Az alább teljességében idézett cikk legfontosabb része:
"Megállapította viszont [Balog], hogy az „emberi jogi dogmatizmus többet árt, mint használ”. A kijelentést Mohácsi Erzsébet, a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány vezetője (is) zokon vette, de Balog megnyugtatta: a jelenlévők kivételek."
Értsd: a mi áldott Balog Zoltánunk, a Fidesz által kinevezett, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár csontig benyalt Mohácsi Erzsébetnek és társainak. Annak a Mohácsi Erzsébetnek, akinek a deszegregált oktatás tűzzel-vassal, iskolák bezáratásával (lásd pl. Pátkát, a Benka Gyula, a Waldorf elleni támadásokat stb.) okozott károkozása hihetetlen nagy. Apropó, Benka Gyula, ami egy felekezeti iskola. Balog olyan szinten gyáva és megalázkodó, hogy még úgy is körüludvarolja a Mohácsi-klánt, hogy jól tudja (tudja? Ha nem, az meg az ő felkészültségét minősíti), az milyen alattomos módszerekkel és hazudozással próbálta kicsinálni, bezáratni az iskolát. Hogy ennyire ne próbálja a saját (!) keresztény egyházát megvédeni Balog, és ennyire meghunyászkodjon...
Apropó, deszegregáció, azaz a deviánscigányok és a tanulni vágyók összekényszerítése! Mit olvasunk az ITTENI, a „nagy” Choli Daróczi József-féle cikkben [vele kapcsolatban ajánljuk még a Függelékben található, új Vastagbőr-anyagot is]? „Mi a véleményünk a magyar magániskolákról, a magyar alapítványi iskolákról? A zsidó, horvát, szerb, német gimnáziumokról? Az, hogy ezek az iskolák kiváló és minőségi munkát végeznek, hogy ezek a nemzetiségi „saját” iskolák jók! Az ezekben az oktatási intézményekbe járó fiatalok, az ezekben a „saját” oktatási intézményekben, mind a felekezeti, mind a nemzetiségiekben járó fiatalok, elvégezve az adott, az általánostól eltérő tantervű tanulmányaikat, akadály nélkül felvételizhetnek bármely magyarországi, külföldi felsőfokú oktatási intézménybe. Ezt az utat a cigány fiatalok is megtehetik, végigjárhatják, ha saját, kisebbségi iskoláikban érettségiznek.” Na, döntsék már el cigányaink, hogy akkor jó a saját (szegregált) iskola, vagy nem!
Idézgessünk tovább! „A közbiztonság kérdésére rátérve hangsúlyozta, hogy abban a világban, ahol cigányok és nem cigányok kölcsönös kiszolgáltatottságban élnek, csak erővel lehet rendet tenni.” Milyen kölcsönös kiszolgáltatottságról beszél Balog? Tán fehér szabadcsapatok grasszálnak az utakon, és sorra lincselik az ork nyugdíjasokat, gyerekeket? Nem, csak és kizárólag fordítva történik meg mindez, azaz cigány lincsel fehért, és soha nem az ellenkező irányban.
„Napjainkban érzékelhetően többen gondolják azt, hogy a cigányokban kell megtalálniuk saját nyomorúságok okait, mint tíz évvel korábban” - folytatja a lelkész. Igen, megint a szokott „szegín romákokat bűnbaknak nevezték ki a gonosz náci magyarok, a sikertelenségüket rájuk vetítik”-duma. „Kár”, hogy a magyaroknál sokkal sikeresebb, sokkal magasabb életszínvonalon élő népek (angol, finn, olasz, német, kanadai, amerikai stb.) ugyanolyan szinten (ha nem jobban – hadd utaljunk arra, hogy ezen országok sokkal keményebben odaütnek orkéknak, a finnek egyenesen lemészárolják őket, ha bűnözésen kapják) gyűlölik őket, mint mi. Ennyit a „válságban levő népek mindig találnak maguknak ártatlan bűnbakot” című fajvédői-liberális süketelésről – például Kanada egyáltalán nincs gödörben. Annak az oka pedig, hogy ma valóban komolyabb a cigányellenesség, mint tíz éve, egyszerűen az, hogy azóta mind elszaporodtak, mind elszemtelenedtek az orkok, és emiatt nagyságrendekkel több bűncselekményt követnek el. Amelynek egyenes következménye az, hogy egyre jobban utálja őket a jónép. Talán nem egészen ok nélkül...
Ennyit a Fideszről. Nemcsak Pintér alkalmatlan a posztjára (lásd a legújabb, a rendőrség, a jogszolgáltatás alkalmatlanságát és változatlan, cigányokat befenyíteni nem merő, azokat rendre bűnözni engedő híreket), hanem az összes, a cigányokkal kapcsolatos funkciókba emelt pártkatona is. Egyszerűen – ahogy azt ITT is kifejtettük – nem egy mindent a békés, „térítéses”, „tartsd oda a másik orcád is”-oldalról megközelítő lelkészt kell a cigányok problémáinak megoldásával megbízni, hanem egy kőkemény rendőrt, aki nem fél bevezetni a például az olaszok által használt praktikákat (középkori várbörtönök, a nem állampolgár cigók kitoloncolása, az állampolgár orkok szigorú elszeparálása se ki, se be fegyveresekkel őrzött táborokba), és a szaporodásuk visszafogására sem átall cúnarászístá határozatokat hozni (pl. nem engedni gyereket szülni annak, aki azokat nem tudja rendesen felnevelni, nincs egy minimális iskolai végzettsége stb.). A cigánykérdést csak így lehet kezelni, és, sajnos, nem békés eszközökkel.
A Népszabadság cikke:
Mit akar kezdeni a Fidesz a cigányság helyzetével?
Véget akar vetni a cigányügyben zajló „dupla vesztes játszmáknak” a fideszes Balog Zoltán. Az államtitkár komoly kormányzati lépéseket ígér, szerinte így lehet elszívni a levegőt a Jobbik elől. Ezzel együtt az a véleménye, hogy az „emberi jogi dogmatizmus” többet árt, mint használ.
– A magyarországi cigányság problémája csak másodsorban etnikai jellegű, a fő gond a szociális kiszolgáltatottság – vázolta az új kormány romapolitikájának elvi alapjait Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a Ferencvárosi Művelődési Központban tartott fórumon. A fideszes politikus a Diskurzus Klub vendégeként arról beszélt: amikor pár éve jelezte, hogy a romák helyzetének javításával szeretne foglalkozni, Orbán Viktor a „cigányügyi államtitkárság” elnevezést javasolta. Balog erre közölte, hogy ebben az esetben nem vállalja a feladatot. Hisz épp azt szeretné kifejezni, hogy nem kizárólag a romák, hanem az egész társadalom ügyéről van szó. Az államtitkárság most alakulgat, a legfontosabb szervezeti egység a fejlesztési főosztály lesz. Ennek kapcsán Balog Zoltán kitért a cigánytelepek felszámolására indított programokra. – Az előző kormány idején volt olyan év – mondta –, hogy telepfelszámolásra csupán 50 millió forint jutott, a megvalósítás előkészítésére viszont ennek a többszöröse. Az uniós pénzekkel az a baj, hogy a milliárdos támogatásokat csak képzésekre és mentorálásra, „humán erőforrásokra” lehet fordítani, de például építőanyag vásárlására nem. A Fidesz próbál változtatni a szemléleten és a feltételeken, az államtitkárnak azonban kétségei vannak, hogy mikor, milyen hatásfokkal sikerül.
A romák oktatását nem szabad kizárólag az „integráció-szegregáció” szemüvegén keresztül nézni –folytatta Balog. Az előző kormánytól kapott adatokat idézve a szociális alapú szegregációra hívta fel a figyelmet, jelesül arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fele nem cigány. Ebből kiindulva a Fidesz az oktatásügybe is „új elemet” készül bevinni – az államtitkár konkrétumokat nem említett. Megállapította viszont, hogy az „emberi jogi dogmatizmus többet árt, mint használ”. A kijelentést Mohácsi Erzsébet, a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány vezetője (is) zokon vette, de Balog megnyugtatta: a jelenlévők kivételek. A közbiztonság kérdésére rátérve hangsúlyozta, hogy abban a világban, ahol cigányok és nem cigányok kölcsönös kiszolgáltatottságban élnek, csak erővel lehet rendet tenni. Egyúttal örömmel nyugtázta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter kategorikusan visszautasította a „cigánybűnözés” fogalmának használatát.
Balog Zoltán nem direkt módon a rasszizmus, hanem a kiszolgáltatottság elleni küzdelemmel akarja kezdeni a munkát. Napjainkban érzékelhetően többen gondolják azt, hogy a cigányokban kell megtalálniuk saját nyomorúságok okait, mint tíz évvel korábban. Az államtitkár szerint a Jobbik elől úgy lehet „elszívni a levegőt”, ha a kormány „komoly lépéseket tesz”.
A várható intézkedésekről azonban keveset tudni. Programelemek vannak, részletesen kidolgozott program egyelőre nincs – derült ki az államtitkár szavaiból. Elárulta, hogy akadnak „radikális ötletei” is, de ezek meghirdetésének még nem jött el az ideje.
A hallgatóság felé tett gesztusként Balog Zoltán megköszönte a meghívást, mondván, ilyen társaságban érdemes beszélni a cigányságról. Tréfálkozva megjegyezte: „ennyire jól csak a polgári körökben szoktam magam érezni”. Balog Zoltánnak elege van az „emberi jogi dogmatizmusból”.
"Megállapította viszont [Balog], hogy az „emberi jogi dogmatizmus többet árt, mint használ”. A kijelentést Mohácsi Erzsébet, a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány vezetője (is) zokon vette, de Balog megnyugtatta: a jelenlévők kivételek."
Értsd: a mi áldott Balog Zoltánunk, a Fidesz által kinevezett, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár csontig benyalt Mohácsi Erzsébetnek és társainak. Annak a Mohácsi Erzsébetnek, akinek a deszegregált oktatás tűzzel-vassal, iskolák bezáratásával (lásd pl. Pátkát, a Benka Gyula, a Waldorf elleni támadásokat stb.) okozott károkozása hihetetlen nagy. Apropó, Benka Gyula, ami egy felekezeti iskola. Balog olyan szinten gyáva és megalázkodó, hogy még úgy is körüludvarolja a Mohácsi-klánt, hogy jól tudja (tudja? Ha nem, az meg az ő felkészültségét minősíti), az milyen alattomos módszerekkel és hazudozással próbálta kicsinálni, bezáratni az iskolát. Hogy ennyire ne próbálja a saját (!) keresztény egyházát megvédeni Balog, és ennyire meghunyászkodjon...
Apropó, deszegregáció, azaz a deviánscigányok és a tanulni vágyók összekényszerítése! Mit olvasunk az ITTENI, a „nagy” Choli Daróczi József-féle cikkben [vele kapcsolatban ajánljuk még a Függelékben található, új Vastagbőr-anyagot is]? „Mi a véleményünk a magyar magániskolákról, a magyar alapítványi iskolákról? A zsidó, horvát, szerb, német gimnáziumokról? Az, hogy ezek az iskolák kiváló és minőségi munkát végeznek, hogy ezek a nemzetiségi „saját” iskolák jók! Az ezekben az oktatási intézményekbe járó fiatalok, az ezekben a „saját” oktatási intézményekben, mind a felekezeti, mind a nemzetiségiekben járó fiatalok, elvégezve az adott, az általánostól eltérő tantervű tanulmányaikat, akadály nélkül felvételizhetnek bármely magyarországi, külföldi felsőfokú oktatási intézménybe. Ezt az utat a cigány fiatalok is megtehetik, végigjárhatják, ha saját, kisebbségi iskoláikban érettségiznek.” Na, döntsék már el cigányaink, hogy akkor jó a saját (szegregált) iskola, vagy nem!
Idézgessünk tovább! „A közbiztonság kérdésére rátérve hangsúlyozta, hogy abban a világban, ahol cigányok és nem cigányok kölcsönös kiszolgáltatottságban élnek, csak erővel lehet rendet tenni.” Milyen kölcsönös kiszolgáltatottságról beszél Balog? Tán fehér szabadcsapatok grasszálnak az utakon, és sorra lincselik az ork nyugdíjasokat, gyerekeket? Nem, csak és kizárólag fordítva történik meg mindez, azaz cigány lincsel fehért, és soha nem az ellenkező irányban.
„Napjainkban érzékelhetően többen gondolják azt, hogy a cigányokban kell megtalálniuk saját nyomorúságok okait, mint tíz évvel korábban” - folytatja a lelkész. Igen, megint a szokott „szegín romákokat bűnbaknak nevezték ki a gonosz náci magyarok, a sikertelenségüket rájuk vetítik”-duma. „Kár”, hogy a magyaroknál sokkal sikeresebb, sokkal magasabb életszínvonalon élő népek (angol, finn, olasz, német, kanadai, amerikai stb.) ugyanolyan szinten (ha nem jobban – hadd utaljunk arra, hogy ezen országok sokkal keményebben odaütnek orkéknak, a finnek egyenesen lemészárolják őket, ha bűnözésen kapják) gyűlölik őket, mint mi. Ennyit a „válságban levő népek mindig találnak maguknak ártatlan bűnbakot” című fajvédői-liberális süketelésről – például Kanada egyáltalán nincs gödörben. Annak az oka pedig, hogy ma valóban komolyabb a cigányellenesség, mint tíz éve, egyszerűen az, hogy azóta mind elszaporodtak, mind elszemtelenedtek az orkok, és emiatt nagyságrendekkel több bűncselekményt követnek el. Amelynek egyenes következménye az, hogy egyre jobban utálja őket a jónép. Talán nem egészen ok nélkül...
Ennyit a Fideszről. Nemcsak Pintér alkalmatlan a posztjára (lásd a legújabb, a rendőrség, a jogszolgáltatás alkalmatlanságát és változatlan, cigányokat befenyíteni nem merő, azokat rendre bűnözni engedő híreket), hanem az összes, a cigányokkal kapcsolatos funkciókba emelt pártkatona is. Egyszerűen – ahogy azt ITT is kifejtettük – nem egy mindent a békés, „térítéses”, „tartsd oda a másik orcád is”-oldalról megközelítő lelkészt kell a cigányok problémáinak megoldásával megbízni, hanem egy kőkemény rendőrt, aki nem fél bevezetni a például az olaszok által használt praktikákat (középkori várbörtönök, a nem állampolgár cigók kitoloncolása, az állampolgár orkok szigorú elszeparálása se ki, se be fegyveresekkel őrzött táborokba), és a szaporodásuk visszafogására sem átall cúnarászístá határozatokat hozni (pl. nem engedni gyereket szülni annak, aki azokat nem tudja rendesen felnevelni, nincs egy minimális iskolai végzettsége stb.). A cigánykérdést csak így lehet kezelni, és, sajnos, nem békés eszközökkel.
A Népszabadság cikke:
Mit akar kezdeni a Fidesz a cigányság helyzetével?
Véget akar vetni a cigányügyben zajló „dupla vesztes játszmáknak” a fideszes Balog Zoltán. Az államtitkár komoly kormányzati lépéseket ígér, szerinte így lehet elszívni a levegőt a Jobbik elől. Ezzel együtt az a véleménye, hogy az „emberi jogi dogmatizmus” többet árt, mint használ.
– A magyarországi cigányság problémája csak másodsorban etnikai jellegű, a fő gond a szociális kiszolgáltatottság – vázolta az új kormány romapolitikájának elvi alapjait Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a Ferencvárosi Művelődési Központban tartott fórumon. A fideszes politikus a Diskurzus Klub vendégeként arról beszélt: amikor pár éve jelezte, hogy a romák helyzetének javításával szeretne foglalkozni, Orbán Viktor a „cigányügyi államtitkárság” elnevezést javasolta. Balog erre közölte, hogy ebben az esetben nem vállalja a feladatot. Hisz épp azt szeretné kifejezni, hogy nem kizárólag a romák, hanem az egész társadalom ügyéről van szó. Az államtitkárság most alakulgat, a legfontosabb szervezeti egység a fejlesztési főosztály lesz. Ennek kapcsán Balog Zoltán kitért a cigánytelepek felszámolására indított programokra. – Az előző kormány idején volt olyan év – mondta –, hogy telepfelszámolásra csupán 50 millió forint jutott, a megvalósítás előkészítésére viszont ennek a többszöröse. Az uniós pénzekkel az a baj, hogy a milliárdos támogatásokat csak képzésekre és mentorálásra, „humán erőforrásokra” lehet fordítani, de például építőanyag vásárlására nem. A Fidesz próbál változtatni a szemléleten és a feltételeken, az államtitkárnak azonban kétségei vannak, hogy mikor, milyen hatásfokkal sikerül.
A romák oktatását nem szabad kizárólag az „integráció-szegregáció” szemüvegén keresztül nézni –folytatta Balog. Az előző kormánytól kapott adatokat idézve a szociális alapú szegregációra hívta fel a figyelmet, jelesül arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fele nem cigány. Ebből kiindulva a Fidesz az oktatásügybe is „új elemet” készül bevinni – az államtitkár konkrétumokat nem említett. Megállapította viszont, hogy az „emberi jogi dogmatizmus többet árt, mint használ”. A kijelentést Mohácsi Erzsébet, a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány vezetője (is) zokon vette, de Balog megnyugtatta: a jelenlévők kivételek. A közbiztonság kérdésére rátérve hangsúlyozta, hogy abban a világban, ahol cigányok és nem cigányok kölcsönös kiszolgáltatottságban élnek, csak erővel lehet rendet tenni. Egyúttal örömmel nyugtázta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter kategorikusan visszautasította a „cigánybűnözés” fogalmának használatát.
Balog Zoltán nem direkt módon a rasszizmus, hanem a kiszolgáltatottság elleni küzdelemmel akarja kezdeni a munkát. Napjainkban érzékelhetően többen gondolják azt, hogy a cigányokban kell megtalálniuk saját nyomorúságok okait, mint tíz évvel korábban. Az államtitkár szerint a Jobbik elől úgy lehet „elszívni a levegőt”, ha a kormány „komoly lépéseket tesz”.
A várható intézkedésekről azonban keveset tudni. Programelemek vannak, részletesen kidolgozott program egyelőre nincs – derült ki az államtitkár szavaiból. Elárulta, hogy akadnak „radikális ötletei” is, de ezek meghirdetésének még nem jött el az ideje.
A hallgatóság felé tett gesztusként Balog Zoltán megköszönte a meghívást, mondván, ilyen társaságban érdemes beszélni a cigányságról. Tréfálkozva megjegyezte: „ennyire jól csak a polgári körökben szoktam magam érezni”. Balog Zoltánnak elege van az „emberi jogi dogmatizmusból”.
Függelék: a Vastagbőr-cikk Choli Daróczi Józsefről (róla és klánjáról lásd még EZT és EZT):
Choli bácsi
Choli Daróczi József (71) elismert roma költő-műfordító, az Országos Roma Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria igazgatója.
Choli bácsi hitvallásával maximálisan egyet tudunk érteni, legyen a roma értelmiség a példakép és a követendő út minden roma számára.
Csak ne Choli bácsiról vegyenek példát.
"Bevallom, néha éhezek, de nem azért, mert nincs pénzem, jobban szeretek inni, mint enni. Játékgépezek is, soha nem tagadtam, régen kurváztam is, de ma már nem, habár lenne miből... Az országos roma közérdekű muzeális gyűjtemény és kiállítási galéria igazgatójaként havi kétszázezer forint fizetést kapok kézhez a hetvenezer forintos nyugdíjam mellett, de ebből egy családot tartok el. Nem panaszkodom a keresetem miatt, bár hó végére elfogy a pénz, akkor bizony már nem telik annyi kocsmázásra...
Nem vagyok már fiatal, tényleg lehet, hogy egy ház árát már eljátszottam és elittam, nekem ez a szórakozás. A fiam halála nagyon megviselt, nem izgat, ha hülyeségeket beszélnek összevissza rólam, de Joci állítólagos barátjával, Huberttel is szívesen meginnék egy Hubertust" - mesélte Choli bácsi a Blikknek.
Choli bácsi nettó 200 ezret (az bruttó 326 ezer) keres meg még 70 ezer forint nyugdíjat is kap.
És elissza, elgépezi.
Majd még be is vallja.
Choli bácsi törzshelye Csepelen, remek szlogennel:
Choli bácsi
Choli Daróczi József (71) elismert roma költő-műfordító, az Országos Roma Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria igazgatója.
Choli bácsi hitvallásával maximálisan egyet tudunk érteni, legyen a roma értelmiség a példakép és a követendő út minden roma számára.
Csak ne Choli bácsiról vegyenek példát.
"Bevallom, néha éhezek, de nem azért, mert nincs pénzem, jobban szeretek inni, mint enni. Játékgépezek is, soha nem tagadtam, régen kurváztam is, de ma már nem, habár lenne miből... Az országos roma közérdekű muzeális gyűjtemény és kiállítási galéria igazgatójaként havi kétszázezer forint fizetést kapok kézhez a hetvenezer forintos nyugdíjam mellett, de ebből egy családot tartok el. Nem panaszkodom a keresetem miatt, bár hó végére elfogy a pénz, akkor bizony már nem telik annyi kocsmázásra...
Nem vagyok már fiatal, tényleg lehet, hogy egy ház árát már eljátszottam és elittam, nekem ez a szórakozás. A fiam halála nagyon megviselt, nem izgat, ha hülyeségeket beszélnek összevissza rólam, de Joci állítólagos barátjával, Huberttel is szívesen meginnék egy Hubertust" - mesélte Choli bácsi a Blikknek.
Choli bácsi nettó 200 ezret (az bruttó 326 ezer) keres meg még 70 ezer forint nyugdíjat is kap.
És elissza, elgépezi.
Majd még be is vallja.
Choli bácsi törzshelye Csepelen, remek szlogennel:
 |
