gyorsan csökken a higroszkóposság, azaz egyre nagyobb légnedvesség kell ahhoz, hogy a csepp tovább nőjön, illetve fennmaradjon. A kiköhögött nyál- és takonycsepp azonban eleve sóoldat, ezért őneki ilyen szempontból nem kell növekednie, elég „nem elpárolognia”. A cseppnövekedés szempontjából lényeges, hogy a csepp átvészelhesse a kezdeti szakaszt, amikor a görbületi hatás miatt egészen kis relatív páratartalom-csökkenés esetén azonnal elpárologna. Ekkor azonban az oldat-hatás még egészen erőteljesen jelentkezik. Az ábra mutatja az oldat-hatás érvényesülését, a görbületi hatással összefüggésben. Az oldat NaCl-oldat, a csepp növekedésével az oldat hígul, a hatás csökken (a kezdeti száraz sószemcse 0,1 mikronos), majd elenyészik, és a két görbe összesimul, ez az egyesülési pont kritikus, ehhez tartozik a legnagyobb telítettségi páranyomás értéke.) A ködösítési hatékonyságot, és az aeroszolok stabilitását ezért az alacsonylégkör viselkedése döntően befolyásolja, de ez nemcsak a vegyivédelmi gyakorlatban igaz, hanem a buszmegállóban köhögő jóemberekre is.
Még egy megjegyzés: egyébként ezért nem teljesen igaz az a jól hangzó duma, hogy minek ide kijárási tilalom, a vírus tán nézi az óráját, nyolc óra, na, megyek fertőzni? A vírus nem nézi az óráját, de ahogy leszáll az est, megy le a hőmérséklet, nő a relatív páratartalom, megszűnik a fertőtlenítő napsugárzás, bizony, valóban megnő a fertőzésveszély. Mármint szabad térben. A kocsmában meg a diszkóban meg pont ugyanannyi marad.
Zoom
Röviden: a 10-6-cm nél kisebb cseppek igen gyorsan elpárolognak szabad levegőn normális légnedvesség mellett, még viszonylag magas légnedvesség esetén is, egyszerűen „nem léteznek” tartósan, legfeljebb a felhő belsejében, de ott meg annyi a vízcsepp, hogy hamarosan egy nagyobb cseppé egyesülnek. A 10-3 cm-nél nagyobbak meg nem lebegnek, mert már túl gyors az ülepedésük, ezért ahogy a felhőelemek létezése, úgy a fertőzésátvitel szempontjából is a 10-4, 10-5 cm nagyságú cseppeknek van tényleges jelentőségük, mert ezek vannak jelen valóságosan, ténylegesen. Ezek szállítják a vírusokat, azaz a 10 és 100 mikron nagyságrendűek, azaz a méretük a vírus átmérőjét úgy nagyságrendileg 7-70-szeresen meghaladja.
Összefoglalva: a cseppfertőzés szempontjából az 1 és néhányszor 10 mikron közötti méretű cseppecskéknek van jelentőségük. Szabad térben csak extrém magas páratartalom mellett (a trópusi Brazíliában, vagy Indiában, mikor monszun van, vagy Európában a téli ködös időszakban... a vírust nem a meleg irtja, ezért terjed trópusokon is, ha van elég nedvesség, és kicsikét óvva van a napfénytől) lehet fertőzésközvetítő az ennél kisebb csepp, mert „normál” időjárás esetén az 1 mikronnál kisebb cseppek másodpercek alatt elpárolognak, és a beszáradt vírus percek alatt inaktiválódik.
Ezért szabad térben Magyarországon maszkot hordani napsütéses időben emeletes marhaság, ködben jórészt felesleges, inkább zsúfolt helyen indokolt, nem benapozott zárt térben és magas páratartalom mellett ellenben tényleg van egy mérhető fertőzésikockázat-csökkentő hatása, nem is jelentéktelen, ha a maszk jó, és helyesen viselik, ami viszont meg marha ritka. Ne tessék félreérteni: van haszna annak, mikor az állami döntéshozó kihirdeti, hogy szabad városi utcán, ragyogó napsütésben, 30%-os relatív légnedvesség és kristálytiszta szibériai hideg levegőben is maszkot kell hordani. Jelentősége: „hátha otthon maradsz végre a seggeden, te tahó, ha egyszer képtelen vagy felfogni, hogy maradj a seggeden! De én, a választott politikus, nem küldhetlek el, ahová való vagy a három agysejteddel, te baromarcú „választópolgár”, ezért kedvesen, udvariasan és mindig dicsérgetve és a seggedet kinyalva kell hogy beszéljek hozzád, és ezzel a trükkel próbállak meg a saját foteledbe bekényszeríteni pár napra, hogy minden bótot bezárok, és mivel tudom, hogy utálod azt a rohadt maszkot, felvetetem veled, ha kiteszed a lábad! Maradj otthon, Győrffy Pali ezt szajkózza egy éve, vazze!” Azt szerintem, elég sokáig lehet várni, hogy ez a kormányinfón elhangozzék, bár némi szkopolamin-triptamin kombinációval meg lehetne oldani.
Javaslat: a fényes arccal nyilatkozó orvosdoktoroktól, virológusoktól, biológusoktól, nyunyókáktól adott esetben meg lehet kérdezni, hogy ismertesse röviden, hogy véleménye szerint, hogy viselkedik a kolloid vízcsepp a levegőben, mesélje el, hogy képződik a csapadék, pl. értelmezze Czelnai Rudi bácsi fent látható cseppnövekedési függvényét. Nem fogják tudni, fogalmuk sincs: nem ez a szakmájuk, nem tanultak biológiaiharcanyag-felhőt fújkálni, ezért nem zavarja őket. Ahogy a régi mondás tartja, minél szűklátókörűbb és képzetlenebb valaki, annál jobb repülésirányító, mert nem aggódik az esetleges veszélyhelyzetek miatt, mert fel sem ismeri őket. Röhejes, hogy a legjobb járvány-előrejelzéseket matematikusok adják, mert a számok, szemben a kormányszóvivőkkel, nem szoktak hazudni. Csak az a titka, hogy jó alapadatokat kapjanak. Na, ez nem szokott összejönni.
Mivel tudjuk légzésünket óvni? A válasz kézenfekvő: filcálarccal, gázálarccal (vagy vele majdnem egyenértékű félálarccal) vagy zárt, izolációs légzőkészülékkel. Mivel nem pálya, hogy a lakosság búvárnak, asztronautának vagy csernobili kárelhárítónak öltözve közlekedjen a hátán bazi nagy palackokkal, ezért marad az első kettő. A komoly különbség a kettő között, hogy a gázálarc igen magas biztonsággal, 99,9% feletti biztonsággal megvéd a fertőzéstől, de semmiféle védelmet nem fejt ki abban az esetben, ha vírushordozó akar vírusokat kiszórni, a maszk viszont korlátozott védelmet jelen a fertőzés ellen, viszont mérhető mértékben csökkenti a fertőzött ember által a környezetbe juttatott vírusok mennyiségét.
A gázálarc
Mindenki elhiheti, hogy több hetet tudok folyamatosan beszélni a gázálarcokról és a szűrőbetétekről, de ez most itt nem fontos. Gázálarcot ugyan már Leonardo da Vinci tervezett, a középkori járványorvosok „csőrös” álarca alapján, amely eléggé elfogadható védelmet nyújtott a benne alkalmazott illóolajok segítségével, és először 1854-ben Steinhouse szabadalmaztatta, de még akkor is marhára nem volt rá szükség. Mily meglepő, de az első világháború idején terjedt el – az első gázálarcok egyszerű flanelzsákok voltak, némi géztamponból és nátrium-tioszulfát oldatból rögtönzött szűrővel. Ha valaki megszorul valaha az életben, és gázálarcra van szüksége, és nincs neki, vegyen egy borosüveget, üsse ki az alját, tegyen bele egy textilzsebkendőt, szórjon rá nedves homokot pár centi vastagon, másik zsepit, abba faszéndarát, azt is lássa el a végén egy zsebkendővel, hogy ne peregjen ki, vegye a szájába, és szívjon levegőt azon keresztül, működni fog. Ezt állítólag a klórtámadás elől az orrukat a dagonyázó sarába dugó és életben maradó verduni malacoktól lesték el a brit vagy a francia bakák, bár a malacnál nem volt borosüveg, de a francia katonánál ha puska nem is, de az biztosan.
Zoom
Első világháborús brit hypo helmet gázálarc maradványa. MH 93. Petőfi Sándor vegyivédelmi zászlóalj gyűjjteménye
A korszerű gázálarcok - a polgárit a katonaitól jószerivel csak az különbözteti meg, hogy a polgárinak elől, a katonainak bal oldalt van a szűrőbetétje, hogy ne zavarjon lövés közben - már nem gumirozott textilből, vagy mint a hatvanas, hetvenes évek gázálarcai, hitvány szürke kaucsukból, hanem magas rugalmasságú, kényelmes és olajálló vitonból vagy szilikongumiból készülnek, egyetemes (SV40, egyes cégek, pl. a 3M másfélét is csinál) szűrőbetét-csatlakozóval vannak ellátva, és a szűrőbetétek többrétegű, speciálisan aktivált szenet és egyéb szűrőket tartalmaznak, ezért sokoldalú védelmet biztosítanak. A leggyakoribb betéttípus, amit használnak, az ABEK2P3, amely sokoldalú kombinált betét (A szerves gőzök, B szervetlen anyagok, E – savas gázok (pl. hidrogéncián) K – lúgos gázok (pl. ammónia) P – por, a 2, a 3 a védelmi fokozatok) és koncentrációtól függően akár több órán át se telítődik. A gázálarcra is van szabvány (MSZ EN 136), de a korszerű álarcok meglepően hasonlóak. Persze, csak vírus ellen elég az aeroszolok elleni szűrőbetét (P2, P3). Gondolom, hogy senki nem haragszik meg, hogyha az abszorbciós Wheeler-Jonas egyenlet gyakorlati ismertetésétől eltekintek, és megelégszünk annyival, hogy minél jobb és aprószeműbb az aktívszén, annál hatékonyabb a szűrőbetét.
Zoom
A gázálarcok a kilélegzett levegőt nem szűrik. A belépő (szűrbetét utáni) szelep egyes, míg a kilégzőszelep dupla, hogy a belélegzéskori szelepváltás ideje alatt „ne surranjon be” szennyezett levegő a kilégzőszelepen át, hanem csak egy kamrába hatoljon be. Ezért a fertőzött ember gázálarcban is fertőz
A „védelmi tényező” fogalmát a katonai gyakorlatban ritkábban használják, ezt az ipari biztonságtechnikában alkalmazzuk. Ez megmutatja, hogy hányszorosáig képes az adott szűrőbetét csökkenteni az adott veszélyes anyag kockázatát. Így a 10-szeres védelmi tényezővel rendelkező szűrőbetét az ipari biztonságtechnikában az adott anyagra érvényes egészségügyi határérték (AK érték) 10-szereséig használható fel. A katonai gyakorlatban persze, lényegesen nagyobb ráhagyással dolgoznak, hiszen az AK koncentráció a folyamatos, több éves belélegzéssel „egészségkárosodást még nem okozó” határértékre kerül megállapításra, ami értelemszerűen jóval alacsonyabb, mint egy műveleti tevékenység során, rövid ideig megengedhető méreg (vagy radioaktív) terhelés. Nyilvánvaló, hogy a főtéren vagy a Teszkóban kószálásnál ennek semmi jelentősége nincs, legfeljebb a cigifüstjét se szívjuk be a másik jóembernek.
A gázálarc lényege – ezért kell fejhez igazítani, pontosan beállítani – az, hogy teljesen szorosan illeszkedik az arc vonalához, ha a légzőnyílást befogjuk, „rá kell tudni szívni” a fejünkre. A menekülő légzésvédőket – amelyet hirtelen kell felkapni, és nincsenek a viselője fejéhez előzetesen beállítva – ezért készítik kettős kámzsával, a légzőhöz kapcsolt tüdőautomata folyamatosa levegőt fúj a kettő közzé, így a viselő nyakánál egy lamináris kiáramlás történik, így biztosítható, hogy akárki (és szakállas, hosszú hajú is) fel tudja venni és alkalmazni. Ezért ment ki az első világháborúban a divatból a katonai szakáll, és a hosszú haj, míg a középkorban lengő szőrzettel vonultak a lovagok ezért (na meg a tetű miatt) száz éve a „military frizura max. három milliméter hosszú. Jó betéttel jó gázálarc jól beállítva teljes védelmet nyújt az ellen, amit belélegeznénk. És a jó gázálarc légzési ellenállása alig néhány mbar, rendszerint kevesebb, mint a filcmaszknak. Ez hogy lehet? Úgy, hogy van puffertere. A filcmaszknak meg nyista.
Zoom
Balra: a volt Varsói szerződés legjobb gázálarca az NDK CM4-es. Sokkal jobban használható volt, mint a Magyar Néphadsereg hitvány 70M sisakálarca. Jobbra: francia Biomask álarc, a szerző kedvenc, általában használt gázálarca, magas viselési komfortú. A szerző felvételei
Viszont a gázálarc a kilégzett levegőt abszolút nem szűri, mert miért is tenné? A korai gázálarcokon csak egy egyszerű kiengedő szelep volt, de már a harmincas években megjelent a kettős szelepes, kamrás kilégzőszelep (lásd az ábrát), ahol a szelepzárás holtidejében belépő szennyezett levegőt a viselő nem lélegzi be, mert az csak a szelepkamrát tölti ki, és a következő kilégzés pedig kifújja. Kísérleteztek kettős kamrával is, de azt nem lehet hatékonyan fertőtleníteni, tisztán tartani. És ez fontos. Fontos lenne a maszkoknál is, ha törődnének vele. Még az emberbarátsággal ritkán vádolható Magyar Néphadsereg szabályzata is kiemelt feladatként kezelte a gázálarcok fertőtlenítését (akkoriban ez a ma már betiltott rákkeltő formaldehiddel végezték, igen hatásosan, a bakancsokkal együtt… mármint, ha elvégezték) mert a berohadt gázálarc felvétele majdnem olyan szórakoztató, mint belehányni. Tehát, a fertőzött ember, ha vírusokat lélegez ki, azt gázálarcban is megteszi, tehát, ha valaki gázálarcban flangál, önmagát biztosan megvédi (kivéve, mikor majd az összefogdosott kilincsről és bevásárlókocsiról a vírus a ragacsos kicsi kezével átviszi az álarc belsejébe, és a következő alkalommal a képére keni), de a többit ugyanúgy átfertőzi.
Kevés ország engedheti meg magának azt a luxust (pl. Izrael) hogy minden lakosának biztosít gázálarcot, így a koronavírus-járvány kapcsán fel sem merült, hogy a lakosság közlekedjék gázálarcban. Mondjuk, az agybaj fokozódását látva, ezen se lepődnék meg.
Zoom
Izraeli PEM maszk. Az alapvetőn menekülési, ipari, polgári védelmi célokra kifejlesztett, egyszerű, jól használható légzésvédő nem kell hogy az arcformára illeszkedjen, mert a nyaka gumírozott. Így szakállas, pajeszos hasszidok is viselhetik. Szűrőbetéte savas (pl. hidrogéncián, klór, sósav) lúgos (pl. ammónia, foszforhidrogén) gázok, lúgos közegben gyorsan hidrolizáló organofoszfátok, valamint vírusok, baktériumok, radioaktív por, spórák ellen is megfelelő védelmet nyújt. Mivel azonban aktív szén nincs a szűrőbetétében, könnygáz ellen nem, így sem a palesztinok, sem az aktuális kormányt vagy melegfelvonulást bíráló ortodoxok számára nem nyújt védelmet a tüntetéseken. Ögyes, nem?
Textilálarcok
A textilálarc, a „szájmaszk” gyakorlatilag jelképévé vált a koronavírusnak, illetve az egész elcseszett 2020-2021-es éveknek. (És ki tudja, hol a vége…) Gyakorlatilag fétistárggyá vált, sőt, divatjelenséggé.
Inkább szomorú, mint vicces, hogy „szakemberek” tömegei sem képtelenek felfogni, vagy lehet, nem is akarják, amit az előzőkben vázoltam, hogy a fertőző cseppek mérete marhára nem egyezik meg a vírus átmérőjével, de ettől függetlenül a szőtt textilből készült 1-2-3 rétegű maszkoknak semmiféle érdemleges hatásuk nincs, az ennél többrétegűeknek viszont van: remekül visszatartják a levegőt, és hamarosan baktériumtenyészetté alakulnak, de a vírus még az 1-10 mikronos cseppméretben sem fogják meg, nemhogy „egyes vírusként” (amit, mint említettem, nem tipikus, sőt). Érdemben aeroszol-, és vírusszűrésre csak a nemszőtt, filc alapú maszkok alkalmasak, mert ezek pórusmérete felel meg ennek a célnak. A nemszőtt textil, azaz a nemezt őseink, meg a többi belső-ázsiai íj-, és idegfeszítő nép már párezer éve feltalálták, de ez nem gond, mert a modern világ újra feltalálta, mint a spanyolviaszt, csak már nem birkagyapjúból, hanem műszálból (poliamidból) és cellulózszálból. A nemszőtt kelme irányított vagy véletlenszerű (orientálatlan) szálakból is állhat, lehet vágott vagy folytonos szálú, és igazság szerint nagyon sokoldalú anyag, nem véletlenül kedvelték meg a szkíta és hun népek. A korszerű, műszálas alapú filcálarcok mechanikai, tűnemezeléses eljárással, vagy nagynyomású vízsugárral kuszálva gyártódnak. A hőre lágyuló műszálakat pici hőkezeléssel egymásnak is olvasztják, így remek porózus szerkezetet kapnak. S legkorszerűbb a spunbonded-eljárással készült filc, amely szálképzésel szilárdított, a korszerű egészségügyi textilek általában így készülnek. Ma már készítenek nanoszálas, illetve nano-szénszálas filcanyagokat is. Vannak már antimikrobás hatású filcek is, ezekre nanoezüst-réteget visznek fel - ezt lényeges, hogy megfelelően rögzíteni kell a szálon, mert az se igazán hasznos, ha az ember ezüstszemcséket lélegez be.
Zoom
A spunbonded-módszerrel gyártott filcsszövet gyártási sémája. Forrás: Kutasi Csaba, Magyar Kémikusok Lapja, 2020/5
A maszkokra kétféle szabvány vonatkozik, mert léteznek egészségügyi maszkok és ipari kolloid porszűrő maszkok. Ezt egy évvel ezelőtt kb. minden tízezredik ember tudta, ma meg már a jónép FFP szabványnal kel-fekszik.
Az egészségügyi maszkok szabványa az MSZ EN 14 683 (2019), amelyet a magyar változat mint „sebészeti maszkok” tárgyal. Ezek tulajdonképpen nem kórokozó beszívása, hanem kibocsátása ellen készülnek. Ezért is mondták naiv orvosbácsik egy évvel ezelőtt, hogy egészséges ember ne vegyen fel maszkot, csak a betegek, mert arra való. Hiába, no, boldog békeidők, mit fejlődött azóta az orvostudomány! (A maszkok meg nem…) Az ipari maszkokat viszont az MSZ EN 149 szabvány alapján vizsgálják, de ez a szabvány egyébként alapvetően egészséget veszélyeztető porok ellen, szilikát, kvarc, növényi porok, azbeszt, fémporok stb. ellen lett kitalálva és alkalmazásba véve, mint maguk a maszkok is, ezért hívták őket két évvel ezelőtt népiesen egyszerűen porálarcnak. A ma már a közbeszédbe átment „FFP” kifejezés egyébként egyszerűen a filtering face piece rövidítése, tehát arcmaszk, arcon viselhető egyedi szűrő, nem több, és nem más.
Zoom
Lehet csinálni minőségi szájmaszkot is, több réteggel, szénszálas anyaggal, nanoezüst fertőtlenítő réteggel. De ez nem filléres áru. Forrás: Kutasi Csaba: Magyar Kémikusok Lapja, 2020/5
Az FFP 1 szint alapvetően nem mérgező és nem fibrogén porok elleni védelemre van kitalálva. Olyan anyagokra, melyek alapvetően nem veszélyesek, de irritatívak, és olyan környezetben engedi őket viselni a szabvány, ahol a levegőben a porkoncentráció a munkaegészségügyi határérték legfeljebb négyszerese. Ezen maszkok megengedett alászívása 25%, és a legalább 0,6 μm-es porok 80%-át ki kell szűrje. Mondanom sem kell, ez nagyon csekély, és ennek lényeges fertőzés elleni védelme nemigen van. Az építőiparban és az élelmiszeriparban ilyeneket használnak, már ha használnak, többnyire csak akkor, ha jön a munkavédelmi felügyelő.
Az FFP2 szint esetén a maszk a szilárd és folyékony ártalmas porok, füstök és aeroszolok ellen véd, és mérgező és fibrinogén (mondom magyarul: azbeszt) porok ellen is használható. A teljes szivárgás nem haladhatja meg a 11%-ot. A foglalkozási expozíciós határérték túllépése nem haladhatja meg a 10-szeres mértéket. Az FFP2-es maszkoknak a 0,6 mikronos porok 94%-át ki kell szűrniük. A fémiparban, a bányászatban, illetve esetenként a vegyiparban ilyne maszkokat alkalmaznak. Meg kell jegyzeni, hogy a 0,6 mikronos részecskék kategóriájában az FFP2-es maszkok szűrési képessége hajszállal nem jobb a szabványnak megfelelő sebészeti maszkokénál, nem tudom, hogy azok a döntéshozók, akik bizonyos országokban elrendelték az FFP2-es maszkok kötelező használatát, milyen Alladin-csodalámpa súgása alapján tették, legfeljebb annyit lehet a javukra írni, hogy ez szabványosítva van, utóbbi meg nincs.
Csak az FFP3 -as szint esetén követeli meg a szabvány, hogy az adott maszk nyújtson védelmet baktériumok és vírusok ellen. Oké, de milyen szinten? Védelem a mérgező és egészségre káros porok, füstök és aeroszolok ellen. Az FFP3 védelmi osztályhoz tartozó eszközök a rákkeltő és radioaktív szennyezőanyagokat és a kórokozókat, mint például a vírusokat, baktériumokat és gombaspórákat is kiszűrik – 99%-os hatékonysággal 0,6 mikronos szemcsékre, továbbá az alászívásuk nem haladhatja meg az 5%-ot, és az egészségügyi határérték 30-szorosát elérő veszélyesanyag-légkörikoncentráció szintjéig használhatóak (a felett csak gázálarc vagy frisslevegős légzőkészülék). A gyakorlatban a vegyiparban, a nukleáris technikában és egyes finomporkohászati technológiákban alkalmazott eszközök lennének ezek. Az FFP2-3 maszkok, ugyan szűrési képességüket a 0,6 mikronos szemcseméretre állítják be, már a 0,3 mikronosokatis jól szűrik (mint említettük, a „szóló” (nem Han Solo) koronavírus 0,13 mikronos kis süni alakú valami, de 1 mikron alatti cseppben gyakorlatban nem lakik...)
Zoom
Minek kell egy maszknak megfelelni? Mivel arcmaszk alászívás nélkül nincs, ezektől az ezskzöktől biztos védelem akkor se várható el, ha a lakosság megfelelően kezelné. Nagy fertőzöttségi százalék esetén sajnos a maszkviselés védőhatása nagyon esetleges. Forrás: Kutasi Csaba, Magyra Kémikusok Lapja, 2020/5
Természetesen, minél nagyobb az adott maszk védelmi szintje, annál nagyobb a légzési ellenállása, mert sűrűbb, többrétegűbb és vastagabb a maszk. A gázálarc holt terével, légzési kamrájával szemben a maszk alatt nincs egy viszonylag merev falú üreg, amely vákuumjával rásegítene a légzésre, így ahhoz képest, hogy az egyszerű maszkok milyen szintű védelmet adnak, meglepően nagy a légzési ellenállásuk, aki nem hiszi, próbáljon futni ABEK2P3 szűrőbetétes gázálarcban és FFP-2-es maszkban, és meglepődve fogja tapasztalni, melyikben nem kap inkább levegőt. Egyforma értéket csak víz alatt mérhet.
Mi a dolog lényege tehát? Jó közelítéssel az, hogy az arcmaszkok nem illeszkednek olyan pontosan az arc vonalához, mint a gázálarcok, ezért mindig van egy jelentékeny méretű rés is, e miatt pedig viszonylag jelentős mértékű az alászívás mértéke. Ezért belélegzett kórokozó ellen teljes védelmet nem nyújtanak, csak csökkentik a fertőzési valószínűséget. Igazság szerint nem is túlzott mértékben. Még az FFP3 szint is 5% alászívással tevékenykedik, a gyakrolatban ugye azt jelenti, hogy statisztikailag 99%-os valószínűséggel el akarjuk kapni azt a betegséget, amelyet zárt térben az ottani víruskoncentráció mellett 1 perc alatt elkapnánk, ahhoz 20 percig kell ott tartózkodni, és el van intézve.
Zoom
Abban a mocskos telelökött Kádár-rendszerben MINDEN középiskolás KÖTELEZŐ tananyagát képezték a honvédelmi ismeretek, melyekről egész jó tankönyv is rendelkezésre állt. Igyekezek megtanítani az alapvető légoltalmi-, és légiriadó-szabályokat, a legalapvetőbb tereptani és közegészségügyi ismereteket, a lövészet alapelemeit. Megtanították nemcsak azt, hogy hogyan kell fogni a kézigránátot, hanem azt is, hogyan kell babavédőzsákot varrni, vízszűrőt készíteni, injekciót beadni, óvóhelyet rögtönözni, és, figyelem, hogyan kell arcmaszkot készíteni radioaktív por ellen, mert koronavírusra akkoriban nem futotta. A megvalósulás akkoriban is hagyott kívánnivalókat maga után, de legalább megpróbálták. Ma mi van? Agymosás. Pedig agy már alig…. Forrás: Honvédelmi ismeretek, Tankönyvkiadó, 1983
Más szavakkal: sem a szabvány szerinti sebészeti maszkokat, sem az MSZ EN 149 alapján minősített ipari védőmaszkokat nem arra találták ki, tervezték, méretezték és gyártották, hogy vírusos fertőző betegség ellen nyújtsanak védelmet. Tényleg nem. Persze, valamilyen szinten jó rá, ahogy Rolls Royce-al is lehet trágyát hordani, vagy laptoppal is lehet szöget beverni, T-72-essel is lehet ekét, PTSZ-el is vizisízőt húzni, és ahogy az Apolló-13 űrhajósait is hazahozta a holdkomp, de... nem arra valók.
A sebészeti maszkok arra valók, hogy a műtőben a doktor ne köhögjön kórokozót a nyílt sebbe, az ipari maszkok pedig egészségre ártalmas porok ártalmának csökkentése (nem megszüntetése!) céljából. Ezért a maszkok csak egy nagyon korlátozott védelmet jelentenek, még akkor is, ha sértetlenek, és akkor is, ha tiszták, de az nanoezüst-futatású maszkok igen gyorsan baktériumtenyészetté alakulnak, és a dolgozó csak egy redvás baktériumtelepet lélegzik be, persze, egy eléggé jelentős szén-dioxid koncentráció mellett, ami ugyan nem káros, de pszichésen terhelő. Maszkokkal lehet érdemben csökkenteni a fertőzések számát, míg kevés a beteg az ember környezetében, alacsony a találati (fertőzési) valószínűség, kevés vírussal kerül az ember kontaktba. Ha a kontaktszám felette van bizonyos jelentős szintnek, a gyakorlatban az alászívás viszonylag nagy mértéke miatt akkor is alig-alig csökkentik a fertőzési kockázatot, ha egyébként a dolgozó nem keni össze őket a szennyezett kezével. Tehát a maszkok, minél több fertőzött ember flangál, minél előrehaladottabb, kiterjedtebb a járvány, annál hatástalanabbak. Ezt mutatta az egészségügyi dolgozók Covid-osztályokon magas fertőzési rátája is. A kötelező maszkviselés pedig tömegével gyártja a bakteriális, gombás légúti fertőzéseket, ami azért jó, mert remek alapot biztosít Covid-fertőzés létrejöttéhez. A teljes lezárásnak semmi valós haszna nincs a lázas pótcselekvésen kívül, ha az nem teljes, azaz pl. az élelmiszerboltok nyitva vannak, és ott nagy tömegű ember naponta találkozik. Analógiával élve a hajón van száz milliméteres lyuk, meg egy félméteres, amin ömlik be a víz. Lelkesen betömjük a millimétereseket, és nem nyúlunk a félmétereshez, majd örömmel tapasztaljuk, hogy 10%-kal kevesebb víz ömlik be, csak két perccel később fogunk elsüllyedni.
Ismét visszautalok a nyitó gondolathoz: lezárással, karanténnal csak következetes, szigorú, betartatott, átgondolt módon lehet elérni, egy szigeten, ahová nem megy senki. Itt viszont...
És milyen védelmet jelen az egyszerű szőtt textilanyagból, ruhából, ágyneműből stb. varrt maszk, amit lelkes nagymamák tömegével gyártottak tavaly tavasszal, és gyártanak ma is? Mivel a szőtt kelmék pórusmérete 100 és 500 mikron között van, kb. annyi ellenállást jelentenek a vírusnak, mint fingnak a gatya.
Ténylegesen még akkor is placebók is gyengék, ha kivitelezésük során figyelembe vennék az arc alakját (ami általában nem történik meg). Hordásuk kifejezetten káros, mert csak baktériumtenyészetként van jelentőségük, érdemleges szűrőhatást nem fejtenek ki.
Ezt tessék figyelembe venni, mikor azt értékeljük, mikor tavaly tavasszal megjelent első maszkviselési rendelet - mivel nem állt rendelkezésre elég maszk - megengedte a lakosságnak, hogy sállal vagy kendővel eltakart arccal közlekedjen maszkviselésre előírt területeken, és megnyugtatta, hogy az persze hogy ugyanolyan jó. Nagyjából, mintha vödör helyett fűzfakosárral akarna vizet hordani. Végeredményben az is 96%-ban nem résből áll. A hivatalos propaganda azt közölte az emberekkel, hogy sálat avagy kendőt hordj, és kapsz egy védelmet. Ez sem hatékonyságában, sem erkölcsiségében nem különbözik a tábori kórház előtti szelekciós felcser hozzáállásától, aki a haslövött, tüdőlövött, artériásan sérült sebesültnek beadja a nagy löket morfint, majd mosolyogva közli vele, hogy semmiség az egész, itt fogsz várni, mert először a súlyos eseteket látjuk el, majd két szanitéc baka szépen elviszi a srácot a haldoklóba, ahonnan két órával később megy a meszesgödörbe, nem azért, mert menthetetlen, hanem azért, mert a túlterhelt frontsebésznek erre nincs kapacitása. Ennyire veszi felnőttszámba az állampolgárokat a politika, és azért, mert kb. ennyire is lehet felnőtt, felelősségtudatos polgárszámba venni őket.
Hogy fokozzuk, ezt követőn pedig a hivatalos kommunikáció (nemcsak itt, világszerte) azon panaszkodik, hogy az a sok össszeküvés-elméletes vírustagadó rohadék nem hiszi el, amit mondanak, holott mi csak jót akarunk neki, és soha, se soha nem hazudnánk. Hogyne. Egybevág a tapasztalatokkal... ja, nem.
Végezetül: a szellemi túlterhelés felkent bajnokai nemrégen kitalálták, hogy tessék felvenni két, sőt, három maszkot, mert az „jobban véd”. Nos, nem kell különösebben respirátortervező mérnöknek lenni ahhoz, hanem egyszerű józan paraszti ész is hamar rájön, hogy az a maszk, melynek 5-25, mondjuk átlagban 10% alászívása van, miképpen fog viselkedni, ha a „normál” légutat, azaz a szűrőfilcen keresztüli légzést korlátozzuk, a réteget megvastagítjuk, a légzési ellenállást megnöveljük: a résveszteség megnő, és az alászívás több lesz. Meg a szívás, általában. Hogy elővegyem másik (pontosabban harmadik) tanult szakmámat, mi történik, ha az ugyanolyan teljesítménnyel dolgozó tűzoltó kismotorfecskendő B tömlőjére egy 75/52-es áttétkapoccsal egy C tömlőt is felteszünk? A szűkülő szállítási keresztmetszet miatt megnő a nyomás, és gyorsul az áramlási sebesség, egy időben a megnőtt nyomás miatt a tömlő lyukain keresztül sokkal jobban spriccel a víz, megnő a szállítási veszteség. Na, ugyanez történik, ha valaki három maszkot vesz fel egy helyett, nem a filcen, hanem a résen át fog lélegezni, szűretlenül, más szavakkal, a több rétegben felvett maszk nem jobban, hanem rosszabbul véd, ezért javasoljuk mindenkinek, aki erre akarja kényszeríteni az embereket, hogy ezen át szívjon, lehetőleg ciánt.
Vérnyúl
(A szerző olvasónk.)
Irodalom:
Czelnai Rudolf: Bevezetés a meteorológiában, ELTE kk. 1990
Károssy Csaba: Légkörtan, Oscar kiadó, 2004
Simon Ákos: Mérgező-, gyújtó-, és ködösítő anyagok. BJKMF jegyzet, 1990
Kutasi Csaba: A Covid-19 koronavírus elleni védelem textiles szemmel, Magyar Kémikusok Lapja, 2020/5
Papp Sándor-Rolf Kümmel: Környezeti Kémia, Tankönyvkiadó, 1992
Szakáll Béla-Kátai-Urbán Lajos: Veszélyes anyagok és kárelhárításuk, SZIE-YMÉTK jegyzet, 2013
Szakáll Béla-Kátai-Urbán Lajos-Vass Gyula-Czimmer Zsolt: Iparbiztonság, SZIE-YMÉTK jegyzet, 2009
Faludi Gábor: A biológiai fegyver jelentőségének megváltozása, Honvédorvos, 1998



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready