A Fidesz nem ragaszkodik a kettős állampolgársághoz, inkább ahhoz, amit a határon túli magyarok kérnek, és meg lehet adni nekik, mégpedig úgy, hogy azzal ne romoljon a magyarországi magyarok élethelyzete - mondta Orbán Viktor.*


Napjainkban a szavazások során a létbizonytalanság vezeti a legtöbb esetben az embererek tollát – mondta Orbán Viktor volt miniszterelnök. A Fidesz nem ragaszkodik a kettős állampolgársághoz, inkább ahhoz, amit a határon túli magyarok kérnek, és meg lehet adni nekik, mégpedig úgy, hogy azzal ne romoljon a magyarországi magyarok élethelyzete.

A volt miniszterelnök szerint Magyarország polgárai ma három kategóriába sorolhatók a demokráciában való részvételi szándékukat illetően: az emberek 40 százaléka bármikor hajlandó működtetni a demokráciát, egy további 25 százalék csak parlamenti választáskor, a 35 százalékuk pedig egyáltalán nem. – Nem örülünk neki, hogy nincs nagyobb részvételi hajlam Magyaroszágon, de ez a helyzet – közölte Orbán Viktor, a Magyar Televízió Nap-kelte adásában.

 – A kórház-privatizációnál valószínűleg úgy gondolták, hogy ha változás lesz, az veszélyt hoz, a másik ügyben szintén így vélekedhettek, mondván: annak a kicsinek is örülnöm kell, ami van, azt el ne vegyék tőlem, és behúzták a nemet a kettős állampolgárságra. Nem tudom, hogy így volt-e, de nagyon valószínűnek tartom – mondta.

Orbán példaként hozta fel, hogy tudomása szerint a jómódú, hagyományosan MSZP-SZDSZ szavazók nagy fölénnyel szavaztak igennel a kettős állampolgárság ügyében, míg a Fideszes, ám szegényebb körzetek nemmel voksoltak.

Hangsúlyozta: amíg a létbizonytalanságot nem tudjuk csökkenteni, addig nem tudunk annál szélesebb nemzeti összefogást létrehozni, mint amit vasárnap sikerült. Ma tehát egy nemzeti elkötelezettségű embernek elsősorban a szociális kérdésekre kell összpontosítania, ezért arra kérem a radikális jobboldal híveit is, akiknek a nemzeti identitás a legfontosabb kérdés, hogy lássák be: azt üzeni a népszavazás, hogy akkor leszünk erősebb nemzet, ha meg tudunk oldani számos létbizonytalansági kérdést.

Leszögezte: a kettős állampolgárság ügyében nem a Fidesznek kell előterjesztenie most bármiféle törvényjavaslatot, sokkal inkább a határon túli magyaroknak kell megtenniük a következő lépést. A Fidesz nem ragaszkodik a kettős állampolgársághoz, inkább ahhoz, amit a határon túli magyarok kérnek, és meg lehet adni nekik, mégpedig úgy, hogy azzal ne romoljon a magyarországi magyarok élethelyzetét. Ezt a kérdést nem a Fidesz vetette föl, és nem ő kezdeményezte, hanem a Magyarok Világszövetsége, illetve a teljes határon túli magyar közösség kérte.

(*Magyar Nemzet- mno - 2004. december 9.)

Kuruc.info kommentár: Orbán Viktor kormánya 1998 és 2002 között, tehát hatalmi helyzetben kategorikusan elutasította a kettős állampolgárságot, azaz a magyar állampolgárság VISSZAadását, újra elismerését több millió magyarnak. A Fidesz most ellenzékben, 2006 tavaszán ennek ellenkezőjét ígéri, de nézzük a száraz tényeket: 2005. május 29-én az Országgyűlésben, hasonlóan a balliberális rezsim kormánypártjaihoz, nem támogatták a délvidéki magyarság meglévő állampolgárságának újra elismerését, amelyet a Körömi-Gaudi törvényjavaslat formájában terjesztett be Körömi Attila független képviselő, a Jobbik pécsi elnöke. Annak ellenére sem, hogy a tervezetet kifogástalannak minősítette több fideszes jogász is. Ami az autonómiát illeti, amikor dönteni és gombot kellett nyomni, a Fidesz habozás nélkül a Gyurcsány-kabinet és Brüsszel mellé állt 2005. szeptember 26-án. Noha maga Orbán Viktor, majd Szájer József az előző évben még félreérthetetlenül azt nyilatkozta, hogy Románia nem lehet unióérett állam az erdélyi magyarság autonómiája nélkül, illetve vétót kell alkalmazni abban az esetben, ha csatlakozási szerződésének megszavazása napirendre kerül. Mindössze 6 igaz ember ült az Országgyűlésben akkor, akik nemet nyomtak, míg 84 fideszes, többek közt Orbán Viktor, Áder János, Németh Zsolt, Rogán Antal és Demeter Ervin megszavazta az uniós, magyarellenes diktátumot (ahogy persze Dávid Ibolya is).
A Fidesz ezen túlmenően, újra csak a kormánypártokkal közösen alktománysértést követett el, amikor e kétharmados ügyben - Románia csatlakozása- elfogadta a feles döntést, noha ezt megelőzően még Szili házelnök is kétharmados döntésről írt szavazási meghívójában.