A két szomszédos állam közös történelmével kapcsolatos feszültségek miatt meghozott - lényegében jelképes - döntés árthat a két ország kapcsolatainak. Eddig Varsó volt Kijev egyik legelkötelezettebb támogatója katonai és humanitárius téren egyaránt az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta - emlékeztetett az AFP francia hírügynökség.

2023 áprilisában a kitüntetés Volodimir Zelenszkijnek történt odaítélését a két ország közötti rendkívüli szolidaritás jeleként értékelték.

Május végén azonban Zelenszkij úgy döntött, hogy II. világháborúban megalakult nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) "hőseiről" nevezi el az ukrán hadsereg egyik alakulatát. Az UPA és Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) követte el az 1943 és 1945 között etnikai tisztogatást az akkor német megszállás alatt lévő, de a háború előtt még Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és Kelet-Galíciában, amely során több mint százezer lengyel halt meg. Nawrocki felháborodását fejezte az ukrán elnök döntése miatt és javasolta, hogy fosszák meg a lengyel kitüntetéstől.

"A lengyel társadalom túlnyomó többségének a szemében az Ukrán Felkelő Hadsereg mindenekelőtt a Lengyel Köztársaság állampolgárai ellen elkövetett kegyetlen bűncselekmények felelőse" - írta Nawrocki péntek este az X közösségi oldalon.

Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha azonnal reagált, "stratégiai hibának" nevezve Nawrocki bejelentését.

Kijev korábban azt hangoztatta, hogy a katonai egység nevének kiválasztása nem irányul Lengyelország ellen.

Ukrajnában az UPA-t az ország függetlenségéért harcoló erőként tisztelik, elsősorban az orosz invázió 2022. évi kezdete óta.

Kijev elismerte, hogy az UPA tömeggyilkosságot követett el lengyelek ellen, és hivatalosan bocsánatot kért Varsótól, de elutasítja, hogy népirtás történt volna, mint ahogy arról 2016-ban a nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) többségű lengyel parlament döntött.

2025-ben többéves szünet után a két ország ismét elkezdte a (ma Északnyugat-Ukrajnában található) volhíniai mészárlások áldozatainak exhumálását.

Zelenszkij minapi döntése nagy visszhangot váltott ki a lengyel társadalomban. Donald Tusk kormányfő korábban kijelentette, hogy Zelenszkij lépése "sérti a lengyelek történelmi érzékenységét", és "nyugtalanító" a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Később felszólította a két elnököt, hogy találjanak jobb megoldást az "érzelmek lecsillapítására", felszólítva Ukrajnát, hogy vállalja a felelősséget a válságért és a megoldásáért.

Tusk hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása az Oroszország elleni harcában Lengyelország érdeke. "Ha Ukrajna elveszíti ezt a háborút (.), Lengyelország sokkal nehezebb helyzetben találja magát" - mondta kedden.

Nawrocki válasza akkor érkezett, amikor a tervek szerint a hónap végén Gdanskban az ukrajnai elnökkel mint társszervezővel nemzetközi konferenciát tartanak az ukrajnai újjáépítésről.

Lengyelország jelenleg megközelítőleg egymillió ukrán menekültet fogad be az Eurostat adatai szerint.

Kirilo Budanov, az ukrán elnöki iroda vezetője és Vaszil Bodnar varsói ukrán nagykövet lemondott a korábban Lengyelország által nekik adományozott Lengyel Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjéről, tiltakozásul amiatt, hogy Karol Nawrocki lengyel elnök visszavonta országa legmagasabb állami kitüntetését, a Fehér Sas-rendet Volodimir Zelenszkij "ukrán" elnöktől.

"Sajnálatos módon Karol Nawrocki lengyel elnök barátságtalan lépést tett népünkkel szemben, amikor megfosztotta Ukrajna elnökét a korábban neki adományozott Fehér Sas-rendtől. Kétségtelen, hogy ez ajándék a moszkvai agresszor számára, amelyet az feltétlenül felhasznál majd Ukrajna és Lengyelország ellen egyaránt" - hangsúlyozta Budanov szombati Facebook-bejegyzésében.

Szavai szerint Ukrajna és Lengyelország népeit hosszú múltra visszatekintő kapcsolatok kötik össze, történelmüknek pedig különböző, hősies és tragikus fejezetei is vannak. Ennek azonban szerinte mélyreható átgondolásra, nem pedig "durva politikai spekulációkra" kellene ösztönöznie.

"Ukrajna nem mondja meg egyetlen más népnek sem, hogyan tanítsa a saját történelmét. Ezért mi is fenntartjuk magunknak a jogot saját nemzeti emlékezetünkhöz és méltóságunkhoz. Meggyőződésem, hogy a lengyel elnök ezen gesztusának semmi köze az igazságossághoz vagy bármi hasonlóhoz. Hiszen milyen igazságosságról beszélhetünk, ha például az olasz fasiszta diktátort és Hitler szövetségesét, Benito Mussolinit mindmáig nem fosztották meg a Fehér Sas-rendtől?" - tette fel a kérdést az elnöki iroda vezetője.

Hozzátette, hogy Ukrajna megfelelően értékelni fogja ezt az eseményt, ugyanakkor továbbra is ragaszkodni fog a nyílt partnerség elveihez valamennyi szövetségesével.

"Ukrajna továbbra is Európa egésze, így Lengyelország védelméért is harcol, amiért a legnagyobb árat fizeti. Mint minden ukrán, én sem maradhatok azonban tétlen, és nem nézhetem közömbösen, ahogyan polgárainkkal szemben alaptalanul és mesterségesen felpörgetik a gyűlölet gépezetét. Ezt figyelembe véve visszautasítom a Lengyel Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét, amellyel tavaly a lengyel elnök tüntetett ki engem" - közölte Budanov.

A tisztségviselő megjegyezte, hogy szerinte az ukrán társadalom is hasonló érzelmeket táplál, és támogatni fogja ezt a döntését.

Zelenszkijt 2023 áprilisában tüntette ki a Fehér Sas-renddel Andrzej Duda akkori lengyel elnök "a Lengyelország és Ukrajna közötti baráti és sokoldalú kapcsolatok elmélyítésében tanúsított kimagasló érdemeiért, az európai demokrácia, béke és biztonság érdekében folytatott együttműködés fejlesztése terén, valamint az emberi jogok védelme érdekében kifejtett fáradhatatlan tevékenysége elismeréséül".

Vaszil Bodnar varsói ukrán nagykövet szombaton szintén bejelentette, hogy visszaadja a neki adományozott Lengyel Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét. "Megértve a jelenleg Lengyelországban uralkodó érzelmeket, nem tudom elfogadni azt a tényt, hogy Volodimir Zelenszkijt, Ukrajna elnökét, Lengyelország barátját megfosztották a legmagasabb lengyel kitüntetéstől. (...) Az Ukrajna ellen Oroszország által folytatott háború körülményei között ezt a döntést különösen fájdalmasnak és emocionálisnak, az ukrán nép egésze ellen irányuló gesztusnak értékeljük" - fogalmazott.

A lengyel elnök pénteken bejelentett döntését, hogy visszavonja ukrán hivatali partnere kitüntetését az előzte meg, hogy Zelenszkij május végén az "Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) hősei" tiszteletbeli elnevezést adományozta az ukrán Különleges Műveleti Erők (SZSZO) északi műveleti központjának.

Nawrocki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Zelenszkij kitüntetésének visszavonása nem az ukrán nép ellen irányul, és Lengyelország a jövőben is támogatni fogja Ukrajnát Oroszország agressziójával szembeni harcában. Hozzátette, hogy nem kíván lemondani a tőle kapott ukrán Bölcs Jaroszláv-rendről - idézte fel az UNIAN.

Lengyelország és Ukrajna kapcsolatait a volinyi (volhíniai) mészárlásnak nevezett események eltérő megítélése árnyékolja be.

Ez a terület a második világháborúig Lengyelországhoz tartozott, utána a Szovjetunió, azon belül az Ukrán SZSZK, majd 1991-től a független Ukrajna részévé vált. Lengyel álláspont szerint a háború előtt Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és Kelet-Galíciában az UPA és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy százezer lengyel civilt mészárolt le 1943 és 1945 között, amit Varsó népirtásnak minősített.

Ukrán kutatók arra mutatnak rá, hogy a megszálló hitleristák ellen küzdő lengyel Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, és ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Ukrán becslések szerint a Honi Hadsereg (AK) legalább 20 ezer ukránt ölt meg. Az ukránok által elkövetett mészárlások egy része így megtorlás volt UPA-partizánok és vétlen ukrán nemzetiségű civilek haláláért. Ukrán álláspont szerint az UPA Ukrajna függetlenségéért indított küzdelmet, és noha rövid ideig együttműködött a németekkel, alapvetően mindkét totalitárius rendszer - azaz a nemzetiszocialista, de főként a sztálinista szovjet erők ellen - harcolt.

Később Leonyid Kucsma - aki 1994-től 2005-ig volt Ukrajna elnöke - közölte, hogy ő is lemond a Fehér Sas-rendről, amellyel 1997-ben tüntette ki őt Lengyelország. "Ukrajna nem azért vette fel a harcot Oroszországgal, amely történelmi sérelmekkel indokolta invázióját, hogy más országok diktálják nekünk a történelmünket, és határozzák meg, kit tiszteljünk" - írta üzenetében, amelyet alapítványának sajtótitkára, Darka Olifer tett közzé a Facebookon.

(MTI nyomán)