"Bár a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja Gyurcsány Ferenc vonatkozásában fennállt, ugyanakkor – a nyomozás során foganatosított újabb tanúkihallgatások, és különösen a párhuzamosan folyó polgári per eredményére figyelemmel – nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a cseréről hozott döntésben, mint ahogy az eljárásának a célját sem" - áll az ügyészség közleményében.

Vádat emeltek ugyanakkor Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette kísérlete miatt. Rajta kívül vádolják Cs. Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, M. Andreát a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagját, F. Zsolt értékbecslőt és V. Bálint ügyvédet is az ügyben.

2008. május 21-én, az Országgyűlés Nándorfehérvári termében találkozott Gyurcsány Ferenc köztörvényes bűnöző, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Joav Blum és Fred H. Langhammer zsidó "üzletemberekkel". A tanácskozás témája a Sukoróra tervezett gigantikus szálloda-kaszinó-sport komplexum volt, ami a nagyságrendjét tekintve az Audi győri vagy a Mercedes kecskeméti beruházásán is túltett volna.

Ez a tanácskozás áll az ügy középpontjában. A kormány utólag úgy magyarázta, kiemelkedő érdek volt a "nemzetgazdasági szempontból is jelentős, több ezer munkahelyet teremtő beruházás" megvalósulása. A nyomozás arról szólt, a tanácskozáson történtek az államnak milliárdos kárt okozó hivatali visszaéléssorozat kulcsmomentumai voltak, ami felveti az ügyben közbenjáró miniszterelnök büntetőjogi felelősségét.

Maga Gyurcsány a találkozóról azt hazudta: szerinte nemhogy döntések nem születtek, hanem további vizsgálatokat rendeltek el, ő pedig mindenkit a jogszabályok betartására kért, mondta azzal kapcsolatban, hogy az ügyészség szerint túllépte a hatáskörét, és visszaélt a hivatalával, amikor a tárgyaláson kijelentette, hogy támogatja a telekcserét. Mint mondta, az ingatlancsere érvénytelenítéséért indított polgári per tanúi ugyanezt igazolták.

Joav Blum zsidó felvásárló két hónappal később, 2008 júliusában cserélt el három (két albertirsai és egy pilisi), összesen 787,4 millióra becsült, 183 hektárnyi telket egy 1 milliárd 84 milliós, állami tulajdonban lévő sukorói ingatlanra a Velencei tó partján. Az állam kényszerhelyzetben volt: Blum egymással határos ingatlanjai "véletlenül" az M4-es autópálya tervezett nyomvonalára estek, és a kisajátítás miatt ilyenkor a tulajdonos maga választhat cserealapot.

A csere létrejött, Blum befizette a közel 300 milliós különbséget. A fejlesztésre létrehozott és Blum által vezetett cég, a KC Bidding Kft. mögött mások mellett Fred H. Langhammer és Ronald S. Lauder amerikai üzletemberek álltak. A King's Cityt a kormány kiemelt beruházássá minősítette, ami elsősorban az adminisztratív eljárások felgyorsítását ígérte.

A telekcsere miatt a kezdetektől a visszaélés gyanúja merült fel, az ellenzék pedig folyamatosan támadta: a Blum által becserélt telkek (gyümölcsöskertek) beszámított értéke a vád szerint jóval meghaladta a valóságost, a sukoróié pedig annál jóval alacsonyabb volt, ezért az államot több mint 1,3 milliárd forintos kár érhette.

2009 áprilisában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja – ingatlanpanamázás – miatt eljárást indított a Központi Nyomozó Főügyészség, melynek keretében Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont is tanúként hallgatták meg. Joav Blumot közokirat-hamisítással is megvádolták, amiért a gyanú szerint csak papíron létesített az ügyintézéshez szükséges lakóhelyet Sukorón.

A kormányváltás után, 2009 júliusában Bajnai Gordon miniszterelnök vizsgálatot rendelt el, majd polgári pert indított a csere előtti állapot helyreállításáért, hogy bíróság állapítsa meg, jogszerű volt-e az ingatlantranzakció.

A 2010-es fülkeforradalmat követően az óriásberuházás ismét előkerült: Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szinte azonnal vizsgálatot indított az ügyben, a kormány pedig szeptemberben levette a King's Cityt a kiemelt beruházások listájáról.

2011 szeptemberében a parlament megszavazta Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését. Parlamenti beszédében akkor azt mondta, "ha egy beruházás támogatása, amire minden résztvevő, akit megkérdeztek az ügyben, azt mondta, hogy fontos és hasznos, bűncselekmény, akkor én ezt több tucatszor elkövettem".

Áprilisban a Népszabadság arról írt, azért késik a vádemelés, mert Gyurcsány nyomtatásban kérte ki a per anyagait, a negyvenezer oldalt pedig az ügyészség három hétig nyomtatta.

(Index nyomán)

Friss: Gyurcsány már el is kezdte a vádaskodást - mindenki felelős, csak ő és bandája ártatlan

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Polt Péter megijedt, nem merte vállalni megvádolásának kockázatát. Bírálta az ügyészséget azért is, mert bizonyítottság hiányában nem emelt vádat, pedig "ha nincs bizonyíték az ügyészség kezében, az azt jelenti, hogy koholtan vádolt".

A nemzetvesztő gazember arra is kitért, biztos benne, hogy a sukorói telekcsere miatt most megvádolt emberek - köztük Tátrai Miklós, a vagyonkezelő volt vezérigazgatója, Császy Zsolt egykori értékesítési igazgató és Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium korábbi szakállamtitkára - ártatlanok, és ha szükséges, a bírósági eljárásban tanúként is kiáll mellettük.

(MTI nyomán)