Bezár!
2021. április 18., vasárnap, Andrea, Ilma, Uzon napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
17:16 Kitessékelt vendég tért vissza fegyverrel egy wisconsini vendéglőbe - 3 halott, 2 sebesült16:54 102 éve alakult a Rongyos Gárda16:28 Diplomatakeringő: Csehország elvárja a szolidaritást szövetségeseitől16:12 Az oroszok kiszállnak a Nemzetközi Űrállomásból - sajátot hoznak létre15:43 Gumilövedékes szóváltás Jászapátiban14:35 Lukasenka azt állítja, meg akarták ölni a családjával együtt14:19 Félő, hogy demokrata jelölt nélkül kell tartani a szíriai elnökválasztást13:51 A szemkilövető pártja ezt is jobban tudta volna13:05 A görögök nem féltek az ajándékot hozó zsidóktól12:31 Galgóczi: javulnak a járványügyi adatok 12:14 Az iráni elnök nem szeretné, ha egy tábornok lenne az utóda11:48 BKK: hétfőtől a tanítási időszakban érvényes menetrend szerint közlekednek a járatok11:31 12 milliárd euróba került a Bundeswehr afganisztáni bevetése - lassan kivonják őket, és visznek haza afgánokat is11:13 Elég lehet egyszer oltani a gyógyultakat, és lehet keverni az oltóanyagokat - de sok a kérdőjel10:58 Földvita afgán módra: egy család nyolc tagját gyilkolták meg az esti ima közben
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Koronavírus :: :: Hozzászólások

Történetek a kórságokról, oltásokról stb. (IX.) - A koronavírusok becses famíliájáról

Reklám

Az előző részek:
IX. rész: a koronavírusok becses famíliájáról
Figyelmeztetés. Ez a cikk értelmes, épeszű, gondolkodni kész és tájékozódni szándékozó (laikus) embereknek íródott, akárcsak előzmény cikkei és folytatásai. Az Egységes Magyarországi Ortodox Harpci- Chemtrail- Gyíkember- Laposföld- Ötgé- Nemisléteznekvírusok Hitközség fundamentalistái, fanatikusai, tisztségviselői és egyéb, sajátságos és sajnálatos tudatállapotú agresszív rajzfilmfigurák számára elolvasása nagykorú felügyelete mellett sem ajánlott, haloperidolt pedig kérjenek kezelőorvosuktól.
Annak idején Fábry Sándor is megjegyezte, hogy a jópolgár onnan tudja, hogy megjött az aktuális szezonális influenzajárvány, hogy a különböző sajtótermékekben olvashatja és a tévében megnézheti a mindenkori ügyeletes közegészségügyi vezető (melyek nevét Szöszilla néni előtt soha senki nem tudta, aki nem szakmabeli…) nyilatkozatát, mely szerint „nincs influenzajárvány”.
Majd ez követően jön az obligát panelszöveg, hogy „az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma folyamatosan emelkedik, több járásban is jelentős, de látogatási tilalmat még egyetlen kórházban sem rendeltek el, és hazánkban az influenza vírustörzseinek egyikét sem mutatták ki, csak influenzaszerű megbetegedések fordulnak elő”. Na, ezek az „influenzaszerű” jószágok a koronavírusok. Persze, nem mindegyik, hiszen adenovírusok, rhinovírusok is okoznak náthát, még pedig. Különböző időkben és helyeken a felsőlégúti taknyoskodások 10-30%-át szokták különböző koronavírusok okozni.
Zoom
A koronavírus-családot két rend, a valódi koronavírusok és az un. torovírusok alkotják, és nagyjából 25-30-35-40 tagjuk van, attól függően, hogy éppen melyik virológiakönyvet olvassuk. Ezen belül a „klasszikus” humán koronavírusok, ha érdekel valakit, a humán coronavírus 229E, (HCoV-229E), a HCoV-NL63, a HCoV-OC43, HCoV-HKU1 és a humán enterális coronavírus (HECoV), de mindenkit megnyugtatok, hogy ezt én se tudom fejből. Én három vírusról tudok kb. mindent, az eboláról, a sárgalázról és a veszettségről (lyssa), mert ezek a kedvenceim.
Koronavírusokat először az 1960-as évek elején azonosítottak, és nagyjából 40 éven át a lőtéri vadászkutyát se érdekelték, emberen jelentéktelen betegségokozók, leginkább állatorvosok pepecseltek velük, mert némelyik azért tud kárt okozni állatkákban, és nemcsak denevérekben, hanem tollas szárnyasokban is. Ez nem azt jelenti, hogy a hippikorszak előtt nem volt kovid, indiánok is voltak Kolumbusz előtt, gravitáció is volt Newton előtt, perverz hülye is volt Freud előtt, hanem azt, hogy ekkorra jutott el a mikrobiológia arra a kutatási szintre, hogy valaki viszonylag jelenéktelen vírusokkal is elkezdjen foglalkozni, meg kell jegyeznem, hogy a trópusi lázak mindenféle elbújt vírusaival érdemben a nyolcvanas évek előtt nem foglalkoztak. Akkor is csak a biológiaifegyver-kutatások miatt (javasolt irodalom: jelen cikksorozat második része), mert pl. norovírusokat vagy krím-kongói vérzéses lázat kb. az orvostudományi egyetemen se tanítanak alapképzésben, bár politikai döntéshozóink körében sajnos a hantavírusok terjedtek el igazán…
Az állati koronavírusokat négy nembe (nem meglepő módon alfa, béta, gamma és delta-koronavírusok) sorolják.
Az alfák közzé kutya, macska, malac-vírusok tartoznak, és nemcsak köhögtetők, hanem járványos hasmenést, hashártyagyulladást okozó víruskák is. Ezen belül pedacovírusnak nevezik többek között a PEDV és a SeCoV (porcine epidemic diarrhea vírus, swine enteric coronavírus – agresszív kismalac-összefosató vírusok) vírust, előbbit a nagyüzemi sertéstartók annyira se szeretik mint az EU az mezőgazdasági-támogatás-reformot, és amely az afrikai sertéspestis felléptéig az orbánc (ami baktériumos betegség) és a száj-, és körömfájás mellett a legtöbb fejfájást okozta a disznótenyésztőknek. Utóbbi pedig, csiribi-csiribá, 2017-ben Kínában, a Wuhantól nem túl messzi Guangong tartományban tűnt fel, (ugyanott, ahol a SARS-I) és varázslatos módon denevérekből került át sertésekbe – mert a pedacovírusok „a bizonyos” denevér-koronavírusok (nagyobbrészt). Ezzel mutatnak oldalági rokonságot a „közönséges” emberi koronavírusok is, amelyek kb. képesek okozni egy enyhe hőemelkedést és tíz nap táppénzt. Ilyenek a már említett HcoV-NL63 (setracovírus) és a HcoV-229E (duvinacovírus, köszönöm, nem káromkodtam).
Zoom
A koronavírusok egyszerűsített filogenetikai leszármazási táblája a nukleokapszid fehérje aminosav-szekvenciája alapján. Forrás: Balka Gyula-Bálint Ádám-Cságola Attila-Farsang Attila-Kiss István-Zádori Zoltán: A coronavírusok biológiája különös tekintettel a SARS-CoV-2-re és a COVID-19-re, Magyar Állatorvosok Lapja
A delta-koronavírusoknak igazság szerint nincs sok fajtájuk, ezek is a disznók életét keserítik (PDCoV – porcine delta-coronavírus), és ide tartozik pár, elsősorban vad vizimadarak körében elterjedt vírus, de nem ezek okozzák a náthás kacsát, aminek a kivonatát oscillococcinum néven, százezertrilliószorosára hígítva homeopátiás csodaszerként alkalmazzák, függetlenül attól, hogy az a baktérium, amit gyártója szerint nevezett készítmény tartalmaz, valójában nem is létezik.
A gamma-koronavírusok is madárbetegségek, ezek azonban a haszonmadarak között is meglehetősen elterjedtek, ezek közül az IBV (infectious bronchitis vírus – fertőző köhögéscsináló vírus (madaraknak)) az, amely komolyabb gazdasági jelentőséggel bír, elsősorban pulykatartó telepeken fordul elő, hogy reggel bemegy a gazduram, és minden állatnak láztól vacog a foga, illetve legfeltűnőbb, hogy a tarajos részük kicsit inkább kék, mint piros, de azért nagyobb mértékű elhullást csak alapbetegségekkel küszködő, idős pulykákon okoz.
A koronavírusok legnépesebb bandája a béta-koronavírusok, ebbe a szakcsoportba ló, marha, kutya-vírusok mellett (pl. CR-CoV – canine respiratory coronavírus – a blöki légzőszervi vírusa, ECoV-1 equine coronavírus - ló-koronavírus) a HKU-1 emberi (enyhe megbetegedést okozó) koronavírus, és a nem olyan régen súlyos járványokat okozott SARS és MERS vírusok, illetve a jelenlegi aktuális istenostora tartoznak bele. Már itt is felhívnám a figyelmet arra, hogy a legtöbb denevér-koronavírus NEM ebbe a nemzetségbe, hanem az alfa-nemzetségbe tartozik, mint említettük volt. A jelen pandémiavírus, a SARS-CoV-2 tulajdonképpen a két nemzetség határára lőhet be, a denevérvírusok, és a „klasszikus” SARS közzé. Amikor még én ilyesmikről tanultam, azt mondták, hogy bár elsősorban légzőszervi vírusok, de ahhoz túl sok fajuk okoz hasmenést, hogy a SARS megnevezést nagyon tévesnek tartsuk :))). Való igaz, hogy az eredetileg denevérvírusok a cibetmacskaféléket (ázsiai pálmasodró, Paguma larvata) és a tobzoskákat is betegítik. Megfigyelhetjük, hogy amennyiben eltekintünk a madaraktól,a koronavírusok rovarevők, és a rovarevőkkel közeli rokonságban lévő ragadozók, illetve majmok, félmajmok, esetenként pedig patások megbetegítői. Rágcsálókra nem veszélyesek. A nyulak biztonságban vannak.
Zoom
Az ázsiai pálmasodró, amely az egyik koronavírus-terjesztő, egy tök aranyos állat már ránézésre is. Forrás: BioLib.cz
Mindebből látható, hogy ez egy olyan kiccsalád, mint pl. a Sztojka família, csak kevesebb bodzát szednek.
A jelen COVID járványt alapvetően a SARS és a MERS járvány járványtana, és ezen vírusok alapján kezdték vizsgálni, nem véletlenül, mert ezek a megbetegedések álltak, állnak hozzájuk a legközelebb, mindenféle szempontból. Mindkettő Kínából indult, mindkettő zoózis, azaz állati koronavírus került át emberre, és mindkettő meglehetősen magas halálozást mutató, szokatlanul agresszív vírusnak bizonyult. Egészen 2002-ig mindenki úgy gondolta, hogy a humán koronavírusok ugyanolyan jelentéktelen kis bosszantók, mint a normál náthavírusok (rhinovírusok, rhino – orr, lásd rinocérosz), és a virológus, illetve orvosi szakközvéleményt derült égből az atomcsapásként érte az a felismerés, hogy kvázi „a semmiből” előugrott egy, pontosabban egymás után kettő, kifejezetten veszélyes, majdnem az ebolához mérhető halálozási arányú vírus.
Ennek az előzményei közé tartozik, hogy Kínában a feltétele ennek, sajnos, adott. Erről muszáj pár szót ejteni.
A kínaiakról mifelénk nagyjából azt tartjuk, hogy mivel marha sokan vannak és mindig éhesek, kb. bármit megesznek, ami mozog, ami meg nem mozog, azzal fűszereznek, aminek szárnya van, azt megsütik, akkor is, ha F-16-os, aminek uszonya van, az ott bográcsba kerül, akkor is, a búvár. Ez egy kicsit sztereotip dolog, és szükséges megjegyeznem, hogy ezelőtt kb. 6000 évvel, mikor még Európában kővel pattintották a követ meg a másik koponyáját, és a Volkuta mentén még mamutok laktak, a kínaiak (ugyanúgy folyamközi kultúraként, mint Észak-Afrika és Elő-Ázsia népei, lásd jelen cikksorozat I. részét, a jégkorszak megszűnése miatti éghajlatváltozás miatt) a rizst kezdték termelni, és nem a búzát és az árpát, mint a kevésbé vágottszemű ókorlakók, és a teraszos rizsművelésnek van egy óriási nagy előnye. Rengeteg munkáskezet fel tud venni. Tulajdonképpen akármennyit. Ennek egy nagy előnye, hogy Kínában sose volt háborús és népirtási kényszer (L«pour L’art csinálták…) mert nem volt emberfelesleg, ezért a kínaiak már a bronzkor óta annyian vannak, mint az oroszok, illetve kb. tízszer annyian. Namármost, ahol ennyi ember van, és mindenki szorgalmasan tolja a faekével a bivalyt a rizsföldön, időről időre, fejlett mezőgazdaság ide vagy oda, beüthet egy-két éhínség. Igazán nagy éhínség azonban Kínában akkortól volt, mikor ott megjelent, liberális szemel nézve a gonosz gyarmatosító rasszista mindenértfelelős aljas térdeljenle fehér ember, kicsit reálisabb szemmel nézve meg a pénzéhes és lelketlen brit...anniai zsiráf. Az igazán nagy éhínségek kezdete a XIX. század, az ópiumháborúk kora, amikor összeomlott a kínai állam és gazdaság, és ha egy ekkora embertömeget uraló birodalomban kiüt a káosz, ott a káosz nem kicsi, akkor se, ha 1947-ben hatalomra kerül Mao kormányos elvtárs, meghirdeti a kulturális forradalmat, és jó vörös szokás szerint elkezdik a Földet a sarkaiból kirugdosni, a népi kommunákat, és otthon még levesestálad se lehet, paraszt, majd kapsz a csajkába enni, a kommunában.
Zoom
A ma a világ vezető gazdasági hatalma, Kína 60 éve történelme legnagyobb éhínségével küzdött, „hála” a szélsőbaloldali egyenlősdi ideológiájának. Fotó: Famine in the Countryside, weebly.com/famine.html
A szocializmus építése ott is legalább akkora sikereket aratott, mint mindenhol máshol, és hamarosan bekövetkezett a világtörténelem legnagyobb éhínsége. Mindenki ismeri a régi viccet, hogy a pokolban mindenki annyi tűszúrást kap, arányosan, amennyi ember élete a lelkén szárad, Hitlert két ördög szúrja folyamatosan, Sztálint tíz, Mao elvtársat meg csak egyszerűen berakják a varrógépbe. Mert valóban, népirtásban Mao párját (meg pártját…) ritkítja, hogy ezzel a képzavarral éljek, igaz, volt hozzá alapanyag, de az 1959-1961-es nagy kínai éhínség mellett az ukrajnai holodomor egyfajta babazsúrnak tűnik. Míg az 1892-1894-es „nagy” éhínség egymillió halottat követelt Kínában (és jött rá a pestisjárvány, mert az kéz a kézben jár az éhínséggel, cikksorozat I. része), az 1936-os - polgárháborúval súlyosbított - nyugat-kínai éhínségbe 5 millióan haltak bele, addig a nagy kormányos elvtárs szorgos hülyesége nyomán legkevesebb 30 millió ember pusztult bele, de lehet, hogy a duplája. A kínai lakosság 1959-es 672 millióról 1961-re 648 millióra csökkent... úgy, hogy előtte évente kb. 20 millió fővel nőtt a népesség! A történteket, amely igazi szocialista sikertörténet, itt most nem részletezném, annak ajánlom az ügyben Jordán Gyula (neten is elérhető) tanulmányát. A lényeg, hogy nagyjából 1960-tól datálható az, hogy a szerencsétlen kínai kb. mindent és bármit megeszik, amit talál, ideértve a csecsemőket és nagyjából a tehénlepényt is. Hiába ma a jólét, az a hatvan év nem volt még olyan messze. Ma is élnek olyan öregek, akik ennek a túlélői, és persze ők nem kapnak kárpótlást.
A szocializmust nem abból a fából faragták vaskarikára, hogy elismerje, hogy valami nem megy, meg különben is úgy van vele, hogy ami nem megy, azt erőltessük, így a Mao Ce Tung-féle nagy népi átalakítási kísérlet sosem ismerte el, hogy csődöt mondott, társadalomképe nem veszi figyelembe az erkölcsöt, az embert és a valóságot, (ma is hiába várjuk ezt a bevándorláspárti, kultúrmarxista, sötétzöld okoskodóktól), ezért a hivatalos kínai kommunista állampárti ideológia soha nem „állította le” a „kulturális forradalmat”, hanem csak szép csendben kihátráltak belőle, mikor látták, hogy totális csőd. 1964-től kezdődően folyamatos volt a lazítás, mivel Kína nem tudta kommuna-alapon megtermelni élelmiszer-szükségletét, egyre több kedvezményt adtak a magánparasztoknak, megengedték a magángazdálkodást. Természetesen vetőmaghoz, szerszámokhoz, műtrágyához stb. tőkehiány miatt jutni nem lehetett, ezért maradt az „amit találsz” elve, tenyészállatok sem voltak, sőt, a sertés- és baromfitartást még sokáig korlátozták, ezért a kínai paraszt kvázi rákényszerült, hogy mindenféle vadállatokat fogjon be, próbáljon tenyészteni, ahogy tudta, és egye azt, és árulja azt a szerencsétlen városi proli sorstársainak, tehát vigye a piacra. Wuhanban egy kiló denevér vagy kígyó ma is fele annyiba se kerül, mint egy kiló csirke- vagy disznóhús, a szegény ember nyilván ezt fogja megvenni. Lenézzük és piszkos vágottszemű majomnak tartjuk? Csókolom, tessék mondani, itt, Európában a Teszkó „gazdaságos” párizsiba vajon mi van beledarálva? Köszönöm, nincs több kérdésem, erről ennyit.
Természetesen a kínai hagyományok már előtte is ismerték ezeket a mi szemünkben minimum egzotikus, de leginkább gusztustalan húsokat – különben az ötlet sem merült volna fel –, de messze nem volt ennyire tömeges. A hagyományos kínai orvoslástól, bár holisztikus szemlélete értékes, de sok szempontból nem áll távol tőle a sima kuruzslás, ezért „varázserőt” tulajdonítanak különböző állati eredetű élelmiszereknek, és minden rezignáltság nélkül eszik az emberi méhlepényt, sőt, magzatot is, mint „fiatalság-elixírt”. A kínaiaknál az a fajta hatósági állatorvosi és közegészségügyi rendszer, amely Magyarországon már az 1960-as években magától értetődő volt, még a kétezres évek körül is gyermekcipőben járt. Igaz, itt, Európában lényegesen könnyebb a dolga is a hatósági állatorvosnak, hiszen kb. tucatnyi féle élelmiszer-haszonállatról beszélünk, míg náluk hihetetlen fajszámról, és ezek szakirodalma is csekély, hiszen nyugaton nem kutatják, legfeljebb állatkerti állatorvos találkozik velük, megevésükről szó sincs. Ez a hatalmas fajszámú állat tenyészetekben, mondani sem kell, milyen zsúfoltság és higiéniai körülmények között rendszeresen találkozik, érintkezik (befogott) vadállatokkal, egymással és emberekkel, különösen a hagyományos kínai piacon, ahol kb. még marslakóhúst is lehet venni. Ez epidemiológiai szempontból kb. rémálom, és nagyjából kezelhetetlen helyzet.
A hatalmas tömegű, nagyon különböző fajú állatok egymás mellett élése, egymás ürülékével, vizeletével szennyeződése, a közös koszt, az egy légtér, a nagy egyedsűrűség remek feltételt teremt a zoózisok terjedéséhez, azaz arra, hogy egy kórokozó, különösen egy RNS vírus rendszerint – mivel az RNS átírásnak nincs hibajavító mechanizmusa (lásd III-IV. rész) – könnyen és gyorsan változik, gazdaszervezet váltson, azaz olyan fajt fertőzzön meg, amelyben előzőleg nem élt, arra adaptálódjon, és ezzel új, a törzsfejlődés szempontjából távolabbi fajra – pl. az emberre – tudjon „átugorni”. Mint tudjuk, ez történt a SARS és a MERS esetén is. Az összevissza kínai körülmények ehhez remek feltételeket teremtenek. Különösen alkalmas erre a kora tavaszi vagy késő őszi időszak, mivel a koronavírusok (többsége) mégiscsak felsőlégúti vírus, ezért a nedves, hűvös levegőben érzi jól magát (ezért fogja a harmadik hullámot megállítani a tavasz, ha majd egyszer lesz).
A SARS (severe acute respiratory syndrome – súlyos heveny légzőszervi elégtelenség) betegséget a SARS-CoV, most már SARS-CoV-1 vírus okozta, amely minden bizonnyal denevérekből származott és a már említett cibetmacska-fajta, az álcás pálamsodró mint köztigazda „segítségével” került át emberre. Az első SARS járvány a kínai Guongdong tartományban bukkant fel 2002 novemberében (novemberben, mint a Cov-2, takanyvírus, takonyidő), és az addig ismert koronavírusoknál sokkal súlyosabb tüneteket okozott. A megbetegedettek kezdetben mind kontaktusban voltak cibermacskákkal (amelyek nem közeli rokonaik a macskáknak), majd a betegség emberről emberre kezdett terjedni.
2002-2003-ban összesen 37 országban mutatták ki, és összesen 8098 emberi megbetegedést igazoltak, amely betegek közül 774-en haltak meg, ami 9,5%-os halálozási arányszámot jelentett. Mondani sem kell, hogy a betegek és a halottak többsége is kínai volt (illetve Hongkong, Tajvan), az USA-ban 27 esetet regisztráltak, Európában ötöt, ebből senki sem halt meg. A halálozás a 60 éven felüli fertőzöttek körében felette volt 50%-nak, ami annak fényében figyelemre méltó, hogy a bubópestis tud átlagban 30-40%-ot, de a fiatalokra ez a vírus sem volt különösebben veszélyes, 24 év alatt 1%-os volt a halálozás. A SARS járványt a szigorú közegészségügyi és járványügyi együttműködéssel 2003 júliusára felszámolták, eltűnt, és soha nem jött vissza. Hogy ehhez Kínában mennyi cibetmacskát kellett megölni, és milyen mértékben vetették be a hadsereget, nem publikus. A betegség leküzdését sokban segítette, hogy a SARS-CoV-1 vírusa sokkal kevésbé bizonyult fertőzőnek cseppfertőzéssel, mint a jelen koronavírus-járvány kórokozója, a lappangási idő is hosszabb volt. Bár hosszabb kontaktussal természetesen átterjedt a betegség, és több orvos is megfertőződött, éppen a gyenge terjedése – a cibetmacskáról emberre átkerült vírus S fehérjéje korántsem bizonyult olyan precízen kapcsolódónak, mint a jelenlegi SARS-CoV-2 esetén - a járványt kezelhetővé tette. A SARS kitörést azonban igen jól dokumentálták, mert az emberiség tulajdonképpen „elszokott attól”, hogy súlyos, halálos, nem kezelhető fertőző betegségek fenyegessék, ezért tudott a „hasonló” (ebben a tekintetben, egyébként szinte semmi másban sem) ebola is nagy sajtóérdeklődésre számot tartani. A jelenlegi járvány kezelése, járványtana, immunológiája szempontjából a SARS tapasztalatai azonban kincset érők voltak. A „hogy lehet pár hónap alatt kifejleszteni egy védőoltást egy tök új betegségre” kijelentés ezen bicsaklik meg, mert a védőoltás, az immunizálás kifejlesztése az eredeti SARS-hoz kezdődött meg, húsz éve, éppen, hogy nem a nulláról kellett indulni, ez sokat jelentett.
Különösen azért, mert a sárgapiacok mocska alig tíz évre rá egy újabb hasonló pofont dobott ki a pofonládából, ez volt a MERS, azaz Middle East respiratory syndrome, azaz a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes. Ez 2012-ben tört ki. A MERS vírus a béta-koronavírusok merbecovírus alrendjébe tartozik, és szinte bizonyos, hogy szintén denevérekből eredt, és a köztigazdája az egypúpú teve, a dromedár volt (a trippernek meg gyakran a tevepata a köztigazdája, ugye :)). Nagymértékben hasonló a HKU4 és HKU5 denevér-vírusokhoz. A MERS-CoV-ot 27 országban mutatták ki, a járvány során 2519 megbetegedés és 866 haláleset következett be – 34,6%. A 60 éven felüliek ezt általában csak kivételes szerencsével élték túl, körükben a halálozási arányszám 90% körüli volt. Remek biológiaifegyver-alapanyag. Érdekes módon, a tevékre korántsem volt ilyen pusztító. 2013 végi vizsgálatok a szaúdi tevék majd 100%-ában kimutatták az ellenanyagot. Éppen a tevék megbetegedésének enyhe volta okozta, hogy sokszor szinte tünetmentes állatok átadták a fertőzést. Figyelemre méltó, hogy amit sokszor hangsúlyoztam, hogy a COVID nem bírja a meleget és a kiszáradást, a koronavírusok erre rendszerint érzékenyek... na, a „rendszerint” pont miatta van, mert ez a disznó képes volt a sivatagban terjedni. Jelzem: azért a beszáradásra meglehetősen érzékenynek bizonyult, fő terjesztője a tevetakony és a tevehúgy voltak.
Az áldozatok nagyobbrészt nem kínaiak voltak, talán nem kell magyarázni a teve mint köztigazda jelentősége okán, hogy a legtöbb megbetegedés a közel-keleti országokban történt, Szaúd-Arábiában, Katarban, Egyiptomban, Jordániában. A megbetegedések 2014 júliusáig tartottak, és a MERS-t is sikerült felszámolni. A MERS-re is jellemző volt a viszonylag csekély fertőzőképesség, azaz ezekben a példákban is láthatjuk, hogy a fertőzőképesség, a ragályosság és a letalitás között nincs szoros összefüggés. Nagyon fertőző betegségek is lehetnek egészen enyhék (lásd: nátha) és nagyon nehezen átadható vírusok pedig 100%-ban halálosak (pl. a veszettség). A MERS esetén szinte minden fertőzés köthető volt Szaúd-Arábiához, az teljeskörűen nem tisztázott, miképpen került át a betegség Kínából Szaúd-Arábiába. Történt emberről emberre fertőzés, de a betegség még annyira sem bizonyult ragályosnak, mint a SARS-1.
Zoom
A MERS vírusa pásztázó elektronmikroszkópos felvételen. Fotó: Disease detective – Public Health Matters.GOV.UK.blogs
Más szavakkal, a kínai piacok már kétszer „szóltak”, azaz olyan tízévente „szólnak”, hogy ember, ezt ne csináld, mert megjárod. Két figyelmeztetés kb. nem volt elég, a szakmai közvélemény sem vette komolyan, nemhogy „úgy általában” az emberek, nem hogy a kínai kormányzat (hivatalosan, persze). A SARS-CoV-2 kitörését követően a kínai állam vette végre magának a fáradságot, hogy 2020 augusztusában betiltsa, pontosabban szigorú engedélyhez kösse a vadállatok tenyésztését és kereskedelmét, más kérdés, hogy előre sejthető, hogy mennyi lesz ennek a foganatja, pláne, mert azonnal bekerült a törvényi szövegbe, hogy ez nem vonatkozik a „gyógyászati célú” felhasználásra, gondolom, kb. az őrölt rinocérosztülöktől a „szexuális ajzószer” tigrisf.szlevesig. A denevérfőzetet, gondolom, minimum vérzékenység, éjszakai röpködés és magas frekvenciákon rosszul hallás ellen is alkalmazza a „hagyományos kínai orvoslás”.
Még valami.
Talán mondanom sem kell, hogy a szerző, mint a vegyi és biológiai fegyverekkel hivatásszerűen foglalkozó szakember, teljes meggyőződéssel bólogat arra a megállapításra, hogy a SARS-Cov-2 teljes mértékben természetes eredetű, és biztosan semmi köze sincs a kínai népi felszabadító hadsereg (vagy annak egy rosszakarója...), a világ legnagyobb létszámú és második legnagyobb katonai költségvetésű, tömegpusztító fegyverekkel telezsúfolt, és a délkelet-ázsiai konfliktusokban vegyi és biológiai fegyvereket habozás nélkül bevető (lásd jelen cikksorozat II. része), 2000 óta katonai képességeit és költségvetését megsokszorozó, intenzív csúcstechnológiai kutatásokat folytató szervezet tevékenységéhez. Elvégre a kínaiak is aláírták a vegyi és biológiai fegyvereket betiltó nemzetközi egyezményeket, és ki feltételezne egy becsületes kommunista kormányzatról olyat, hogy nem teljesen őszinte egy olyan kérdésben (honvédelem), amelyben mondjuk a világ legtranszparensebb demokráciái is mint a vízfolyás, úgy hazudnak egyébként.
De erről majd más alkalommal, a cikksorozatnak folytatása következik.
Vérnyúl
(A szerző olvasónk.)
Irodalom:
E. D. P. De Robertis – W. W. Nowiski – F.A. Saez: Sejtbiológia, Akadémiai kk. 1974
Pál Tibor: Orvosi Mikrobiológia, Medicina, 2020
Ádám Veronika és munkatársai: Orvosi biokémia, 2010
Jordán Gyula: A nagy kínai éhínség, 1959-1961, 2008
Balka Gyula-Bálint Ádám-Cságola Attila-Farsang Attila-Kiss István-Zádori Zoltán: A coronavírusok biológiája különös tekintettel a SARS-CoV-2-re és a COVID-19-re, Magyar Állatorvosok Lapja, 2020/5



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready