Fabiny Tamás evangélikus püspök nyilatkozatot adott a Mandinernek. Az interjúban a filoszemita püspök a halálbüntetés és a bevándorlás kérdéséről beszélt. Aki még emlékszik Fabiny néhány korábbi megnyilatkozására („Kereszténynek lenni és maradni azt jelenti, hogy vállunkon hordjuk a magyar zsidósággal '33 és '45 között történtek keresztjét”, „nekem is, egyházunknak is és minden magyarnak adóznia szükséges a zsidó kultúra előtt” és más hasonlók), aligha lepődik meg azon, hogy a püspök a halálbüntetés ellen és a bevándorlás mellett foglalt állást.
 |
Fabiny Tamás Jézusnak a felebaráti szeretetre buzdító felszólítására hivatkozva foglal állást a halálbüntetés tilalmának fenntartása mellett, hangsúlyozva, hogy az Ószövetségben „leírtakat sok esetben kifejezetten meghaladja az Újszövetség”. Különös érvelés: a kereszténység legkiválóbb koponyái mindvégig természetesnek tekintették a halálbüntetés létezését. Közel kétezer év alatt soha egyetlen jelentős keresztény teológus nem akadt, aki arra a következtetésre jutott volna, hogy a felebaráti szeretetre vonatkozó jézusi parancs értelmében nem szabad halálra ítélni veszedelmes bűnözőket. Fabiny – és vele együtt a halálbüntetés tilalmáról nyilatkozatot is kiadó Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége – tehát szembehelyezkedik a kereszténység legtekintélyesebb teológusainak, Szent Ágostonnak vagy éppen Aquinói Szent Tamásnak a véleményével is. Mi több, az evangélikus egyház megalapítója, Luther Márton, vagy éppen a másik nagy reformátor, Kálvin János is teljesen helyénvalónak tartotta a súlyos bűncselekményeket elkövetők kivégzését. Álláspontjukat úgy a középkori teológusok, mint a reformátorok a Bibliából vezették le. Valójában a 20. századot megelőzően egyetlen olyan gondolkodó sem akadt, aki bármiféle kifogást hangoztatott volna a halálbüntetéssel szemben.
Fabiny Tamás nyilatkozatában azzal is érvel, hogy a Lutheránus Világszövetség tagegyházai - köztük az amerikai evangélikus egyház - is ellenzik a halálbüntetést. Hangsúlyozza továbbá, hogy a „megtérés lehetőségét mindenkinek meg kell adni”, de „ezt a kivégzés értelemszerűen lerövidíti, kizárja”. De vajon miért nem jutott eszébe ugyanez a gondolat sem Szent Ágostonnak, sem Aquinói Szent Tamásnak, sem más kiváló teológusnak? Lehetséges lenne, hogy kétezer éven át teljesen tévesen gondolkodtak a keresztény gondolkodók, főpapok és a hívek tömegei egy olyan fontos kérdésről, mint a halálbüntetés?
A liberálisok felé oly gyakran kacsintgató Fabiny továbbá úgy véli, a „kormány szembemegy a Bibliával, amikor napirendre tűzi a halálbüntetést és a nemzeti konzultációval idegenellenes hangulatot szít”. Az „irgalmas szamaritánusról” szóló bibliai történetet említve kijelenti: „Ha tehát azt mondjuk, hogy be kell reteszelni Magyarország ajtaját, akkor egy szép piros tollal áthúzzuk Máté 25-öt. Választani kell. A kormányt tehát ne hivatkozzon folyton a Bibliára, ha ebben az esetben látványosan azzal szemben foglal állást.” Különös álláspont: vajon a keresztény felekezeteknek nem kötelessége-e a kiállni hívei biztonságos életének, megélhetésének, egészségének biztosításáért, és nemzeti önazonosság-tudatának megvédéséért?
 |
A tervezett nemzeti konzultáció kérdései az evangélikus püspök véleménye szerint az MSZP 2002-es "xenofób retorikáját" idézik: „Az első három a félelemébresztést szolgálja, az ötödikben viszont már a magyar munkahelyeket féltik a terrorizmussal jól összekötött bevándorlóktól! Az köszön itt vissza, amit teljes joggal kértünk ki magunknak Kovács Lászlóék idején. Ez nem más, mint a 23 millió románnal való riogatás pepitában. Épeszű ember vajon gondolhatja-e komolyan, hogy jön a fekete ember egy szál gatyában, papírok nélkül, aztán elveszi a magyar középvezető kenyerét?” Szinte hihetetlen, de a magyarországi Evangélikus Egyház püspöke semmiféle különbséget nem lát a Magyarországra igyekvő idegen etnikumok tagjai és a trianoni határokon túl élő, hazánkban letelepedni vagy munkát vállalni kívánó magyarok között! Ha Izrael hivatalosan is kizárólag a „zsidók államának” nyilváníthatja magát, Magyarország miért nem lehet csak és kizárólag a magyarok állama? Ha annyi mindenben állítják példaképül elénk a zsidókat, nacionalista államfelfogásukat miért nem alkalmazhatjuk mi, magyarok?
Végezetül Fabiny alaposan odamondogat a Fidesznek, csakhogy sajnos nem azért, amiért kellene: „Az a kormány teszi ezt ráadásul, amely rengeteget hivatkozott a keresztyén értékekre, azokat alaptörvénybe foglalta, számon kérte Brüsszelen... (...) Tiltakozzunk az ellen, hogy nem szabad karácsonyfát állítani, vagy hogy tilos a köztéri kereszt. Ezek tényleg agyrémek. Ugyanez a kormány viszont most a nyers érdekérvényesítés miatt ugyanezeket a keresztyén értékeket teszi zárójelbe… A hajléktalanok kriminalizálása vagy az egyházügyi törvény kapcsán az evangélikus egyháznak volt különvéleménye, de nem mondom, hogy fene bátrak voltunk és borogattuk az asztalokat. Néhány alkalommal azért ellene mentünk ennek a gőzhengernek. (…) Még mindig működik persze az a beidegződés az egyházi emberek és a hívők körében, hogy nekik csak a Fidesz lehet szövetségesük. Ez egyrészt érthető, mert a többi párt többé-kevésbé elzárkózott az egyháztól. Nem szabad azonban, hogy egy tíz évvel ezelőtti státuszhoz ragaszkodva mindent elhiggyen a hívő, amit egy adott párt elé tesz” – fejtegeti a püspök. Természetesen nem igaz, hogy a „többi párt több-kevésbé elzárkózott az egyháztól”, ugyanis a Jobbik kifejezetten keresi a kapcsolatot a történelmi keresztény egyházakkal. Éppenséggel az evangélikus egyház vezetői zárkóztak el a Jobbiktól azzal, hogy több alkalommal is „szélsőségesnek”, „nácinak”, „kirekesztőnek” bélyegezték a párt politikai irányvonalát. Maga Fabiny Tamás mesélte el egy interjúban, hogy rendreutasították azt az evangélikus lelkészt, aki „talán naivitásból”, korábban részt vett a Magyar Gárda egyik rendezvényén. A püspök büszkén közölte: „A Magyarországi Evangélikus Egyház vezetése nyilatkozatokban és felszólalásokban egyaránt nyíltan elítéli a szélsőséges nézeteket”.
Az eleinte egységes, majd később részeire szakadt kereszténység nagy ereje a múltban elsősorban abban rejlett, hogy védelmet biztosított azoknak a közösségeknek, amelyeknek az életét szervezte és irányította. A Magyarországi Evangélikus Egyház vezetői nem képesek felfogni, hogy nekik nem az idegen bevándorlók, nem a veszedelmes bűnözők és nem is a cionista háttérhatalom érdekében kellene ténykedniük, hanem az immár csupán (aligha véletlenül) 300 ezer főre zsugorodott magyar evangélikusság - és a tágabb közösség, a magyar nemzet - szolgálata lenne a feladatuk.
Perge Ottó - Kuruc.info
Kapcsolódó:
