Az Egyesült Államok keddtől ismét életbe lépteti az Irán elleni szankciókat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a hétvégén hangsúlyozta, hogy Washington mindenképpen következetesen betartatja a közép-európai idős szerint kedd reggeltől foganatosítandó szankciókat, amelyektől azt reméli, hogy magatartása megváltoztatására készteti az iráni vezetést.
Pompeo szerint a most ismételten bevezetésre kerülő szankciók célja Irán amerikai megítélés szerinti kártékony magatartásának megváltoztatása a Közel-Keleten és annak megakadályozása, hogy a perzsa vezetés nukleáris fegyverekre tegyen szert. Az amerikai diplomácia vezetője a büntetőintézkedések az iráni "rosszindulatú tevékenységek" visszaszorítására tett amerikai erőfeszítések fontos elemei.
Egy magas rangú amerikai tisztségviselő hétfői háttér-tájékozatóján ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Washington végső célja egy új nukleáris egyezmény megkötése Iránnal. A szankciók bevezetéséről Donald Trump amerikai elnök még májusban döntött, miután május 8-án egyoldalúan felmondta a 2015-ben kidolgozott és 2016 januárjában aláírt többhatalmi atomalkut Iránnal.
A beígért szankciókat két szakaszban vezetik be. Az első szakasz augusztus 6-án kezdődik, miután lejár az az úgynevezett „kegyelmi időszak”, amelyet az atomalku májusban történt felmondásakor az amerikai kormány adott hazai és külföldi vállalatoknak arra, hogy hogy lezárják folyamatban lévő gazdasági-kereskedelmi ügyleteiket Teheránnal. A szankciók második szakasza november elején kezdődik, amikor elsősorban az iráni energetikai szektor kerül célkeresztbe, embargóval sújtva az iráni olajexportot.
Keddtől Teherán nem vásárolhat amerikai dollárt, nem bonyolíthatja ebben a valutában az ügyleteit, büntetőintézkedés sújtja az iráni szuverén adósságot (azaz a kormány által külföldi pénznemben kibocsátott kötvényeket), az iráni arany-, és nemesfémkereskedelmet, az alumíniumtermékeket, az acél- és szénipart.
Az amerikai szankciók nyomán ezentúl nem lehet az Egyesült Államokba bevinni iráni szőnyeget és pisztáciát, a szankciók érintik az iráni kaviárexportot, és olyan nagy amerikai vállalatoknak kell visszamondaniuk iráni megrendeléseiket, mint például a Boeing, amely csaknem 20 milliárd dollár értékben 110 repülőgépet szállított volna Teheránnak. A vállalat már törölte is az Iran Air és az Aseman Airlines iráni légitársaságokkal kötött szerződéseit. Bevonják a polgári és személyszállító repülőjáratok engedélyeit is.
Keddtől tilos lesz Iránban gyártott autókat forgalmazni az Egyesült Államokban. (Az autóipar az iráni gazdaság egyik legjelentősebb ágazatává vált: az Iran Khodro elsősorban külföldi, főként francia gyártási licencek alapján dolgozik.)
(MTI nyomán)
