Bobán, a falunkban Gyömörey Károly több tevékenységet is vitt a hátán, jóformán teljesen egyedül. Amikor halála előtt, 2011 őszutóján, meglátogattuk a szombathelyi kórházban, lehetett látni rajta, hogy onnan élve nem kerül ki többé. Egyikünk meg is jegyezte: Karcsi halálával a Jobbik Bobai Alapszervezete is sírba száll. A jóslat néhány héttel ezelőtt - Karcsi halálát majdnem két esztendővel túlélve - sajnos beteljesedett, miután az új elnök szinte semmit nem csinált, majd helyette a jobbítás reményében kiszemelt másik személy megválasztásával csöbörből vödörbe estünk. De Gyömörey Károly a Jobbikon kívül lelke, motorja volt Bobán a polgárőrségnek is, vezetésével éjszakánként fiatalok és idősebbek őrjáratoztak a faluban. A mintegy 860 lelkes település polgárőrsége mára szinte föloszlott, gyakorlatilag nem létezik.

Gyömörey Károly a nem könnyű vasúti szolgálatteljesítés mellett a halála előtti időkig a nemzeti ügyért tevékenykedett. Jóval később, már a halála után, a Celldömölkön szerkesztett Új Kemenesalja című lap híréből tudtuk meg, hogy a celldömölki első világháborús hősi emlékmű 2010-es restaurálásához szükséges vörös- és sárgarezet öt más kemenesaljai személlyel együtt Gyömörey Károly gyűjtötte megyeszerte. (A posztkommunista celldömölki önkormányzatnak, illetve a hasonszőrű budapesti kulturális kormányzatnak erre ugyanis nem volt pénze...) Pedig az eredetileg 1926-ban fölállított, később a város szívében szovjet "hősi" halottakkal körbevett emlékmű alkotója, Gách István Lipót neves, ám a második világháború után feledésre ítélt szobrász- és festőművész volt. A létező szocializmus idején, 1967-ben kiadott, majd 1981-ben kiegészített, mindenféle jelentéktelen, senkiházi alakot is fölmagasztaló Magyar Életrajzi Lexikonban sem kapott szócikket Gách István Lipót, pedig már az első kiadás előtt öt esztendővel meghalt.

Gách István Lipót, a celldömölki hősi emlékmű alkotója, 1880-ban született Budapesten. Az Iparművészeti Iskola elvégzése után Zala György műtermében ő mintázta meg az Országház mellől a kommunisták által eltávolított gróf Andrássy Gyula-szobor két domborművét. A szobrászművész magyar katonaként esett orosz fogságba az első világháborúban. Az üzbegisztáni Taskentbe került, ahol katonatársai gyűjtésének jóvoltából a történelmi muszlim város régi temetőjében megalkotta a táborban nyomorúságos körülmények között meghalt honvédek, illetve tisztek ma már omladozó állapotában is csodálatos emlékművét: A Szent Koronával a fején, mellén nagy latin kereszttel ágaskodó szfinx előtt egy haldokló, haláltusáját vívó, felsőtestén lemeztelenített, sapkás magyar katonafogoly van ábrázolva. (Akárcsak a sepsiszentgyörgyi első világháborús magyar hősi emlékművet, a taskenti emlékmű sorsát, megmentését is a Honvédelmi Minisztérium becses figyelmébe ajánljuk - H. J.)

Az elfeledett Gách István Lipót a celldömölki hősi emlékművön kívül megalkotta a Szegedi Magyar Királyi Honvéd Huszárezred emlékművét, a szeghalmi, a kabai, a hajmáskéri és a pesthidegkúti komoly művészi értékkel bíró háborús hősi emlékművet. Külön szólnunk kell a hajdúböszörményi első világháborús emlékműről, mert az nagyon hasonlít a celldömölkihez. Hajdúböszörményben az emlékművön idős hajdú tart vissza a földre zuhanástól egy megsebesült ifjú magyar harcost, míg a celldömölki hősi emlékművön Gách István Lipót azt ábrázolja, amint a baljában lőfegyvert szorongató, haldokló, hátrahanyatló ifjú magyar hőst megtartja a jobbjában buzogányt fogó, páncélinges idősebb magyar vitéz.

A Bobához közeli Ság hegyen az 1934 óta álló Trianon-emlékkeresztnél, amióta újra szabad, évente kétszer, a június 4-hez és a szeptember 23-hoz (utóbbi a keresztállítás napja) legközelebbi szombaton megemlékezést tartanak a kemenesaljai nemzeti érzelmű magyarok. Gyömörey Károly volt az egyik mozgatója, szervezője a Ság hegyi megemlékezéseknek. Bobáról az idén azonban már sem június elején, sem szeptember végén nem ment föl senki a falu felvégéről szabad szemmel is jól látható Trianon-emlékkereszthez koszorúzni, emlékezni.

Szintén a trianoni nemzeti tragédiának kívánt emléket állítani, emlékeztetni a Celldömölkhöz hasonlóan meglehetősen posztkommunista-fertőzött Szombathelyen a helybeli dr. Csorba Boldizsár ügyvéd, '56-os hős, több helyi nemzeti szervezet irányítója, aki a nemes ügy érdekében a város Pelikán nevű parkjának szélén, a 18-as honvéd út 7. szám alatti, a tulajdonát képező lakóházhoz tartózó magánterületen, jórészt saját költségén több elemből álló emlékművet állított föl. Magánemlékműről van tehát szó, amelynek létesítését sem a magát nemzetinek hirdető kormányunk, sem a Szombathelyi Önkormányzat nem támogatott, hanem az utóbbi a rendőrséggel karöltve mindent megtett a meghiúsításáért, a lebontásáért, illetve semmit nem tesz a magyargyűlölő komcsi ivadék rongálók kézre kerítéséért.

A szombathelyi városvezetés korábban a kezdeményezők egyetlen közterületre vonatkozó javaslatát sem találta megfelelőnek, így esett a választás dr. Csorba Boldizsár magánterületére. Aprólékos munkával, részletenként épülgetett az emlékhely: a házfalon elhelyezett Wass Albert-idézetes tábla (sajnos hibás az idézet!), a 3,5 mázsás turulszobor, a nemzet megfeszítését jelképező, ácsolt Szent Antal-kereszt és később a fehér márványkereszt, 1956-os emlékek, zászlótartó oszlopok és más jelképek. Gyömörey Károly halálának esztendejében, 2011-ben a rendőrség előzetes okvetetlenkedése ellenére fölavatták a Trianon (magán)Emlékhelyet Szombathelyen. A bobai Jobbik elnöke más falubeliekkel együtt még a 2011-es Szent István-napi ünnepségen is jelen volt a Trianon Emlékhelyen, s a turulmadár lábai elé elhelyezte el a Jobbik Bobai Alapszervezetének koszorúját.

Helyi kommunisták génhulladék ivadékai nem sokáig tűrték, szívlelhették a szombathelyi nemzeti emlékhely létezését, üzenetét: 2013 elején a tűzfalról lefeszítették, darabokra törték a nemrégen fölállított súlyos márványkeresztet, ám a rendőrség a tettesek kézre kerítése érdekében nem volt hajlandó ujjlenyomatokat venni, sem mintát venni a helyszínen talált vérfoltokból. Néhány hónappal később, július közepén a 3,5 mázsás turulszobrot is ledöntötték a talapzatáról és darabokra szétzúzták. A tettesek persze ezúttal is ismeretlenek, amin nem is nagyon csodálkozunk, elvégre nem hanuka-gyertyatartót döntöttek le.

Szombathelyen, a Szent Márton temetőben nyugszik (ha igaz...) a családi sírboltban Bárdossy László Magyarország egyik mártír miniszterelnöke. A budapesti Markó utcai börtön udvarán vérszomjas söpredék fülsiketítő üvöltése közepette 1946. január 10-én kivégzett Bárdossy László koporsóját csak egy héttel később kapták meg a hozzátartozói, ám amikor azt fölnyitották, holttest helyett téglákat találtak benne. Hódi Rezső István bencés piarista visszaemlékezése szerint a holttestet végül kiadta a magyarságra szabadított aljanép a családnak, s Bárdossy László mártír miniszterelnököt titokban Szombathelyen, a szülővárosában, a Szent Márton temetőben levő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Bárdossy Lászlóra több mint egy évtizede emlékezhetnek a vasiak a december 10-i születésnapi évfordulója körüli napokban. A bobai emlékezőket 2010-ig minden esztendőben Gyömörey Károly vezette.

Hering József - Kuruc.info

Kapcsolódó:

- Összetörték és lefejezték a 3,5 mázsás szombathelyi turulmadarat

- Gyömörey Károly halálának első évfordulójára

- Bana Tibor országgyűlési képviselő: "Gyömörey Karcsi harcostárs volt a szó legnemesebb értelmében"