1944. szeptember 23.

Magyarország

A Német Távirati iroda bővebb kivonatban részletesen ismerteti Lakatos miniszterelnök parlamenti bemutatkozó beszédét. – A Dunau-Sender kiemeli a beszédnek azt a részét, hogy Magyarország számára nincs más út, mint a határok elszánt védelmezése és a győzelemig való harc a német fegyvertárs oldalán.

A londoni rádió valamennyi idegen nyelvű adása foglalkozott Lakatos miniszterelnök beszédével. A kommentárok egyöntetűen hangoztatták, hogy a beszéd pesszimista jellegű, és arra mutat, hogy a magyar kormány rövidesen ki akar lépni a háborúból.

A londoni rádió magyar adása szerint a miniszterelnök nyíltan beismerte, hogy Magyarország védtelen az egyesült nemzetek példátlan erejével szemben, és hajlandó azonnal föladni a harcot. Hangsúlyozta ezután a londoni rádió, hogy most már nincs idő „politikai mesterkedésekre”, ma nem lehet határkérdésekről alkudozni, a határok rendezését a békekonferenciára kell bízni. Magyarország szempontjából katonai szükségesség, hogy katonáit visszavonja az 1938 előtti határok mögé, hogy ezáltal elejét lehessen venni a harcnak az 1938 előtti határokon kívül. – Candidus szintén ugyanezt a szólamot hangsúlyozta: „A halogatás és az alkudozás politikája célhoz nem vezet. A magyar nép előtt csak egy kivezető út áll, a vörös hadsereggel és a szomszédos népek haderőivel együtt kiverni a németeket az országból.”

Az Atlantik Sender szerint Berlinben a miniszterelnök parlamenti beszédét úgy tekintik, mint magyar béketapogatózást. A magyar kormány egy semleges ország közvetítésével, hír szerint, kérdést intézett a szövetségesekhez, hogy milyen feltételek mellett léphetne ki Magyarország a háborúból.

A New York-i rádió szerint Lakatos miniszterelnök nyíltan bevallotta, hogy Magyarország helyzete katasztrofális.

A New York-i rádió a Svájci Távirati Iroda jelentésére hivatkozva beszámol arról, hogy Kövér Gusztáv képviselő táviratot küldött a képviselőház elnökéhez, s azt ajánlotta, hogy a magyar parlament haladéktalanul tűzze napirendre a harc azonnali beszüntetésének kérdését, és a kormányt kérje fel arra, kezdjen fegyverszüneti tárgyalásokat.

A moszkvai rádió az Izvesztyija cikkéből idézve megállapította, hogy Magyarország napjai már meg vannak számlálva.

A Háború és Munkásosztály című szovjet folyóirat hosszú cikkben foglalkozik Magyarországgal.

A szovjet folyóirat rámutat arra, hogy Németországnak már csak egy szövetsége van: Magyarország, ennek magyarázata pedig abban keresendő, hogy Magyarország a csatlósok közül a legtöbbet keresett „Hitler imperialista rablópolitikáján.” Az ország területe csaknem megkétszereződött. A magyar kormánykörök, bár érzik, hogy Németország elvesztette a háborút, mégis folytatják a harcot a vörös hadsereg ellen abban a reményben, hogy Magyarország határaihoz megérkeznek az angol–amerikai csapatok. A magyar kormány Amerika és Anglia fasisztabarát köreiben reménykedik, ez magyarázza meg halogató politikáját.

A magyarok azzal védekeznek, hogy földrajzi helyzetük miatt nem áll módjukban szakítani Németországgal. Németország ereje az utóbbi időben kiszenvedett csapások következtében azonban lényegesen meggyengült, s Magyarország, ha akarná, most kiűzhetné területéről a németeket. A magyar vezetők azonban nem akarják ezt megtenni, hanem tovább harcolnak a vörös hadsereg ellen. Ez a politikájuk csak azzal végződhet, hogy osztoznak majd Németország sorsában.

A Kossuth-rádió [Moszkva] – szokásához híven – meglehetősen durvahangú kommentárt fűz a miniszterelnök bemutatkozó beszédéhez. Hangsúlyozza, hogy ma nem könyörgésre, hanem tettekre van szükség. „Sajnos utolsónak maradtunk a csatlósok sorában, de még mindig rendkívül fontos szolgálatokat tehetünk a szövetségeseknek, ha azonnal szakítunk Németországgal. Azonnal cselekednünk kell akkor, amikor még hivatkozhatunk rá, hogy nem külső katonai nyomásra, hanem szabad elhatározásunkból cselekedtünk.”

Ankarai jelentésünk szerint ankarai nemzetközi körök véleménye szerint a szövetségesek nem akarnak mindenáron visszatérni a trianoni rendhez, hanem Magyarország magatartásának megfelelően hajlandók a trianoni szerződésen területi kérdésekben változtatni Magyarország javára, erre vonatkozólag azonban nem adnak kötelező ígéretet. – Ankarai szövetséges körökben egyébként azon a véleményen vannak, hogy Magyarországra mindenképpen a szovjet megszállás sorsa vár.

A moszkvai rádió erős kirohanást intéz a Vakit és Tasviri Efkiar török lapok ellen, amelyek a rádió szerint „merészkedtek arra, hogy a magyar ügy védőjévé szegődtek.” A moszkvai rádió hangsúlyozza, érthetetlen, miként vállalkozhat török újság a magyar ügy védőjének szerepére.

A londoni rádió szerint a helsinki magyar követség tagjai Stockholmba érkeztek, a Finnországban lévő magyarokat és németeket pénteken internálták.

A moszkvai rádió szerint szlovák partizánok Losoncnál elkeseredett harcot vívnak a magyarokkal.