Duray Miklós erről pénteken Tatabányán az első világháborús emlékmű újjászentelésén, az 1920-ban aláírt békeszerződésre emlékezve beszélt. "E békeszerződések kigondolói a huszadik század igazi háborús bűnösei, (...) a kommunisták, fasiszták és nácik által megszervezett, az osztály a faj- és a nemzetgyűlöletre alapozott holokausztok okozói is azok, akik az I. világháborúban megtervezték a versailles-i és trianoni világrendet" - szögezte le ünnepi beszédében a szlovákiai magyar politikus.

Megértik-e, hogy Trianon óta nincs hazánk? - tette fel a kérdést, majd így folytatta: "a mai Magyarország még az ott lakóknak sem igazi hazája, (...) maradék ország torz lelkű emberekkel, akiknek többsége már felelős döntésre sem tud jutni, mert a látszat rabjává vált, akik életének az a legboldogabb pillanata, amely azonos időtávolságban van az elmúlt és az elkövetkező válságtól". Megítélése szerint mindenki torz lelkületű emberekké vált, "mert belénk nevelték a változtathatatlanságot és a bűntudatot".

Tatabánya polgármestere arról a célról beszélt, hogy "az elcsatolt területeken három nemzedék után hitüket, kultúrájukat és nyelvüket megtartó testvéreink szabadon, egyenrangú polgárokként élhessenek". Bencsik János szerint meg kellene értetni a politikusokkal, hogy támogassák azon határon túli magyar közösségek jogát az autonómiához, amelyek ezt igénylik.

Az első világháború után épült emlékművet a Tatabányai Polgári Körök Szövetsége, a Növekvő Életfa Egyesület, az önkormányzat és egyéni képviselők hozzájárulásaiból újították fel, másfél millió forintért. Az elesettek már kivehetetlené halványult neveit a hadiözvegyek nyilvántartásából gyűjtötték össze, s időtálló gránitba vésték - mondta el az MTI kérdésére Rochlitz György, a Növekvő Életfa Egyesület elnökhelyettese.