Holo-terrorban egyensúlyozva: nem mindegy, mit mondunk, hová lépünk... |
Günter Demnig betonkockára applikált réztáblácskákba vési a hagyomány szerint elhurcoltak nevét, születésének és deportálásának időpontját és állítólagos meggyilkolásának helyszínét. A macskakőre emlékeztető műveket az áldozat utolsó, szabadon választott lakhelyének bejárata előtt illesztik a járdába.
A Stolpersteine ("Botlatókövek") elnevezésű projekt Kölnben indult, és 1997 óta Németországban már több mint tízezer ilyen táblácska készült. Az akció célja, hogy az áldozatok neve ne merüljön feledésbe. "
Neki sincs jobb dolga |
Minden macskakő két elemből áll: egy felirattal ellátott rézlemezből, valamint egy kőhasábból, amelyre a lemez illeszkedik, ezt a részét betonozzák a járdába. Annak neve és adatai, akire a macskakő emlékeztet, a lemezbe vannak vésve, azzal a felirattal, hogy "Itt lakott" ("Hier wohnte"). Egy-egy kő elhelyezését adományokból finanszírozzák.
A projekt magyarországi bevezetésének ötletgazdája és a projekt vezetője Berger Ágnes, Berlinben élő pszichológus és kultúrmenedzser, aki évek óta foglalkozik a kollektív emlékezet identitásformáló hatásával, a holokausztra való emlékezés új formáival, a német és a magyar múltfeldolgozás stratégiáival. A projekt megvalósításába egy német és egy magyar intézményt vont be: az együttműködő partner a 2B Galéria és a kölni NS-Dokumentationszentrum.
Az első magyarországi "emlékező macskaköveket" pénteken helyezik el Budapesten: Rónai Béla állás nélküli tisztviselő (Ráday u. 5.), Vidor (Weisz) Oszkár cipészkellék- és textiláru-kereskedő (Ráday u. 25.), valamint Pollák Imre fűszerkereskedő (Ráday u. 31.) egykori lakhelyénél. Günter Demnig áprilistól augusztusig háromszor látogat el Magyarországra, és országszerte hasonló köveket rak le.
(Múlt-kor - MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Olvasó: cigányokat a holo-réztáblákra!
Olvasó: miért nem saját halottainknak teszünk ki emléktáblákat?
Olvasói ötlet: holokauszt-szemüvegek