Arra buzdítja a magyar vásárlóközönséget a Többnyelvű Marosvásárhely Civil Csoport, hogy lehetőleg olyan üzletekből vásároljanak, ahol tisztelik anyanyelvüket, és maradéktalanul eleget tesznek a kétnyelvűségi elvárásoknak.

Mivel Marosvásárhelyen a lakosság csaknem fele magyar nemzetiségű, a tisztelet megköveteli, hogy a magyar vásárlóközönség hasonló bánásmódban részesüljön, mint román nemzetiségű honfitársaink – vélik az egyelőre csak a Facebook nyilvánosságát vállaló csoporttagok. A szervezet az elmúlt időszakban felmérte a városban működő legnagyobb kenyérüzletláncokban a kétnyelvűség helyzetét. Górcső alá vették a Timko, Kovács, Eldi, Bewami és Paine pe vatra Sasu üzleteket.

Annak ellenére, hogy ezekek egytől egyig magyar tulajdonban vannak, nem mindenikük tesz eleget a kétnyelvűség igényének. A felmérésből a legjobban a Timko és a Kovács pékség jött ki, amelyek szinte maradéktalanul (93 százalékban) megfelelnek a csoport által felállított követelményrendszernek, hiszen minden szinten kétnyelvű a kommunikációjuk, és a betérő vásárlónak nem kell gondolkodnia azon, hogy merjen-e magyarul megszólalni, és hogy kiszolgálják-e magyarul.

Az Eldi pékség a ’90-es évek végén gyakorolt egynyelvű kommunikációjától, főleg a konkurencia hatására, eljutott a majdnem teljes körű kétnyelvűséghez, azonban a 2013-as évben a felmérést végzők jelentős visszafejlődés tapasztaltak, aminek következtében a kétnyelvűség aránya 53 százalékra csökkent. A visszaesés első sorban abban mutatkozik meg, hogy a kétnyelvű árucímkék helyét újból az egynyelvűek foglalták el, és gombamód megszaporodott azon alkalmazottak száma, akik nem szólnak magyarul is a vásárlóhoz, és nem is válaszolnak a magyar vásárlók nyelvén.

A Bewami és a Paine de casa Sasu üzletek szinte egyáltalán nem feleltek meg a kritériumrendszernek, a felmérés alapján a kétnyelvűség aránya ezekben az üzletekben 4 százalék körül mozog. „Ezek azok az üzletek, ahol a magyarul beszélő vásárló ugyanannyit fizet egy kenyérért, mint egy román anyanyelvű, pénzéért viszont nem jár neki azonos tisztelet és bánásmód, ugyanis a teljesen egynyelvű feliratok díszletében csak véletlenszerűen kaphat magyar kiszolgálást” – szögezik le a felmérés készítői, akiknek Facebook-oldaluk borítóján fel is teszik a kérdést: 100 százalékot adnunk, 4 százalékot kapunk?

Szerintük a magyar vállalkozók által működtetett cégeknek még nagyobb a felelősségük abban, hogy milyen nyelveken kommunikálnak vásárlóikkal. A Többnyelvű Marosvásárhely Civil Csoport úgy véli, a magyar közösség szempontjából a tiszteletteljes kiszolgálás a magyar nyelv akadálymentes használatát jelenti, ennek következtében pedig jogosan elvárható, hogy az alkalmazottak mindkét nyelven beszélgessenek a vásárlókkal.

A korrekt kiszolgálás továbbá magában foglalja az üzletben található feliratozást is. Ide tartoznak a termékek megnevezései (címkéi), a különböző leírások, reklámszövegek, biztonsági előírások, bármilyen nemű, a vásárlóközönségnek szánt, valamint a fogyasztók jogaira vonatkozó információk és a cég honlapja is. Ugyancsak ide sorolandóak a különböző reklámfelületek, amelyeket a cég a közterületeken megjelenít.

A Többnyelvű Marosvásárhely Civil Csoport kezdeményezését a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) is üdvözölte. Ha a közösség tagjai elkezdik előnyben részesíteni a kétnyelvűen feliratozott termékeket, vagy azon üzleteket, ahol anyanyelvén is kommunikálnak velük, akkor változást lehet elérni, és berögzült vásárlási szokások megváltozhatnak, vélik a szintén kétnyelvűségért harcoló mozgalom vezetői. „Az emberek rájöhetnek, hogy vásárlóerejükkel befolyásolni tudják a dolgokat, hiszen, ha tudatosan nem vásárolnak olyan helyeken, ahol nem kezelik megfelelő tisztelettel mint vásárlót, az már egyfajta bojkottot jelent” – nyilatkozta Horváth Kovács Ádám, a szervezet elnöke.

Marosvásárhelyen egyébként egy törökországi vállalkozó, Abdullah Göktas volt az első, aki még a ’90-es évek közepén kétnyelvű péküzleteket működtetett, és magyar vásárlóit ő maga is anyanyelvükön köszöntötte. Ezzel szemben a Paine de casa Sasu marosludasi tulajdonosa, Szász Balázs magát Sasuként reklámozza.

A felmérés eredményeit annak készítői jobbítási javaslataikkal együtt elküldték mind az öt cég tulajdonosának.

(Szucher Ervin - Krónika)