Ismét fellángolt a vita a sportéletben a légiósok kérdéséről, amely már hosszú ideje megosztja a szurkolókat – írja a Blikk.
Sok drukker számára felháborító, hogy a magyar bajnokikon külföldiek sokasága lepi el a futball-, a kézilabda- vagy éppen a kosárlabdapályákat a hazai tehetségek helyett. A Mi Hazánk a légiósproblémát parlamenti úton oldaná meg, a sportágakra szabott egységes kvótatörvénnyel.
A mozgalom sportkabinetje több javaslatot, beadványt készül előterjeszteni a parlament tavaszi ülésszakán.
– A hazai csapatsportok nemzeti bajnokságaiban szeretnénk megvalósítani a javaslatunkat a tavaly júniusban bevezetett román sporttörvény mintájára. A pályára lépők 50 százalékának kellene magyarnak lennie, tehát nem a kispadon ülőkről vagy a kerettagokról van szó. Egyes szakszövetségek már hazánkban is előírnak hasonlót, nagyon pozitívnak tartom a röplabdaszövetség példáját – mondta Nagy Attila, a Mi Hazánk sportkabinetjének elnöke. A férfi röpiseknél a pályán lévő hat játékosból háromnak, a nőknél kettőnek kell magyarnak lennie.
 Nagy Attila, a Mi Hazánk sportkabinetjének elnöke szerint korlátozni kell a légiósok számát (fotó: Mi Hazánk) |
Romániában is vitát váltott ki a téma, ott 40 százalék az előírt kvóta. Novák Eduárd sportminiszter néhány hete megvédte a rendeletet, mondván, az nem sérti az európai normákat.
Egy ilyen lépés itthon is ellenállásba ütközne. A Ferencváros sajtóosztálya megkeresésünkre a következőt írta. „A Mi Hazánk minden javaslata radikális, ahogy ez is az. Az FTC labdarúgócsapata esetében ez a nemzetközi kupaszereplést, a kupasikereket szüntetné meg, amit rendkívüli módon sajnálnánk.”
 A Fradi-Újpest derbin alig akadt magyar futballista a pályán (fotó: Pozsonyi Zita) |
A volt futballkapitány, Bozsik Péter szerint a törekvés jó, de...
– A személyes véleményem az, hogy sajnos rossz irányba tart a foci. A gazdag klubok ledolgozhatatlan előnyre tettek szert, a világ minden tájáról bármennyi sztárt összeszedhetnek, a többi csapat pedig csak bottal ütheti a nyomukat. De ez összetett jogi kérdés. A törekvés nemes, de hogy ezt törvényekkel lehet-e, kell-e szabályozni Magyarországon, abban nem vagyok biztos – véli a tréner.
Nagy Zsigmond sportjogász szerint egy ilyen korlátozási tervezet nem tűnik összhangban állónak a nemzetközi sportjoggal, az európai futballszövetség (UEFA) tornáin például ezt a kérdést precízen szabályozzák kifejezetten az utánpótlás védelmében.
– Az UEFA-sorozatokba 25 játékos nevezhető, ebből nyolcnak kell hazai nevelésűnek lennie. Egységben az Európai Unió szabályaival, fontos megjegyezni, hogy itt nem lehet az állampolgárság mérvadó, hiszen az alapján az EU-ban nem korlátozhatják a munkavállalást (lásd Bosman-ügy). Azt viszont jogi értelemben a csapat vezetésére bízza az UEFA, mint sportszakmai kérdést, hogy az adott országban nevelkedett játékosok közülük mennyien játszanak a pályán, azaz például a Ferencvárosnál Csercseszov mester megteheti, hogy a 17 nevezett légiósából saját belátása szerint akár 11-et küldjön pályára – magyarázta Nagy. (Jól megvédi az UEFA a hazai neveléseket... – a szerk.)
A honi fociszövetség eközben anyagi ösztönzéssel próbálja elérni a tehetségek szerepeltetését.
„Az MLSZ számára stratégiai kérdés, hogy minél több hazai nevelésű fiatal kapjon szerepet az élvonalban. Szabályozók és jelentős anyagi ösztönzés támogatja évek óta a magyar tehetségek csapatokba történő beépítését. Elsősorban a klubok döntésein múlik az erőfeszítéseink sikere. A külföldi játékosok számának korlátozása kapcsán arra is figyelemmel kell lennünk, hogy az EU egyik deklarált alapértéke a munkaerő szabad áramlása – így igazán csak ösztönzőkkel lehet célt érni e tekintetben. Az MLSZ törekvése egyértelmű: a külföldi játékosokkal szemben a hazai labdarúgók minél nagyobb számban való szerepeltetését támogatja a sportág jövője és a magyar válogatottak sikere érdekében" – közölte az MLSZ.
A bulvárlap megkereste a sportért felelős államtitkárságot is magába foglaló Honvédelmi Minisztériumot is, amelynek sajtóosztálya a következő tájékoztatást küldte: „A hazai utánpótlás-nevelés folyamatos fejlesztése kiemelt sportpolitikai szempont, ugyanakkor a szakszövetségek – az uniós előírások betartásával – maguk jogosultak szabályozni a sportáguk versenyrendszerében való részvétel feltételeit. Ebben a kérdésben a sportpolitikáért felelős miniszter nem rendelkezik feladat- és hatáskörrel." (A szokásos mellébeszélés. – a szerk.)
