A görög fővárosban a parlament épülete előtt gyülekeztek a PAME szakszervezet felhívására a demonstrálók, hogy tiltakozzanak az infláció, a rosszabbodó életkörülmények és az új munkaügyi törvény ellen.

Januárban az árak 6,2 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év januárjában, s az áremelkedés az ukrajnai háború miatt várhatóan tovább folytatódik. Hivatalos adatok szerint az elektromos áram árai januárban 56 százalékkal nőttek, az üzemanyagoké 21,6 százalékkal, a földgázé pedig 156 százalékkal emelkedett.

A konzervatív kormány segítséget ígért a legrászorultabbaknak, valamint kilátásba helyezte a jelenlegi mintegy 650 eurós havi minimálbér megemelését.

Krisztosz Sztaikúrasz pénzügyminiszter péntek este kijelentette, hogy Görögország idő előtt visszafizeti a Nemzetközi Valutalap kölcsönét és az így megtakarított kamatokat a háztartások és a vállalatok megsegítésére fordítják.

Görögországot, ahol a munkanélküliség 13 százalékos - az egyik legmagasabb az euróövezetben -, még mindig sújtja a 2010-2018 közötti pénzügyi válság súlyos öröksége. Az Európai Unióban a szegények arányát tekintve a harmadik helyen áll Bulgária és Románia mögött, 2020. évi hivatalos adatok szerint a lakosság egynegyedét (28,9 százalékát) fenyegeti szegénység.

A koronavírus-világjárvány súlyos csapást mért a görög gazdaságra, a GDP egynegyedével csökkent, visszaestek a bérek és a jövedelmek.

A gazdaság mintegy egynegyedét kitevő turizmus újbóli fellendülésének - amely tavaly több mint tízmilliárd eurós bevételt jelentett a költségvetésnek - és az Európai Unió támogatásainak köszönhetően az ország 2021-ben visszanyerte veszteségei egy részét.

A bruttó hazai össztermék, amely az előrejelzések szerint 6 százalékos volt 2021-ben, idén a 4,5 százalékot is elérheti a két évvel korábbi 9 százalékos visszaesés után.

Az államadósság szintén csökkenőben van: míg 2021-en a GDP 197,1,0 2020-ban pedig 206,3 százaléka volt, idén várhatóan 189,6 százalékra csökkent.

(MTI)