Rétvári Bence (KDNP) napirend előtt arról beszélt: szemben azzal, amivel a Tisza Párt két évig kampányolt, kormányon "nem erősíti a demokráciát, hanem gyengíti", lépéseikből pedig kirajzolódik egy folyamat, ami "egyfajta önkény kiépítéséhez vezet". Ezt bizonyítja az is, hogy a kormány előterjesztéseinek indokolásaiban soha, sehol nem tudnak európai gyakorlatot felhozni - mondta, és példátlannak nevezte a köztársasági elnök eltávolításának a kormány által választott módját, a volt kormányfő kizárását a demokratikus versenyből vagy az Alkotmánybíróság lefejezését.

Az ígért Nyugathoz közelítés helyett az intézkedések véleménye szerint "a balkáni színvonal alatt vannak", majd hozzátette, az "indokolás nélküli politikai bosszú" végül "lecsurog a mindennapokba" .

Az önkény korszakában Magyar Péternek új időszámítása van - jelentette ki, hozzátéve, hogy a kormányfő "csak azokat az embereket tűri meg maga körül", akiket ő maga választ ki.

Velkey György, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára reagálásában megjegyezte: önfegyelem kell ahhoz, hogy az előző kormány pártjaiból rezzenéstelen arccal önkényt kiáltsanak azok, akik 16 évig "úgy tekintettek a kétharmadukra, mint korlátlan felhatalmazásra", ami mindent megenged nekik.

Ennek elemeként említette az alaptörvény sokszoros átírását, az államigazgatás feltöltését saját káderekkel, a rendeleti kormányzást. Szavai szerint ma már látható, hogy az előző kormányzat idején "mindent és bármit megengedtek maguknak".

Úgy vélekedett: a felszólalás mögött nem az önkénytől való félelem, hanem a hatalom elvesztése felett érzet iszonyat húzódik meg, az "a hatalom fantomfájdalma, a hatalom elvonási tünete", vagy csak a félelem, hogy "nem menekülhetnek többet a törvény és az igazágszolgáltatás elől".

Olyan köztársasági elnököt választunk, aki valóban méltó arra, hogy megtestesítse a nemzet egységét - jelentette ki.

Az önkény megállításának szükségességét helyezte felszólalásának középpontjába Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője is, azt mondta, az új kormánytöbbség nyilvánvalóan teljes egészében átformálja az államfői tisztséget, így azt "érdemben, méltósággal betölteni nem lehet", és "egy bizonytalan mandátum idejére" komoly ember nem vállalja el ezt a posztot.

Kifogásolta, hogy a múlt héten Magyar Péter miniszterelnök szerinte méltatlan vitába bocsátkozott Áder János egykori államfővel, és ennek során alá nem támasztott vádakat fogalmazott meg.

Arra emlékeztetett: a köztársasági elnök juttatásai 1990 óta törvényben szabályozottak, Göncz Árpádnak, halála után pedig özvegyének élethosszig tartó lakhatást biztosított a jobboldali kormány, ahogyan tette ezt Mádl Ferenc esetében a balliberális kabinet.

Hangsúlyozta: Áder János két cikluson át töltötte be a tisztséget, minden más elődjénél többször fordult az Alkotmánybírósághoz, élt politikai vétóval. Nem vitás, hogy Áder Jánost mindaz megilleti, ami elődeit megillette - fogalmazott Gulyás Gergely.

Csontos Bence, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában kijelentette, korábban sokszor gondolkodott azon, hogy a Fidesz hogyan vélekedett saját kormányzásáról, és arra jutott, hogy "alapvetően azt hiszik, hogy önök jó irányba vezették ezt az országot".

Szavai szerint azok vádolják önkénnyel a kormányoldalt, akik 16 év alatt lebontották a jogállamot, "és egy olyan rendszert építetek ki, amely egy szűk elit meggazdagodását célozta meg és szolgálta ki, lényegében semmi mást", amelyben becslések szerint 60 ezer milliárdot loptak el a magyar emberektől, miközben kettészakították a magyar nemzetet.

Arról beszélt: Sulyok Tamás "egy percig nem tett eleget az alkotmányban rögzített kötelezettségeinek", így nem fejezte ki a nemzet egységét, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése fölött.

A tényekkel való szembenézésre kérte a korábbi kormánypártokat, hangsúlyozva, hogy az alaptörvény módosításával nem kiszélesítik, hanem éppen korlátozzák a kormány mozgásterét.

Kijelentette, a kormány pontosan azt teszi, amit ígért, és amire felhatalmazást kapott. Úgy fogalmazott, "a magyar emberek már megálljt parancsoltak az önkénynek április 12-én".

Toroczkai László (Mi Hazánk) közölte: meglátása szerint nem egyértelmű a kormány kommunikációja az energia felhasználását illetően. A napokban, a hőség idején a kormány arra kérte a lakosságot, hogy bizonyos napszakokban korlátozza az energiafelhasználást, de nem örülnek az emberek, ha a kormány be akarja osztani, mikor használjanak energiát - vélekedett.

Közölte: mindeközben Ukrajna a villamosenergia-felhasználásának jelentős részét magyarországi importból fedezi. Ha a magyaroknak meg akarják szabni, hogy mikor használjanak energiát, miért exportálunk óriási mennyiséget Ukrajnába? - kérdezte.

Kitért rá: az emberek magas rendszerhasználati díjat fizetnek, az uniós forrásokat lehetne olyan fejlesztésekre fordítani, amelyek eredményeként csökkenhetne ez a díj.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter úgy válaszolt, a kormánynak fontos a magyarországi energiahálózat fejlesztése, erre sokkal kevesebbet fordítottak korábban, mint kellett volna, ugyanis forráshiányos volt a magyar költségvetés, nem érkeztek meg az uniós források.

Közölte: a hálózat elavult, drága és sokszor meghibásodik. Nagy eredménynek nevezte, hogy haza tudnak hozni uniós forrásokat, ezt az elektromos hálózat fejlesztésére is fordítják.

Kiemelte: Magyarország energiaellátása mindazonáltal biztosított. Az uniós források lehetőséget adnak a szélenergia kiaknázására is, és e lehetőségre nagy számban jelentkeznek magánbefektetők is - mondta.

Kovács Gyula (Tisza) arról beszélt, hogy a víz a legfontosabb nemzeti ügyünk és a jövőnk alapja. Magyarország drasztikus kiszáradása már nemcsak távoli fenyegetés, hanem vészhelyzet. Az elmúlt évek halmozott csapadékhiánya jelentős, a válság már a mindennapi ivóvízellátást is fenyegeti, a kutak sorra kiszáradnak - sorolta.

Úgy látja, komplex szemléletváltásra van szükség a vízügyben és a vízfelhasználásban. A mezőgazdasági öntözés vízigényét a felszíni vizekből kell megoldani, így a felszín alatti ivóvízbázisok védelme is biztosítható - magyarázta.

Hangsúlyozta: Magyarország vízbiztonsága azon múlik, hogy a vizet csak átengedjük hazánkon, vagy végre megtartjuk.

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter azt mondta: a víz valóban nagyon fontos, évről évre kevesebb a csapadék, ezért előre kell gondolkodni. Az elmúlt időben azonban ezt a munkát elhanyagolták - vélte.

Közölte: a kormány már a megalakulásakor azonnal a víz védelméért kezdett el dolgozni, a jövőben pedig hosszútávú megoldásokat szeretnének találni. Fontos, hogy a lakosság is odafigyeljen a vízhasználatra, és a nagy ipari létesítmények is korlátozzák magukat, ha szükséges - mutatott rá.

Az Országgyűlés 135 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 53 tartózkodás mellett szavazattal elfogadta azt a tiszás képviselők által benyújtott törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a 2025/2026-os tanévben a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere nem alkalmazható.

A javaslat indoklása szerint a pedagógusok számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, az sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas.

Az előterjesztők szerint olyan új teljesítményértékelési rendszer kialakítása indokolt, amely az érintett szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával, szakmailag megalapozott módon biztosítja a pedagógusok és a munkájukat közvetlenül segítő foglalkoztatottak teljesítményének valós és méltányos értékelését. Az új rendszer kialakításáig indokolt felfüggeszteni a hatályos szabályok alkalmazását.

A törvényjavaslat rendelkezik arról az átmeneti időszakról, amely alatt a teljesítményértékelésre vonatkozó kötelezettséget nem kell teljesíteni, valamint hatályon kívül helyezi a teljesítményértékelés részletszabályait tartalmazó miniszteri rendeletet is.

A képviselők - 182 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett - elfogadták az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslatot.

A javaslat célja egyes, főként tőkepiaci tárgyú törvények kisebb jogharmonizációs célú módosítása, amelynek révén a nyilvános tőkepiacok vonzóbbak lehetnek az vállalkozások számára, hiszen észszerűbbé és egyszerűbbé válnak a tőzsdei bevezetés alatt álló és a már tőzsdei vállalatokra vonatkozó szabályok.

Elfogadták a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvényt

Az Országgyűlés 136 igen, 1 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról (MFB) szóló törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről szóló javaslatot.

A javaslat parlamenti vitájában elhangzott: meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a kormány által hazahozott uniós források eljussanak az emberekhez. A fő cél a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) források lehívása és a hazai gazdaság szolgálatatába állítása, annak biztosítása, hogy minden közpénzt átláthatóan, ellenőrizhetően és valódi gazdaságfejlesztési célokra használjanak fel.

A források felhasználásának érdekében megemelik az MFB tőkéjét, a tőkeemelésre irányuló intézkedések feltétele pedig a bank irányítási reformja. Vállalják az MFB Zrt. kormánytól független új működési modelljét, a zrt. működésének átláthatóságának kialakítását, a pénzügyi közvetítők és alapkezelők nyílt, nyilvános, versenysemleges kiválasztását, az RRF források célhoz kötött felhasználását, valamint a folyamatok rendszeres, független könyvvizsgáló által történő átvilágítását.

Emellett kikerülnek a törvényből azok a rendelkezések, amelyek lehetővé teszik, hogy a kabinet kormányhatározattal állapítson meg feladatokat az MFB Zrt. számára. A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülésére szolgáló, egyszeri hitelnyújtásról szóló törvényt is.

(MTI)