A Jobbik szerint érdemi párbeszédre és nem olcsó politikai vádaskodásba fulladó vitára van szükség a cigányság oktatásával kapcsolatban. Dúró Dóra, az Országgyűlés kulturális és oktatási bizottságának jobbikos elnöke szombati sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: nem szabad különbséget tenni gyermek és gyermek között, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a cigány-magyar együttélés problémáinak elhallgathatatlan vetülete van az oktatásban.
A jobbikos politikus hazug hisztériakeltésnek tartja a köznevelési törvény tavaly decemberi módosítója kapcsán kialakult vitát. Dúró Dóra rámutatott: Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) minisztere – a liberális jogvédők állításaival szemben - nem kapott lehetőséget a szegregációra.
Szegregáció és spontán szegregáció
Határozott ellenállást váltott ki liberális körökben az Emmi tavaly decemberi törvénymódosítója, amely a „jogvédők” és „civil” csoportok szerint az iskolai szegregációnak ágyazott meg. Az Emmi cáfolt és hangsúlyozta, hogy a köznevelési törvény módosítása nem teszi lehetővé a gyermekek elkülönítését. Balog Zoltán miniszter, aki 2012-ben kezdeményezője volt az antiszegregációs kerekasztal létrehozásának, félreértésnek és tudatos félremagyarázásnak nevezte a liberálisok vádjait.
Dúró Dóra |
A kezelhetetlen gyermekeket ki kell emelni
Szombat délelőtti sajtótájékoztatóján a jobbikos politikus megismételte pártja álláspontját. A spontán szegregáció kapcsán elmondta: az a család vállal többletterhet, amelyik normális, biztonságos környezetet szeretne biztosítani a gyermekének. Rendszeresen előfordul, hogy a normálisan tanuló gyerekeket viszik el egy másik iskolába, pedig a Jobbik szerint, inkább a beilleszkedni nem akaró, társaikat zavaró, kezelhetetlen gyermekeket kellene párhuzamos osztályba, vagy szélsőséges esetben, bentlakásos iskolába kiemelni. Azt is leszögezte, hogy a Jobbik nem etnikai kérdésként kezeli a felzárkóztatást, de azt kár tagadni, hogy a hátrányos helyzetű, alulszocializált gyerekek között többségben vannak a cigány gyermekek.
A Hajdú-telepi iskolát Balog Zoltán sem tudta vagy merte megvédeni |
A párt szerint az oktatás hosszú távon megoldást jelenthet a cigányság felzárkóztatására. A KSH adataira hivatkozva Dúró Dóra arra figyelmeztetett, hogy öt olyan megye van ma Magyarországon, ahol a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja a 40 százalékot. „A demográfiai adatok azt mutatják, hogy a magyarság száma nagyságrendileg generációnként megfeleződik, a cigányság száma pedig nagyságrendileg megduplázódik” – mutatott rá Dúró. Az Országgyűlés kulturális és oktatási bizottságának jobbikos elnöke hozzátette: ez egy olyan helyzet, amivel szembe kell néznünk, és megoldást kell találnunk a cigány-magyar együttélés legalapvetőbb problémáira.
Vádaskodók és hisztériakeltők
A köznevelési törvény decemberi módosításának egyik leghangosabb ellenzője az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány. Úgy vélik, az Emmi „fű alatt” vezetné be a szegregációt, legalábbis szerintük ezt készíti elő az Alapjogokért Központ január 27-i konferenciája. „2015. január 27-én a magát civilnek nevező, de egyes vélemények szerint az Emmi háttérintézményeként tevékenykedő Alapjogokért Központ titokban konferenciát hív össze annak megvitatására, hogy miként tudja a jogalkotó a jelenleg törvény szerint is szegregációnak minősülő, úgynevezett ’felzárkóztató’ oktatást jogszerűvé tenni” – fogalmazott pénteki közleményében Daróczi Gábor, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora.
Az alapítvány évek óta azzal hívja fel magára a közvélemény figyelmét, hogy mániákusan, szegregációt vizionálva, elismert iskolákat perel és próbál meg bezáratni, sok esetben még az iskolákba járó cigány gyerekek családjainak ellenvéleményét is figyelmen kívül hagyva.
2010-ben irreálisnak és megalapozatlannak minősítette a Legfelsőbb Bíróság az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azon igényét, hogy a kaposvári önkormányzat zárja be a Pécsi utcai Általános Iskoláját, és az oda járó cigány származású gyereket küldje másik iskolába. Az alapítvány azért indított pert a kaposvári önkormányzat ellen, mert kifogásolta, hogy fenntart egy olyan iskolát, ahol szinte csak cigány diákok tanulnak. A szülők szerint a bezárás miatt éppen a gyermekeiket érte volna hátrány, ha nem járhatnak az általuk választott iskolába.
A győri Kossuth Lajos Általános Iskola is büntetést kapott |
2012 júniusában nem adott helyt a Nyíregyházi Törvényszék az alapítvány egy másik keresetének sem, amit a Huszár-telepi iskola bezárása miatt indítottak. A szervezet szintén szegregáció miatt perelte be a várost és a Hajdúdorogi Egyházmegyét. 2007-ben az alapítvány nyomására egyszer már bezáratták az iskolát. A város azonban a Görögkatolikus Egyházzal közösen újranyitotta az iskolát 2011 szeptemberében. Mohácsi Erzsébet, az alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a város ezzel megsértette az esélyegyenlőségi normákat. Azzal a megdöbbentő érvvel állt elő, hogy a Huszár-telepi gyerekeknek az volt a legjobb, amikor a város hat másik iskolájában tanulhattak. A város lakói és a görögkatolikusok más véleményen voltak. Az egyház, mint másodrendű alperes vitatta a per legitimációját. A Hajdúdorogi Egyházmegyénél azt mondták, utoljára az 50-es években volt arra példa, hogy egyházi iskolákat zárattak be. Szerintük a Huszár-telepi gyerekek most jobb körülmények között tanulnak, mint korábban. A Huszár-telepi iskola sikerét és eredményességét korábban az „esélyegyenlőségre oly érzékeny” Egyesült Államok és Izrael nagykövete is méltatta.
Mohácsi Erzsébet rombolásból jeles |
(Alfahír.hu)
Frissítés: A kormány szerint helyes, hogy túlkoros Rikárdókkal vannak összezárva a tanulni vágyó gyerekek
A kormány elutasítja és elítéli a jogellenes elkülönítést, elkötelezett a minőségi, esélyteremtő oktatás feltételrendszerének fejlesztése mellett - közölte a Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
"A kormány és a tárca vezetése elkötelezett a minőségi, esélyteremtő oktatás feltételrendszerének fejlesztése mellett, amely kulcsfontosságú a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózásának segítésében" - áll a közleményben. A tárca meggyőződése, hogy "mind az erőszakos integrációt követelő, a valódi esélyteremtő iskolák ellehetetlenítését célzó, mind pedig az Országgyűlés kulturális és oktatási bizottságának elnöke által hangoztatott, a problémát mások emberi méltóságának megsértésével orvosolni vágyó kijelentések káros és rossz, társadalmi és etnikai feszültséget teremtő válaszokat kínálnak csupán egy valós problémára".
A kormány olyan iskolákat, nevelési módszereket és intézkedéseket támogat, amelyek segítik ezeknek a hátrányos helyzetű gyerekeknek a felzárkózását, együtt tanulását, majd későbbi együttélését - olvasható a közleményben.
A minisztérium Dúró Dórának, az Országgyűlés kulturális és oktatási bizottsága jobbikos elnökének kijelentéseire reagálva azt írta: a gyermekvédelmi rendszer jelenleg is részletesen szabályozott lehetőséget biztosít azoknak a gyermekeknek a kiemelésére, akik a fejlődésüket veszélyeztető környezetben élnek, ahogy a tanulásra vágyó társaikat zavaró gyermekek kezelésére is adottak a köznevelési törvényben szabályozott lehetőségek.
Az Emmi ezen szabályok szigorú és következetes alkalmazását várja el a fenntartóktól minden esetben - hangsúlyozták a közleményben.
Dúró Dóra szombaton beszélt arról, hogy pártja szerint egy párhuzamos osztályba vagy szélsőséges esetben bentlakásos iskolába kell kiemelni azokat a kezelhetetlen gyermekeket, akik zavarják normálisan tanuló társaikat. Közlése szerint a Jobbik le akar számolni az iskolai integrációt minden áron erőltető "politikai lufival", mert az - a párt szerint - az elmúlt huszonöt évben semmilyen előrelépést nem eredményezett.
(MTI)
Kapcsolódó: