Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken bejelentette, hogy visszavonta országa legmagasabb állami kitüntetését, a Fehér Sas-rendet Volodimir Zelenszkij ukrajnai elnöktől.
A két szomszédos állam közös történelmével kapcsolatos feszültségek miatt meghozott - lényegében jelképes - döntés árthat a két ország kapcsolatainak. Eddig Varsó volt Kijev egyik legelkötelezettebb támogatója katonai és humanitárius téren egyaránt az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta - emlékeztetett az AFP francia hírügynökség.
 A volhíniai mészárlásra emlékező lengyelek Krakkóban, 2022. július 10-én (fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images) |
2023 áprilisában a kitüntetés Volodimir Zelenszkijnek történt odaítélését a két ország közötti rendkívüli szolidaritás jeleként értékelték.
Május végén azonban Zelenszkij úgy döntött, hogy II. világháborúban megalakult nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) "hőseiről" nevezi el az ukrán hadsereg egyik alakulatát. Az UPA és Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) követte el az 1943 és 1945 között etnikai tisztogatást az akkor német megszállás alatt lévő, de a háború előtt még Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és Kelet-Galíciában, amely során több mint százezer lengyel halt meg. Nawrocki felháborodását fejezte az ukrán elnök döntése miatt és javasolta, hogy fosszák meg a lengyel kitüntetéstől.
"A lengyel társadalom túlnyomó többségének a szemében az Ukrán Felkelő Hadsereg mindenekelőtt a Lengyel Köztársaság állampolgárai ellen elkövetett kegyetlen bűncselekmények felelőse" - írta Nawrocki péntek este az X közösségi oldalon.
Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha azonnal reagált, "stratégiai hibának" nevezve Nawrocki bejelentését.
Kijev korábban azt hangoztatta, hogy a katonai egység nevének kiválasztása nem irányul Lengyelország ellen.
Ukrajnában az UPA-t az ország függetlenségéért harcoló erőként tisztelik, elsősorban az orosz invázió 2022. évi kezdete óta.
Kijev elismerte, hogy az UPA tömeggyilkosságot követett el lengyelek ellen, és hivatalosan bocsánatot kért Varsótól, de elutasítja, hogy népirtás történt volna, mint ahogy arról 2016-ban a nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) többségű lengyel parlament döntött.
2025-ben többéves szünet után a két ország ismét elkezdte a (ma Északnyugat-Ukrajnában található) volhíniai mészárlások áldozatainak exhumálását.
Zelenszkij minapi döntése nagy visszhangot váltott ki a lengyel társadalomban. Donald Tusk kormányfő korábban kijelentette, hogy Zelenszkij lépése "sérti a lengyelek történelmi érzékenységét", és "nyugtalanító" a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Később felszólította a két elnököt, hogy találjanak jobb megoldást az "érzelmek lecsillapítására", felszólítva Ukrajnát, hogy vállalja a felelősséget a válságért és a megoldásáért.
Tusk hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása az Oroszország elleni harcában Lengyelország érdeke. "Ha Ukrajna elveszíti ezt a háborút (.), Lengyelország sokkal nehezebb helyzetben találja magát" - mondta kedden.
Nawrocki válasza akkor érkezett, amikor a tervek szerint a hónap végén Gdanskban az ukrajnai elnökkel mint társszervezővel nemzetközi konferenciát tartanak az ukrajnai újjáépítésről.
Lengyelország jelenleg megközelítőleg egymillió ukrán menekültet fogad be az Eurostat adatai szerint.
(MTI nyomán)
