1939. február 16.
Róma, 1939. február 15., 01:15 (Stefani.) A lapok azzal kapcsolatban, hogy a Zsidó Világszövetség (Alliance Israélite Universelle) a külföldi lapokban hírt jelentetett meg, amelyben XI. Pius pápa halála fölött érzett mély részvétét hangoztatja, megállapítják, hogy ez érzés őszinteségének megítélésére elég emlékeztetni arra, hogy Szovjet-oroszországban, Kun Béla Magyarországában és a vörös Spanyolországban zsidók voltak sugalmazói és sok esetben végrehajtói a katholikus egyház ellen irányuló harci intézkedéseknek és hogy mostanában az egész világon a zsidók a szervezői az istentelenek mozgalmának és a katholikusellenes és általában keresztényellenes mozgalmaknak. (MTI)

Spanyol köztársaságiak sírgyalázása
London, 1939. február 16., 09:35 (MTI) A Reuter-iroda a múlt éjszaka jelentette, hogy Teleki Pál gróf, miután korábban állítólag visszaadta megbízatását, mégis továbbfolytatja kormányalakítási erőfeszítéseit és több pártvezérrel tanácskozott.
Nem hivatalos megfigyelők azt állítják, hogy a válság megoldása nagyon nehéz lesz. A légkör feszült. Horthy kormányzó az éjszaka Keresztes-Fischer Ferenc lelépő belügyminisztert is fogadta.
A Daily Telegraph „Földrajztudós politikus” címmel ezt írja: Teleki Pál gróf, a valószínű magyar miniszterelnök, ismert földrajztudós és geológus. Ismételt politikai szereplései nem terelték el a tudományos pályáról. Kitűnően beszél és ír angolul. Többször járt Londonban. Tizenhárom évvel ezelőtt, amidőn a moszuli vitáról volt szó, tagja volt az angol–török döntőbíróságnak. „Magyarország helye az európai történelemben” című művét eredetileg angol nyelven írta. Körülbelül hatvan éves, alacsony termetű, élénk modorú, rendíthetetlen nyugalmú és kifürkészhetetlen.
A Daily Express kivételével az összes lap többé-kevésbé behatóan ismerteti Imrédy lemondásának indokolását. Több lap kiemeli, hogy nagyon csekély arányú zsidó vér folyik Imrédy ereiben, úgyhogy még a német törvények szerint is teljes jogú árjának számítana.
A Times szerint a hatvan disszidens képviselő kilépése a kormánypártból súlyos válságot idézett elő és most kitűnt, hogy a zsidó-törvényjavaslat és a földreformjavaslat sima elfogadása alig remélhető a parlamentben. A kormányzó ellenezte az új választásokat az ilyen vitás kérdések alapján és épp úgy ellenzi a parlamenti rendszer elejtését. Imrédy utódának feladata a kormánypárt egységének helyreállítása lesz.
A Daily Telegraph szerint Imrédy állásfoglalása általános megdöbbenést keltett. Mindenki kérdi, vajon ki állná ki sikerrel az ilyen szigorú családfavizsgálatot, és már nyíltan beszélnek több magas állású személyiségről, akik a legközelebbi családfakutatás áldozatai lesznek.
Hasonló szellemben ír a Daily Mail és a Daily Herald is.
A News Chronicle szerint Imrédy bukásának igazi okai: németbarát politikájának, diktátori törekvéseinek, a zsidótörvény-javaslatnak és a földreform-tervnek népszerűtlensége a pártok körében.
A Daily Express csak röviden jelenti, hogy Horthy kormányzó a parlament határozatlan időre való elnapolását rendelte el Teleki Pál gróf kormányalakítási nehézségeire való tekintettel.
A Daily Telegraph még egy British United Press-táviratot közöl, amely szerint Teleki Pál gróf tárgyalásai péntekig eltarthatnak.
 
Berlin, 1939. február. 16., 10:30 (MTI) A reggeli lapok legnagyobb része vezércikkben foglalkozik az Imrédy-kormány visszalépésével. A Völkischer Beobachter közli Imrédy miniszterelnök és gróf Teleki Pál arcképet is. A lapok általában megállapítják, hogy a kormány visszalépését nem a hivatalos indokolásban jelzett személyes kérdések okozták, hanem az Imrédy-kormány reformpolitikája ellen felsorakozó baloldali ellenzék és nagytőke összefogása idézte azt elő. A lapok ma is egyöntetűen valószínűnek tartják, hogy a kormányalakításra gróf Teleki Pál kap megbízást.
A Völkischer Beobachter kiemeli, hogy a miniszterelnök távozását személyes okokkal indokolták. Hangsúlyozza, hogy a hivatalos indokolás szerint az eljövendő kormány irányában nem térhet el az előzőtől. Ez elsősorban Magyarországnak a környező államokkal való viszonyára vonatkozik. A külpolitikában Csáky külügyminiszternek Berlinből való visszatérése után az ellenzéki vezérek is helyeselték a kormány külpolitikáját, vagyis elsősorban a szoros kapcsolatát a tengelyhatalmakkal, ami az antikomintern-egyezményhez való csatlakozás is jelentett. A belpolitikában a reakciós, liberális zsidóbarát ellenzék erős harcot folytatott Imrédy miniszterelnök ellen és ebből a célból szövetkezett a „lakcsizmás parasztokkal”: Eckhardt Tibor kisgazda pártjával. Ebben a harcban a kormány tagjainak személyes megtámadása állott előtérben; Imrédy személye ellen ezúttal sikert értek el.
A Berliner Börsezeitung „Negatív siker” című vezércikkben foglalkozik a magyar kormányválsággal. Az a kilenc hónap, – írja a lap – amely alatt Imrédy állott a magyar kormány élén, döntő volt Magyarország külpolitikai jövője tekintetében. Imrédy olyan időben vette át a kormányzatot, amikor fontos külpolitikai események, – mint az osztrák Anschluss, a csehszlovák válság – zajlottak le Közép-Európában. Az események dinamizmusa váratlanul érte Magyarországot. Minden magyar kormány két problémával küzd: a földreformmal és a zsidók befolyásának visszaszorításával. Imrédy mindkét irányban lépéseket tett és a pártpolitikai kereteken felülemelkedő többség megszerzése érdekében megalakította a Magyar Élet Mozgalmat. A zsidó és feudális ellenzék támadásaival szemben azonban bizonyos engedményeket tett, amelyek a gyöngeség látszatát keltették. Valószínűleg a határozottság és hajthatatlanság több eredményre vezetett volna. Várható volt, hogy Imrédy kormánya le fog mondani, mert nem tudja a parlament mindkét házában keresztülvinni a zsidótörvényt és a földreformjavaslatot. Ilyenformán a kormány visszalépése nem volt meglepetés. A belső helyzet alapos tisztulásához még most sincsenek meg az összes adottságok. A magyar nemzet számára ez azért fontos, mert valamely nép külpolitikai súlyát belső ereje adja meg. Tudvalevő, hogy a bécsi döntőbíráskodási tárgyalás után az ellenzék egyes személyiségei külpolitikai téren is igen bizonytalan magatartást tanúsítottak és illúziókat ápoltak, amelyektől német részről kellett őket óva inteni. Bizonyos naivsággal azt képzelték, hogy kívánságaik teljesülni fognak és nem ismerték fel a jelen történelemalkotó erejét. (…)
A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint a kormány visszalépésének valódi oka nem személyi ok. Az ellenzék hónapok óta éles harcot vívott Imrédy kormánya ellen, amely harcban nagy szerepet játszott a Nemzeti Kaszinó, amely négy évtizeden át Budapesten gyűjtőhelye volt a főnemességnek és azoknak a politikusoknak, akik a nagybirtok érdekeit képviselték. A nagybirtok és a zsidók elleni harc a Hungarista Mozgalomban csúcsosodott ki 1937 szeptemberében. Darányi miniszterelnök megcsinálta az első zsidótörvényt, keresztül is vitte; neki azonban távoznia kellett. Imrédy erősebb eszközökkel nyúlt a zsidók előretörésének megfékezéséhez, ezért erősebb ellenzékkel is találkozott. Imrédy akaraterős ember és mint gazdaságpolitikus óriásit teljesített. Akaratereje azonban a reakcionáriusok és a zsidóság szemében még nagyobb ellenséget jelentett, mint talán Darányi.
Mielőtt Magyarország jövő fejlődését áttekintenők, nem szabad elfelejteni, hogy Imrédy milyen sokat tett hazájáért. Külpolitikai téren azonban Közép-Európa fejlődését mégis inkább a közgazdász szemével nézte. A bécsi döntőbíráskodás után azonban annál nagyobb buzgósággal törekedett arra, hogy a viszonyt a tengelyhatalmakkal, különösen pedig Németországgal megerősítse. Bizonyítéka ennek Magyarország csatlakozása az antikomintern egyezményhez. A Magyar Élet Mozgalom nem érte el ugyan a tőle remélt átütő sikert, megmutatta azonban, hogy Imrédy az első államférfiú Gömbös Gyula óta, aki értékelni tudta az egész nép részvételének szükségességét a politikában. Az ellenzék, amely megbuktatta ezt a férfiút, ugyanúgy fog csalódni, mint annak idején Gömbös halálakor. Az idő kerekét nem tudja senki visszafordítani és az életerős Magyarországért folyó harc szükségszerűleg tovább folyik. Németország baráti szomszédsági viszonyban él Magyarországgal, amit Magyarország a berlin–római tengellyel való együttműködésével és a kommunistaellenes-egyezményhez való csatlakozásával, valamint a szoros, természetes gazdasági kapcsolatokkal bebizonyított. A nemzeti szocialista Németország akarata volt, hogy a cseh válság megoldásánál Magyarország is népi jogaihoz jusson és ma német részről senki sem kételkedik abban, hogy a Horthy, Gömbös és Imrédy alatt a trianoni bénulásból feltámadt Magyarország lépésről-lépésre továbbhalad az igaz céljai által előírt úton.
A Kölnische Zeitung vezércikkében szintén ismerteti azt a harcot, amelyet az ellenzék az Imrédy-kormány reformtörekvései ellen vívott. Az Imrédy-kormány visszalépése csak egy kis szakasza annak a mélyreható belpolitikai válságnak, amely Magyarországon már évek óta érezhető. Darányi Kálmán volt az első, aki letörni igyekezett a zsidók térfoglalását. Megalkotta az első zsidótörvényt, de mennie kellett. Imrédyvel óriási akaraterejű államférfiú került a magyar kormány élére. Emberileg Imrédy bukásában valami tragikum rejlik. Az ellenzéknek sikerült személyi okokból megbuktatni Imrédyt. De ha azt hiszi, hogy ezáltal megsemmisítette a magyar antiszemita reformpolitikát, akkor erősen elszámította magát. Az Imrédy-kormány távozása hatással van külpolitikai téren is. Imrédy a bécsi döntőbíróságig nem éppen szerencsés kézzel vezette a magyar külpolitikát. Elődeinek gazdasági orientációját és a kereskedő bizalmatlanságát magával hozta a miniszterelnökségre. Midőn azonban tiszta képet nyert a Duna-medence tényleges politikájáról, minden erejével a tengelyhatalmakkal, mindenekelőtt Németországgal való baráti kapcsolatok megerősítésén dolgozott. Csáky külügyminiszter berlini útja és a kommunistaellenes-egyezményhez való csatlakozás bizonyítéka ennek. Ezt a tiszta külpolitikai állásfoglalást is megzavarták azonban ellenfeleinek belpolitikai akadékoskodásai.
Elhibázott dolog volna azt hinni, hogy Imrédy visszalépésével a magyar belpolitikai válság véget ér. Ez a válság krónikus betegség, amelyet nem lehet máról holnapra meggyógyítani. Nyugalom és egészséges belpolitikai helyzet csak akkor lesz Magyarországon, ha a kormány a jobb- és baloldali csoportok közül kizárólag valamelyikhez köti le magát.
Mindkét irány lehetséges, de biztos, hogy a végérvényes kibontakozás még messze van. Magyarország csak akkor játszhat aktív szerepet a Duna-medencében, ha belsőleg megerősödik, ha külpolitikája belülről nem keresztezik ismételten „úgynevezett alkotmányos” erők. Közép-Európa felépítését másképp képzelik el, mint a hivatalos magyar külpolitika.
A lap ezután megírja a kormány visszalépésének eseményeit. Ma már megállapítható, hogy Imrédy tulajdonképpen a Nemzeti Kaszinó politikai mesterkedéseinek esett áldozatául. A belpolitikai válságnak annyiban lesznek külpolitikai hatásai, amennyiben Magyarország egyelőre valószínűleg nem lesz képes arra, hogy a Duna-medencében olyan szerepet játsszék, mint amire Imrédy Béla törekedett.