Nőtt a bűncselekmények száma, de egyúttal a nyomozás eredményessége is. Tolnában eltérő jogértelmezés miatt torzult némiképp a bűnügyi statisztika.
Lényegesen, 30,5 százalékkal nőtt Tolna megyében tavaly a napvilágra került bűncselekmények száma, derült ki a Tolna Megyei Főügyészség évértékelő értekezletén. Az országos átlag 13.5 százalék volt. Az elkövetők száma is emelkedett, 27,5 százalékkal.
Mint dr. Magyar Pál főügyész elmondta, két kivétellel minden bűncselekmény-kategóriában nőtt az esetek száma. Csak a közlekedési ügyekben volt 6,4 százalékos a csökkenés. A napvilágra került korrupciós bűncselekmények száma a minimálisra csökkent. A mutató 2009-es kiugrását egy ügy okozta, amelynek 55 vádlottja van, s amelynek során jogosítványokat hamisítottak.
Kisebb, 15,3 százalékos az emelkedés a betöréses lopások esetében. A csalások száma viszont közel 70 százalékkal ugrott meg. Az adó- és tb-csalás ügyében 26 százalékkal több büntetőeljárás indult tavaly, mint egy évvel korábban. A rablások száma 2005 és 2007 között folyamatosan csökkent, 2008-ban szinten maradt, 2009-ben emelkedett, tavaly ismét stagnált.
A személy elleni bűncselekmények száma 89 százalékkal volt több tavaly, mint az ezt megelőző évben. Ebbe a kategóriában szerepel a testi sértéstől a zaklatásig sokféle bűncselekmény. Az emberölések száma ötről hétre nőtt 2010-ben a megyében. A közrend elleni bűnök száma, amelybe többek között a garázdaság is beletartozik, közel 68 százalékkal nőtt.
A legsúlyosabb tünet, hogy a kábítószerrel visszaélések száma 82,4 százalékkal emelkedett. Ettől eltekintve aggasztó tendenciák, új vonások nem jelentek meg a bűnözésben Tolnában.
Országos vizsgálatot indított a Legfőbb Ügyészség annak megállapítására, hogy pontosan milyen mértékben kozmetikázták a rendőrök az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi büntető-statisztikát.
A vizsgálat tízezres nagyságrendben tárt fel hibákat, hiányosságokat, szándékos torzításokat. Az évi 400 ezerhez közeli bűncselekményszám mellett ilyen mennyiségű valótlan adat már a statisztika egészének a hitelességét kérdőjelezi meg.
A statisztikahamisítás oka, hogy a nyomozó hatóságok az eredményesség mércéjének az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikát (ENYÜBS) tekintik. Célja pedig az, hogy az a valóságosánál eredményesebbnek mutassa a rendőri munkát. Mint kiderült, Tolna megyében nem hamisítják a statisztikát, torzulások azonban vannak.
Dr. Málinger Marianna főügyész-helyettes vezetésével végezték el a vizsgálatot, a 2009-es évet elemezve. Azokat az eseteket nézték meg, amelyeket a rendőrség is fejezett be, nyomozást megszüntető határozattal.
E területen torzulhat a statisztika, ugyanis akkor lesz jobb az eredmény, ha kevesebb bűncselekmény marad felderítetlen. Tipikus eset például, hogy táskalopás esetén nem számították külön-külön bűncselekménynek az eltulajdonított iratokat, bankkártyákat, ami eltérő jogértelmezésre vezethető vissza.
Az ellenőrzési körben szerepeltek közlekedési ügyek is. Ezek esetében előfordult, hogy csak a jelzőtábla lopását regisztrálták, a közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekményt nem vették számba.
Összesen 120 bűnügyet vizsgáltak, ebből 110 esetben volt ismeretlen a tettes, 23 ügyben maradt el statisztikai lap kiállítása. 323-at kiállítottak, 131-et pedig nem.
Nem a Tolna megyei statisztikai torzulások tették indokolttá az országos vizsgálatot, mondta a főügyész-helyettes.
Ezt bizonyítja az is, hogy a 15,3 százalékkal több befejezett nyomozás mellett, javult azok eredményessége. Tolnában a napvilágra került bűncselekmények 59,45 százalékában megtalálták a tettest. Az országos átlag 47,72 százalék.
A legfőbb ügyészségen munkacsoport alakult, amely a rendőrökkel karöltve folyamatosan ellenőrzi a statisztikát. Változtatnak a Robotzsaru nevű számítógépes programon, megcélozva azt is, hogy kisebb adminisztratív teher nehezedjen a rendőrökre.
Tolna megyében sosem hamisítottuk a bűnügyi statisztikát, tévedések, eltérő jogértelmezések természetesen előfordulhattak. Már csak azért sem kozmetikázzuk az adatokat, mert tudni akarjuk milyen a valóságos bűnügyi helyzet a megyében és nem szeretnénk becsapni sem saját magunkat, sem pedig a közvéleményt, válaszolta kérdésünkre dr. Soczó László dandártábornok, Tolna Megye rendőr-főkapitánya.
Számokban az ügyészi munkáról
Az ügyészi munkáról egyebek közt elmondta a főügyész hogy 30 százalékkal több panasz, 6,6 százalékkal több befejezett nyomozásról szól anyag érkezett a megye ügyészségeire. A 3354 vádra javasolt ügy közül 1777 esetben emeltek vádat, 785 nyomozást megszüntettek. A többi esetben elhalasztották a vádat, illetve közvetítő eljárást engedélyeztek. Száznyolcvan ügyben gyorsított eljárással állították bíróság elé a vádlottat., ami jobb arány mint az országos.
Az esetek 32 százalékában a tárgyalás mellőzését javasolták, amely megkönnyíti és meggyorsítja az eljárást. Ehhez az szükséges, hogy a bűnügy egyszerű megítélésű legyen, illetve a vádlott a bűnösségét is elismerje. Az ügyészségek a vádjavaslatos ügyek 91,5 százalékát az alaphatáridőn, 30 napon belül elintézték. Arra egyáltalán nem volt példa, hogy 60 napon túl is meg kellett volna hosszabbítani a határidőt.
Keretes anyag: Néhány bűncselekményfajta számának alakulása (Tolna megye)
2009 2010
Regisztrált bűncselekmény 7616 9938
Személy elleni 649 1225
Rablás 41 41
Emberölés 5 7
Vagyon elleni 3995 4830
Lopás 2348 2449
Betöréses lopás 692 798
Regisztrált elkövetők 2753 3511
Forrás: ENYÜBS
(TEOL)
Lényegesen, 30,5 százalékkal nőtt Tolna megyében tavaly a napvilágra került bűncselekmények száma, derült ki a Tolna Megyei Főügyészség évértékelő értekezletén. Az országos átlag 13.5 százalék volt. Az elkövetők száma is emelkedett, 27,5 százalékkal.
Mint dr. Magyar Pál főügyész elmondta, két kivétellel minden bűncselekmény-kategóriában nőtt az esetek száma. Csak a közlekedési ügyekben volt 6,4 százalékos a csökkenés. A napvilágra került korrupciós bűncselekmények száma a minimálisra csökkent. A mutató 2009-es kiugrását egy ügy okozta, amelynek 55 vádlottja van, s amelynek során jogosítványokat hamisítottak.
Kisebb, 15,3 százalékos az emelkedés a betöréses lopások esetében. A csalások száma viszont közel 70 százalékkal ugrott meg. Az adó- és tb-csalás ügyében 26 százalékkal több büntetőeljárás indult tavaly, mint egy évvel korábban. A rablások száma 2005 és 2007 között folyamatosan csökkent, 2008-ban szinten maradt, 2009-ben emelkedett, tavaly ismét stagnált.
A személy elleni bűncselekmények száma 89 százalékkal volt több tavaly, mint az ezt megelőző évben. Ebbe a kategóriában szerepel a testi sértéstől a zaklatásig sokféle bűncselekmény. Az emberölések száma ötről hétre nőtt 2010-ben a megyében. A közrend elleni bűnök száma, amelybe többek között a garázdaság is beletartozik, közel 68 százalékkal nőtt.
A legsúlyosabb tünet, hogy a kábítószerrel visszaélések száma 82,4 százalékkal emelkedett. Ettől eltekintve aggasztó tendenciák, új vonások nem jelentek meg a bűnözésben Tolnában.
Országos vizsgálatot indított a Legfőbb Ügyészség annak megállapítására, hogy pontosan milyen mértékben kozmetikázták a rendőrök az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi büntető-statisztikát.
A vizsgálat tízezres nagyságrendben tárt fel hibákat, hiányosságokat, szándékos torzításokat. Az évi 400 ezerhez közeli bűncselekményszám mellett ilyen mennyiségű valótlan adat már a statisztika egészének a hitelességét kérdőjelezi meg.
A statisztikahamisítás oka, hogy a nyomozó hatóságok az eredményesség mércéjének az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikát (ENYÜBS) tekintik. Célja pedig az, hogy az a valóságosánál eredményesebbnek mutassa a rendőri munkát. Mint kiderült, Tolna megyében nem hamisítják a statisztikát, torzulások azonban vannak.
Dr. Málinger Marianna főügyész-helyettes vezetésével végezték el a vizsgálatot, a 2009-es évet elemezve. Azokat az eseteket nézték meg, amelyeket a rendőrség is fejezett be, nyomozást megszüntető határozattal.
E területen torzulhat a statisztika, ugyanis akkor lesz jobb az eredmény, ha kevesebb bűncselekmény marad felderítetlen. Tipikus eset például, hogy táskalopás esetén nem számították külön-külön bűncselekménynek az eltulajdonított iratokat, bankkártyákat, ami eltérő jogértelmezésre vezethető vissza.
Az ellenőrzési körben szerepeltek közlekedési ügyek is. Ezek esetében előfordult, hogy csak a jelzőtábla lopását regisztrálták, a közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekményt nem vették számba.
Összesen 120 bűnügyet vizsgáltak, ebből 110 esetben volt ismeretlen a tettes, 23 ügyben maradt el statisztikai lap kiállítása. 323-at kiállítottak, 131-et pedig nem.
Nem a Tolna megyei statisztikai torzulások tették indokolttá az országos vizsgálatot, mondta a főügyész-helyettes.
Ezt bizonyítja az is, hogy a 15,3 százalékkal több befejezett nyomozás mellett, javult azok eredményessége. Tolnában a napvilágra került bűncselekmények 59,45 százalékában megtalálták a tettest. Az országos átlag 47,72 százalék.
A legfőbb ügyészségen munkacsoport alakult, amely a rendőrökkel karöltve folyamatosan ellenőrzi a statisztikát. Változtatnak a Robotzsaru nevű számítógépes programon, megcélozva azt is, hogy kisebb adminisztratív teher nehezedjen a rendőrökre.
Tolna megyében sosem hamisítottuk a bűnügyi statisztikát, tévedések, eltérő jogértelmezések természetesen előfordulhattak. Már csak azért sem kozmetikázzuk az adatokat, mert tudni akarjuk milyen a valóságos bűnügyi helyzet a megyében és nem szeretnénk becsapni sem saját magunkat, sem pedig a közvéleményt, válaszolta kérdésünkre dr. Soczó László dandártábornok, Tolna Megye rendőr-főkapitánya.
Számokban az ügyészi munkáról
Az ügyészi munkáról egyebek közt elmondta a főügyész hogy 30 százalékkal több panasz, 6,6 százalékkal több befejezett nyomozásról szól anyag érkezett a megye ügyészségeire. A 3354 vádra javasolt ügy közül 1777 esetben emeltek vádat, 785 nyomozást megszüntettek. A többi esetben elhalasztották a vádat, illetve közvetítő eljárást engedélyeztek. Száznyolcvan ügyben gyorsított eljárással állították bíróság elé a vádlottat., ami jobb arány mint az országos.
Az esetek 32 százalékában a tárgyalás mellőzését javasolták, amely megkönnyíti és meggyorsítja az eljárást. Ehhez az szükséges, hogy a bűnügy egyszerű megítélésű legyen, illetve a vádlott a bűnösségét is elismerje. Az ügyészségek a vádjavaslatos ügyek 91,5 százalékát az alaphatáridőn, 30 napon belül elintézték. Arra egyáltalán nem volt példa, hogy 60 napon túl is meg kellett volna hosszabbítani a határidőt.
Keretes anyag: Néhány bűncselekményfajta számának alakulása (Tolna megye)
2009 2010
Regisztrált bűncselekmény 7616 9938
Személy elleni 649 1225
Rablás 41 41
Emberölés 5 7
Vagyon elleni 3995 4830
Lopás 2348 2449
Betöréses lopás 692 798
Regisztrált elkövetők 2753 3511
Forrás: ENYÜBS
(TEOL)
Kapcsolódó, hasonló, friss (max. másfél hónapos) statisztikák: "Két Hét": egyre többen állnak bűnözőnek Nógrádban
Rend van, csak a trükkös lopások száma nőtt 27%-kal
Rend van, csak a trükkös lopások száma nőtt 27%-kal
A "Rend": döbbenetesen megszaporodtak a vagyon elleni bűncselekmények
"Rend" lett: húsz százalékkal nőtt a bűnügyek száma (ez utóbbiban plusz hivatkozások hasonló statisztikákra!)
"Rend" lett: húsz százalékkal nőtt a bűnügyek száma (ez utóbbiban plusz hivatkozások hasonló statisztikákra!)
