Számtalan anyagunkban foglalkoztunk már a tiszabői, magyarok (fehérek) ellen irányuló cigányterrorral (lásd pl. EZT és EZT; további példákra hivatkozások a cikkekben). Az alább, csak és kizárólag nálunk (saját szkennelés) olvasható, tegnapi, kitűnő Magyar Nemzet-írás is egyértelműsíti azt, ami a régebbi anyagainkból is kiderült: a cigányok kifejezetten a fehérekre „utaznak”, ha lehet, őket  rabolják ki, verik, gyilkolják meg, és nem a fajtabelijüket. De, persze, mi vagyunk, csakis mi, nemcigányok lehetünk a rászísták...

A teljes cikk:

Az oroszlán zöld szeme
Mága Zsolt Postás kevesebb agresszivitást ígér Tiszabőn, hogy a magyarok is biztonságban sétálhassanak

Fika Fia, Csudi, Ferde, Kakas és Pacal becenévvel indulnak, és Mága Izidor Bunyó Fia, Mága Dezső Kopasz Ödön, Mága Gyula Pipás Gyuszi Fia is megméreti magát az önkormányzati választáson, hogy Tiszabő képviselő-testületébe jusson. A helyi választási iroda névjegyzéke ki is verte a biztosítékot az Országos Választási Bizottságnál, ám a romák etnikai sajátossága a felvett név. A voksolásig béke van, minden jelölt főz a választóinak.

A két legesélyesebb polgármesterjelölt, Burkus és Barna tegnap főzött. Disznót szúrtak, marhát öltek, kondérokban rotyogott a hús. Ötszázan voltak mindnyájuknál. Danolásztak, mulatoztak. Reggel ment a nép haza, ezért van most itt óriási csend. Mennykű vázolja fel a falu választási erőviszonyait, miközben a vegyesbolt asztalára támaszkodik. A hűtő vitrinén barna ragasztócsík fut végig, egy korábbi betörésnél beverték, azóta ereszti a hideget. Joghurtok és disznózsírtömböcskék sorakoznak benne. Olcsó üdítők, El Conde Drakula fantázianevű színes gumicukorkák a polcokon, a farúdon lógó két szál olcsó lángolt kolbász jelzi, közvetlenül a segélyosztás után válogatott húsáru is kerülhet a családok asztalára.

Bozsó Mihályt gyermekkora óta Mennykűnek hívják a nagyapja után, aki sohasem káromkodott, ha bosszúság érte, csupán annyit mondott, hogy Mennykű.

***

Egy felmérés szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabő a lakosság vásárlóerejét tekintve az ország legszegényebb települése. Az úgynevezett általánosvásárlóerő-index a lakosok és a háztartások rendelkezésére álló teljes jövedelmet térképezi fel településenként, a kiskereskedelmi vásárlóerő pedig azt mutatja meg, hogy mekkora az egyes településeken a kereskedelem szempontjából releváns vásárlóerő. Nos, Tiszabőn a legalacsonyabb.

- Mindenből a legolcsóbbat veszem. Az ötliteres üdítő például 250 forintba kerül. A csirke far-hát kilója 260, szintúgy a kacsanyaké, 320 forint a kacsaszárnytő. A családi pótlékot 8-án, a nyugdíjat 15-én fizetik ki, olyankor Kánaán van. Akkor van keletje a bordaporcnak, lőncsnek, még a lecsókolbásznak is - ecseteli Boros Anna boltos. Tizennyolc éves koráig itt élt - hogy ez mikor lehetett, ne firtassuk! -, de tény, hogy 1995-ben visszahúzta ide a szíve.

- Harmincketten jártunk az osztályba, s közülünk senki sem volt cigány. Néhány család élt a telepen, de ők sötétedés után már nem mertek bejönni a faluba. A hetvenes években a tanácselnök telepítette be a romákat, aminek évtizedek alatt az lett a következménye, hogy aki tehette, elmenekült innét. (Kuruc.info: ahogy mindenhonnan máshonnan, ahova cigányt telepítenek be. Vö. „integrálás”, mint „csodaszer”...) A kisebbségből többség lett: ma a falu lakosságának 95 százaléka roma. Meg is fordult a kocka: most sötétedés után már a magyarok nem mernek a faluba bejönni. (Kuruc.info: és még van pofájuk a cigányoknak rászízmusról visítani, amikor ők azok, akik csak és kizárólag fehéreket támadnak – kifejezetten faji, származási alapon...) Az én boltomat rendszeresen kirabolják.

Mindenki tudja, ki tette, csak a rendőrség nem tudja. (Kuruc.info: v.ö. orbáni „Rend”... A Jobbik már rég rendet csinált volna [lásd Érpatak], ezek viszont meg sem próbálnak.) Régen Tiszabő remek falu volt, az emberek dolgoztak, a szőlőjüket művelték, most a környékbeli földek akár a préri, ördögszekeret görget rajtuk a szél. Egy verandás, fürdőszobás családi ház ára 230 ezer forint. De nincs rá vevő. (Kuruc.info: értsd: olyan mértékű a cigányterror, hogy egy fehérnek még úgy sem kell a ház, hogy az gyakorlatilag ingyen van...)

***

Tiszabő Árpád-kori falu, nevét először 1077-ben említi oklevél Bek, illetve Begh alakban. A szó török eredetű, nemzetségfő a jelentése. A településen nem folytattak jelentősebb ásatásokat, csupán egy bronzkori sír leletei ismertek. A XVIII. század első felében a Hellebronth, az Almásy, a Koháry, a gróf Károlyi család mellett a Hodossyak és a Hallerek voltak a falu birtokosai. A település lakossága mostanság 2100 fő. Az épületek egy részének színvonala elfogadható, ám egyre több a lerobbant, gondozatlan ingatlan. A település lakóinak megélhetését sokáig a mezőgazdaság jelentette. A valaha emlékezetesebb napokat látott falu a rendszerváltás után nemigen tudott magára találni. Az aktív korú lakosság elvesztette munkáját, a munkanélküliek döntő többségének nincs szakképzettsége. Egy év alatt megduplázódott az ismertté vált bűnesetek száma. Tavaly 168 esetben kellett eljárást indítani, ebből 138 lopás vagy betörés volt. Nőtt az erőszakos esetek száma is. (Kuruc.info: „nőtt”, „megduplázódott” [a bűnözés] - érdekes, mintha az Orbán-Pintér duó ennek pont az ellenkezőjét hazudná. Kinek is van igaza?) Amikor elfogy a segély, már minden kamatra megy. Itt van a saját roma fajtáját kihasználó uzsorások eldorádója is. Kétezer forint kölcsönért két héttel később négyezret kell visszafizetni. Annak sincs még egy éve, hogy egymást csépelték a konkurens uzsorások. Az előzetes szóváltást követően estére összeszedték fegyvereiket a vámszedők, és vasvillával, baseballütőkkel, légpuskákkal, tűzijáték-rakétákkal felszerelve csaptak össze, majd benzinespalackokat dobáltak az arra haladó autókra. Idén márciusban üzleti nézeteltérés következtében Molotov-koktélt dobtak egy családi ház kapujára. A tettes itt is ismeretlen. Aki tudna valamit, nem beszél, mert fél.

***
Tiszabőn a helyi közélet jelenti az érvényesülés egyetlen hivatalos útját. Az őszi önkormányzati választáson harmincan indulnak a hat képviselői helyért, öten pedig polgármesterek szeretnének lenni. A képviselőjelöltek közül huszonegyet úgy vettek nyilvántartásba, hogy rögzítették a ragadványnevüket is. A nyilvántartásba vetteket tartalmazó listán olyan nevek olvashatók, mint Mága Dezső Csudi, Mága Tibor Gizi, Mága Zsolt Kubu, Mága Zsolt Postás, Mága Izidor Bunyó Fia, Sándor Ferenc Fika Fia, Túró Zoltán Kakas vagy éppen Surányi Gusztáv Sántaguszti Fia.

Bordás Vilmos, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke egy televíziós interjúban azt hangsúlyozta, hogy a választási törvény szerint a jelöltet csak lakcím-nyilvántartási adatok alapján lehet nyilvántartásba venni.

Ulviczki Lászlót, a falu jegyzőjét keresem. Ő egyben a helyi választási iroda vezetője is, korántsem mellékes, hogy választási szakértői szakon is szerzett diplomát.

- A Tiszabőn élőknek több mint fele azonos családnevű, nagy részüket Mágának hívják (Kuruc.info: vö. vérfertőzés, belterjesség, egymás / a rokonyság között házasodás), ráadásul több esetben azonos a keresztnevük is. Tehát valahogy meg kell különböztetni őket a helyhatósági választáson is. Helyzet volt; amelyet úgy oldottunk meg, hogy nem sértettünk jogszabályt.

Az 1998-as országgyűlési választások alkalmával született egy OVB-állásfoglalás, amelyben leírják, hogy a polgári törvénykönyv szerint a választások során művészeti vagy közéleti tevékenységhez felvett nevet is lehet használni. Igaz, hogy Tiszabőn nem művészekről van szó, de mivel az indulók között két Mága Ödön és két Mága Zsolt van, a közéletben a cigány közösség is ragadványnévvel különbözteti meg őket.

- Úgy ítéltük meg, hogy a felvett név sajátságuk a romáknak, és a választópolgárt a felvett név segíti abban, hogy arra adja a voksát, akit támogatni kíván - érvelt a jegyző. (Kuruc.info: ...mert annyira hülye, hogy különben képtelen rá. És az ilyen debileknek ugyanolyan választójoguk van, mint egy egyetemi professzornak vagy agysebésznek...) Ulviczki László emlékeztetett arra, hogy már 1998-ban, 2002-ben s 2006-ban is hasonlóan döntöttek, csak akkor nem kapta fel az ügyet a média. Figyelmeztetett arra is, hogy nem egyedi esetről van szó, hiszen más településen is szerepelnek önkormányzati képviselőjelöltek ragadványnévvel. Tiszaburán Kisteknős és Csörögi, Szolnokon, a kisebbségi önkormányzatban Csibész és Fikusz is megméreti magát. A Borsod megyei Ongán jelöltette magát Szabó Attila is, aki ezt találta legjobbnak megkülönböztetésül: Szabó Attila Ongai Horgász Egyesület Alelnöke. A Heves megyei Tarnazsádányon már a szakma szerinti megkülönböztetés is megjelent, hiszen Autószerelő és Asztalos is indul. Vagy éppen Pusztaradványon megméreti magát Horváth Gyula Kispatikus és Horváth Gyula Patikus is.

Szerinte a jövőben egyre inkább előfordulhat, hogy egy ismert zenész vagy médiaszemélyiség politikai szerepet akar vállalni, ezért ezt a helyzetet az OVB-nek kezelnie kellene. Hobó, Vujity Tvrtko vagy éppen Dopeman zenész képzelt esetét hozzuk fel: kétségtelenül nehéz lenne őket anyakönyvezett nevükön, Földes László, Balogh Szilárd vagy Pityinger László néven azonosítani.

***

Mivel Ulviczki László alapvetően szociológus végzettségű, aki korábban szociális munkásként, majd alpolgármesterként dolgozott itt, a település lehetőségeiről faggatom.

- Korábban a megyei tanács egyetértésével két modell létezett a cigánykérdés megoldására: a tiszaburai és a tiszabői modell. Míg előbbi a falvak mellett található cigány telepekre vitt ki vizet, villanyt, a tiszabői modell szerint megszüntették a telepeket, s beköltöztették a romákat a települések közepén álló házakba. A feltétel az volt, hogy két magyar család közé kell integrálni őket. Ennek az lett a következménye, hogy a magyar családok elköltöztek (Kuruc.info: azaz elmenekültek, ahogy azt már a cikk fentebb tisztázta. Az eddigi kormányok oroszlánokat a bárányok közé „integráló” cigánypolitikájának nagy-nagy „dicsőségére”. Ez a Fidesz által oly nagyra dicsért sokéves „tapasztalat”...) innét.

A jegyző ismertetéséből kitűnik: a tiszaburai cigányság lakótelep-építkezéseken dolgozott, s mivel ez a lehetőség évtizedekkel ezelőtt megszűnt, már több generáció munka nélküli létben nőtt fel. 1990 és 2000 között az önkormányzat sokat tett a falu fejlődéséért. Negyvenmillió forintos világbanki hitelből húsüzemet, sörfőzőt és szalmabrikettgyárat építettek. A húsüzemnek nem volt munkája, a sörfőző alumíniumberendezését uniós csatlakozásunk után acélra kellett volna cserélni, a szalmabrikettet pedig nem tudták eladni, így mindhárom vállalkozás bedőlt. A hiteleket visszafizették ugyan - például azon az áron, hogy eladták a húsfeldolgozó gépeit -, de új beruházásra már nem futotta az erejükből.

***

Tiszabőn 2006-ban bíróság mondta ki, hogy a szavazáson felmerült, négy tanú által is alátámasztott megvesztegetések miatt meg kell ismételni az önkormányzati választást. (Kuruc.info: hé, eddig úgy „tudtuk” a rajvédőktől, hogy ilyen „fehérgalléros bűnözést” csak és kizárólag mi, „gádzsók” művelünk, nem a cigányság... akkor ez hogy is van?) A panaszt az első fordulóban vesztes Farkas Barnabás adta be legfőbb riválisa, az akkor 27 szavazattal nyertes Szabó Béla Burkus (korábbi polgármester) ellen. Az ismételt választást már Farkas nyerte meg: 146-tal szerzett több szavazatot. Mivel ezúttal is ők a legesélyesebbek (és a kampányban már mindketten harmadjára főztek), igazi visszavágó lesz az októberi választáson. Kettejükön kívül még hárman szeretnének polgármesterek lenni. A programokat nézve: van, aki állandóan itt lakó körzeti orvost szeretne, hiszen a jelenlegi csak napi két-három órát rendel, és ha nincs ott, akkor a 25 kilométerre lévő Törökszentmiklósra kell utazniuk a beteggel a helyieknek. Szabó Béla Burkus elmondta: polgármesterré választása esetén szeretne patikust, háziorvost, gyermekorvost hívni a faluba, a művelődési házban pedig gyermekétkeztetésről gondoskodna. Mága Gyula Pipás Gyuszi Fia polgármesterjelölt az orvosi ellátás javítása mellett állandó rendőrőrs létesítéséért folyamodna. A képviselőjelöltek közül Mága Zsolt Postás kevesebb agresszivitást ígért, hogy a magyarok is biztonságban sétálhassanak a faluban, az alig harmincéves Sándor Ferenc Fika Fia pedig a közbiztonság erősítése mellett a kultúrház jobb kihasználtságát ígéri. A marhapörkölt illata időnként végigfut az utcákon. A jegyző arra kérte a választási iroda másik négy tagját, senki ne vegyen részt a főzéseken.

Lassan dél van. A főutca egyik tehetős családjának portájánál tíz cementoroszlán néz le a kőkerítésről. Sötétben zöld égővel világít a szemük, hogy jelezzék az autós utazónak: veszélyes kanyar következik. Az őszi nap is kikandikál a szürke felhők közül. Egy viharvert portáról kisiető alakokra figyelek fel. Audijukhoz sietnek. Kamatosok (Kuruc.info: = uzsorás). Ahogy megragad rajtuk a tekintetem, az egyik sercint egyet, s úgy mondja:

- Evezz arrébb!
(Varga Attila - Magyar Nemzet)