A szlovén Fidesz. De tényleg. A liberális Szlovén Demokratikus Unió utódjaként jött létre 1989-ben. Kezdetben baloldali volt, majd - akárcsak a Fidesz - onnan nyargalt át a "jobboldalra" 2003-ban, s lett "nemzeti" és "konzervatív". A párt tagja az Európai Néppártnak, akárcsak korábban a Fidesz. Az SDS a katolikusok támogatását is bírja, akárcsak itthon - a KDNP-vel való házassága révén - a Fidesz.
2018-ban az SNS elkezdte a hazánkban is ismert nemzeti konzultációt, hasonlóan színvonalas kérdésekkel és válaszokkal (pl: Támogatja-e az SDS javaslatát, hogy rendet teremtsen az egészségügyben?).

A párt elnöke Janez Jansa. Jansa - akárcsak Orbán Viktor - 1993-ban lett pártja elnöke, s azóta is töretlenül élvezi a bizalmat, bár gyakorlatilag nincs is versenytársa a párton belül. A tagok rendkívül lojálisak Jansához, s kvázi megkérdőjelezhetetlen a döntése a párton belül. Korábban korrupció miatt börtönbüntetésre ítélték.
A pártot többször megvádolták nepotizmussal, rokonok, szövetségesek és barátok kinevezésével kormányzati (és egyéb) pozíciókba. Az SDS prominens tagjainak sok közeli hozzátartozója van a szlovén és az Európai Parlamentben, magas beosztásban, valamint a közszférában és az állami vállalatoknál kapott állásokban (néhányan annak ellenére is, hogy nem feleltek meg az alkalmazás feltételeinek).

Jansa apja a második világháború alatt az SS által támogatott Szlovén Hazai Gárda tagja volt, de fiatalkora miatt sikerült elkerülnie a kommunisták megtorlását.
A jelenleg jobboldaliként tetszelgő Jansa a politikai pályafutását 17 évesen kezdte, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségébe belépve. Tito-ösztöndíjas, a KISZ helyi megfelelőjében önkormányzati elnök. 19 évesen az egyik legígéretesebb pártkáderként tartják számon. 1989-ben társalapítója a helyi SZDSZ-nek, a Szlovén Demokratikus Uniónak. 1992-től az SDS (akkor még Szlovén Szociáldemokrata párt) tagja. Később honvédelmi miniszter, majd háromszor is kormányfő.

Az SDS-nek is megvan a maga CÖF-je, a Commission 2014 nevű "civil szervezet", melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy tiltakozásokat szervezzenek a Pátria-ügyben hozott korrupciós ítéletek hatályon kívül helyezése, valamint Janez Jansa börtönből való szabadon bocsátása érdekében.

A párt egyik legfőbb médiája a Nova24TV, melynek egyik tulajdonosa a fideszes Ripost társtulajdonosa, a zsidó Schatz Péter, aki régebben még a Levi Straussnál is dolgozott. Nova24TV-ben részesedése van a Modern Media Groupnak, aminek tulajdonosai Habony Árpád és Győri Tibor.

2006-ban (tehát már a "konzervatív fordulat" után) kormánypártként legalizálta a ferde hajlamúak élettársi kapcsolatának elismerését, a házasságukat (egyelőre) nem támogatja.
Az SDS NATO- és EU-párti, de ellenzi a migránskvótát és az illegális bevándorlást.
Amikor a Donald Trump vezette USA terrortámadást hajtott végre Kászem Szolejmáni, az iráni Forradalmi Gárda tábornoka ellen, akkor a párt közleményben támogatta az amerikai agressziót: "az SDS támogatja az Egyesült Államok erőteljes válaszát, amit az ajatollah szélsőséges rezsimének provokációira adott...".

Jansa és pártja hűséges szolgálója Izraelnek és Netanjahunak. A 2021-es izraeli–palesztin válság idején az SDS vezette szlovén kormány izraeli zászlót tűzött a szlovén kormánynak otthont adó épület falra, ezzel jelezve támogatását és szolidaritását Izraellel. Jansa miniszterelnök az antiszemitizmussal egyenértékűnek minősítette Izrael palesztinokkal szembeni politikájának kritikáját.

Az SDS-t jelenleg 35%-ra mérik, így utcahosszal előzi a második Dobra Drµava nevű (Jó ország) nevű pártot, melyet 24%-ra hoznak az elemzők. Érdekesség, hogy ez utóbbi párt, a DD, a 2022-es országgyűlési választásokon még csak 1,7%-ot ért el. A többi parlamenti párt 8 és 6% között verseng a harmadik helyért.

Természetesen nem azonos a szlovák Slovenská Národná Strana (SNS) nevű párttal, vagyis a Szlovák Nemzeti Párttal.
A párt jelenleg a parlamenten kívül található, s 3% körül mérik. Az EP-választáson nem indul, mert Szlovénia EU-tagságát ellenzi.

A párt Szlovénia függetlenségének kikiáltása előtt alig három hónappal, 1991. március 17-én jött létre. Plemeniti az alapító azóta is elnök az SNS-ben, bár sokan elhagyták a pártot, mert épp Plemenitivel támadták nézeteltéréseik. Jelenleg is több dologban nincs egyetértés a párttagok és a pártelnök között, de a kilépések nem befolyásolták a párt fennmaradását. Az SNS jelenleg nem tagja a szlovén törvényhozásnak.

Az SNS ellenzi Szlovénia EU- és NATO-tagságát, véleménye szerint ezek korlátozzák az ország szuverenitását. Az SNS-re a Szerbiával való barátságos hangnem jellemző. A párt a fasizmustól elhatárolódik, sőt, egyfajta Tito iránti nosztalgia is jellemző rájuk. 2000-ben Plemeniti úgy nyilatkozott a Mladina c. szlovén magazinnak, hogy a párt a baloldali nacionalista oldalhoz tartozik és tagadták, hogy ők soviniszták lennének. A párt mindig igyekszik alkalmazkodni az éppen aktuális politikai változásokhoz, emiatt sokak előtt népszerűek Szlovéniában.

Az elnökről, Zmago Jelinčič Plemenitiről talán érdemes még tudni, hogy eredetileg gyógyszerész végzettségű, valamint balett-táncos volt. 1975-ben elítélték, s le is csukták, mivel egy múzeumból muzeális értékű fegyvereket lopott. Évtizedekkel később ugyanennek a múzeumnak adott el numizmatikai ritkaságokat, közel 500 ezer euró értékben. 1991-ben, a tíznapos háborúban egy félkatonai egység tagja volt.
Valószínűsíthető, hogy 1992-ben tevékenyen segítette Andrej Siskót (lásd lentebb) egy politikai bombamerénylet elkövetésében. Plementini bűnösségét a gyilkossági kísérletben nem sikerült teljesen bebizonyítania a bíróságnak. 2013-ban az Európa Tanácsban egy emberi jogi javaslat elutasításában segédkezett, amiért feltételezik, hogy kenőpénzt fogadott el. Emiatt 2018-ban örökre eltiltották az Európa Tanácsban való részvételtől.

Jugoszlávia széthullása után, az országba érkező bosnyák menekültek ellen kampányoltak.

A Szlovénia és Horvátország közötti határvita óta a párt a horvátokat tartja az ország fő ellenfelének. A parlamentben javasolta, hogy vezessenek be teljes gazdasági és határzárlatot Horvátországgal szemben, ugyanakkor követeli, hogy az Isztriai-félsziget teljes területét ürítse ki Horvátország, amelyet ezek után Szlovéniához kell csatolni. A párt azzal vádolja Zágrábot, hogy az nem tartja tiszteletben a nemzetközi együttműködés alapelveit, egyoldalú politikai lépéseivel pedig agresszívan viszonyul Szlovéniához, s veszélyezteti az ország szuverenitását. 2008. március 16-án Plemeniti és a párt muravidéki bizottságának elnöke a Mura és a Kerka folyó összefolyásánál található ún. Mura-erdőnél visszafestette az ottani határköveket SLO- és EU-felirattal, mert egy ismeretlen tettes korábban azokat HR-felirattal látta el, és ezzel közel 30 hektáros területet "csatolt el". Plemeniti ezzel ismételten az "horvát terjeszkedés" veszélyére akarta felhívni a figyelmet. A polgári lakosság állítólag értesítette a hatóságokat, amely azonban nem reagált azonnal. Az SNS elnöke szerinte elfogadhatatlan, hogy a rendőrség nem intézkedett azonnal.
Miután 2009-ben a a szlovén parlament jóváhagyta Albánia és Horvátország NATO-csatlakozását, Plemeniti olyan népszavazási javaslatot terjesztett be, amely azt vizsgálná, mennyire értene egyet a szlovén lakosság a két állam NATO-csatlakozásával. Az indítványt elutasították.

Az SNS távlati célja Nagy-Szlovénia létrehozása, melyet jelenlegi horvát területek elcsatolásával hozna létre. Ennek eszméje még 1848-ból ered.

A párt erősítené a kapcsolatait Szerbiával, ennek megfelelően nem ismeri el Koszovó függetlenségét. 2016. március 9-én Jelinčič és Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt elnöke megállapodást írt alá, hogy közelebb hozzák pártjaikat a partnerség és a politikai szövetség terén.

Oroszország irányába szintén baráti álláspontot képviselnek.

A Szlovén Nacionalista Párt bírál több szomszédos országot is, mert szerintük Ausztria, Olaszország és Magyarország rosszul bánik az ottani szlovén kisebbségekkel. Ez szerintük annyiban nyilvánul meg, hogy Magyarországon nincs szlovén nemzetiségi képviselő a parlamentben, míg Szlovéniában van magyar nemzetiségi képviselet. A párt szeretné egyesíteni a szlovéneket az anyaországgal, magyarellenes kijelentéseket ellenben eddig még nem tett. Hivatalosan egy magyarországi szlovén szervezet sem tart kapcsolatokat a Szlovén Nemzeti Párttal.

2009. augusztus 25-én Plemeniti javaslatot tett a szlovén parlamentben, hogy függesszék fel az olasz és magyar kisebbség mandátumát. Göncz László muravidéki magyar képviselő szerint Plemenitit most sem magyarellenesség sarkallta erre a kijelentésre, hanem az olasz nemzetiségi képviselő Roberto Battelli kijelentése, aki párhuzamot vont egyik nyilatkozatában a két totalitárius rendszer, a fasizmus és kommunizmus között. Moszkvában Battelli kijelentése miatt heves tüntetés zajlott le a szlovén nagykövetség előtt. Az orosz szimpatizáns Plemeniti és az SNS teljességgel megalapozatlannak és hamisnak ítélte az olasz képviselő kijelentéseit, ezért úgy vélte, hogy az olasz és magyar kisebbségi politikusok ártanak Szlovénia külpolitikai megítélésének.

Plemeniti az alkotmánymódosítás megvalósítása céljából aláírásgyűjtésbe kezdett, s törekszik ezáltal meggyőzni a szlovén embereket. Természetesen az SNS javaslata nem az jelenti, hogy teljesen megszűnne az olasz és magyar kisebbség képviselete, mivel a módosításra való kérelem az Államtanácsra vonatkozó 96. cikkelyére is vonatkozik, ahová Plemeniti belevonná a nemzetiségeket is, azaz egy-egy képviselőt küldhet be a két említett nemzetiség. Ezzel az Államtanács tagjai csak két fővel emelkednének, míg a parlamenti képviselők száma változatlan maradna. Plemeniti azzal magyarázza az aláírásgyűjtést, hogy a 64. cikkely nemzetiségi képviseletre vonatkozó passzusai ellentétben állnak a 82. cikkellyel, amely kimondja, hogy a képviselők az egész népet képviselik. A nemzetiségi képviselők ellenben csak a két honosként elismert, magyar és olasz kisebbség, szerinte szűkebb érdekeit képviselik, amelyre csak az Államtanács lehet megfelelő. Plemeniti szerint nem csorbulna a többi kisebbség joga sem, sőt továbbra is több jogot és lehetőséget biztosítana a számukra, mint például az ENSZ előírásaiban.

Göncz László elismerte, hogy a kisebbségi képviselők valóban képviselnek az államalkotó nemzet számára szűkebb érdekeket, de szerinte az ő hatáskörükbe az adott régiók érdekeinek szem előtt tartása is. A magyaroké a Muravidék, míg az olaszoké a Tengermellék (Primorska), ahol azonban nem csupán kisebbségek, sőt többségében szlovén nemzetiségűek élnek. Emellett a két közösség Szlovénia államalkotó részeként szerepel az ország jogrendjében, így a törvényhozásban van a helye. Plemeniti kezdeményezése azonfelül, hogy nem növelheti az állam presztízsét a térségben, nem segítheti a határon túli szlovének érdekeit, továbbá az indítvány szélsőséges, széles körben nem nyerheti el a szlovén közvélemény és az EU tetszését.

A párt erősen katolikusellenes, ennek megfelelően minden vagyont, ami az egyház kezén van kivétel nélkül szekularizálna. A párt némely tagja rasszistának minősített kijelentéseket tett a a szlovéniai cigányokra.

2010-ben a szombathelyi egyházmegye elhelyezte a szlovén nemzetiségű Merkli Ferenc plébánost a Vendvidékről egy Szombathely környéki faluba. Merkli gyakorlatilag az összes vendvidéki plébániát ellátta évek óta, áthelyezése ellen a falvak, a Magyarországi Szlovének Szövetsége, Magyarországi szlovéniai nagykövete, illetve a Szlovén Köztársaság is tiltakozott, mert féltették a szlovén anyanyelvi istentiszteletet a Vendvidéken, ugyanis Merkli Ferenc származása révén foglalkozott anyanyelvi liturgia celebrálásával több ízben is. Áthelyezése ellen tiltakozók között volt az SNS és Plemeniti is. Habár Plemeniti egyházellenes és keresztényellenes álláspontokat képvisel, Merkli munkásságát a magyarországi szlovénok érdekében elismerte. Ezúttal is egy olyan javaslattal állt elő a parlamentben, hogy a muravidéki magyar kisebbség támogatására kiutalt anyagi forrásokat csökkentsék, és fordítsanak több pénzt a magyarországi szlovénok támogatására. Plemeniti természetesen hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában ezúttal sem magyarellenes támadás, arra hivatkozott, hogy a helyzet éppen megköveteli ezt a lépést. A javaslatot ezúttal is elutasították.

Ellenzik az aberráltak számára nyújtandó többletjogokat, egyik tagjuk, Saso Pece nyíltan vállalja homofób nézeteit. A párt a Szlovéniában engedélyezett azonos nemű házasság betiltása mellett kampányol. A Nemzeti Párt szigorúbb gazdasági intézkedéseket vezetne be, és fokozottabban oktatná az állampolgári ismereteket az iskolában.

Az SNS a nemzeti zászló és a címer megváltoztatását szorgalmazza, mert úgy érzi, hogy azok bizonyos második világháborús félkatonai csoportok által használt szimbólumokat használnak, és hiányzik a kifejezetten szlovén történelmi jelleg. Itt a párt a Slovensko domobranstvo (Szlovén Hondvédség) nevű egykori szervezetre utal, mely a II. világháború alatt a tengelyhatalmakkal együttműködve harcolt Tito partizánjai ellen. Kétségtelen, hogy a Honvédség egykor brutális határozottsággal lépett fel a partizánok ellen, s antiszemitizmus is jellemezte. A Honvédség lobogójának a színei megegyeznek a jelenlegi Szlovénia zászlajának színeivel. Az SNS fehér-kék-sárga színű lobogót javasol, mely színeket a szlovén tengerészet is használ, s melyek egyébként a szlovének nemzeti színei. A párt fájlalja, hogy a szlovén színek nem jelennek meg a lobogóban.

Az SNS együttérzést mutat az olasz fasizmussal szembeni szlovén ellenállás és a volt jugoszláv kommunista titói rezsim iránt. A párt támogatja a bírák élethosszig tartó mandátumának nyolcéves mandátummal történő felváltását. A párt támogatja (!) a kannabisz rekreációs célú használatát.

A párt 2014-ben alakult, leggyakrabban csak Egyesült Szlovénia néven emlegetik. A pártot 2014-ben alapította Andrej Sisko, s nevéből egyértelműen következtetni lehet irredenta mivoltára, ám soviniszta fenhangoktól mentes. A párthoz kötődő honlapokon semmiféle magyarellenes megnyilvánulás nem található.

A jelenleg 55 éves Andrej Sisko ismert figura a szlovén szélsőjobboldalon. Ő a párt alapítója és elnöke, továbbá a hazafias Hervardi nevű egyesület vezetője, illetve a Stajerska Varda (Stájer Őrség) nevű militáns csoport vezetője. Továbbá Sisko az NK Maribor labdarúgócsapatának ultráinak, a Viola Maribornak az egykori vezetője. Sisko köré csoportosultak a szurkolói tábor nacionalistái. 2014-ben a jobboldali Maribor-huligánok egy autópálya melletti benzinkúton durván összeverték a spanyol Sevilla - amúgy antifa - szurkolóit: egy spanyol kettős állkapocstörést szenvedett, négy könnyebben sérült, a spanyolok egyik buszára baltával is rátámadtak. Amúgy a benzinkutat is sikerült leamortizálniuk a szlovén huligánoknak.

Sisko már fiatalon aktív nacionalista volt. Diákként - még a kommunista Jugoszláviában - társalapítója volt az AKOS - Antikomunistično organizacija Slovenije (Szlovén Antikommunista Szervezet) nevű egyesületnek, amely tevékenysége államellenesnek és illegálisnak számított. Katonaként is szembe került a kommunista rendszerrel, emiatt börtönbe is került egy időre a Jugoszláv Néphadseregben. Később még két szervezetet alapított az egykori Jugoszláviában: az egyik a Független Szlovéniáért Front, a másik a Szlovénia Elszakadásáért Mozgalom volt.

1991-ben, a 10 napos háborúban a szlovén területvédelmi erőknél teljesített szolgálatot.

1992-ben letartóztatták gyilkossági kísérletért: bombával próbált likvidálni egy politikust, Milan Klementet. Feltételezések szerint a támadásban az SNS elnöke, Plemeniti is részt vett. Végül csak 2008-ban ítélték el: 1 év 10 hónapot töltött rácsok mögött. A börtönből szervezte azt a népszavazási kezdeményezést, mellyel Horvátország NATO-csatlakozását kívánta megakadályozni. Emiatt még az akkori szlovén miniszterelnök is meglátogatta a börtönben, hogy hagyjon fel tevékenységével.

Letartóztatása előtt, 2008-ban még a Szlovén Nemzet Pártjában (SSN) indult a választáson. Ez a párt nem azonos a fentebbi Szlovén Nemzeti Párttal (SNS).

2014-ben megalapította a Gibanje Zedinjena Slovenija pártot. 2017-ben az országos elnökválasztáson az ötödik lett 16.636 szavazattal, ami 2,2%-ra volt elég.

2017-ben létrehozta az úgynevezett Stajerska Varda (Stájer Gárda) nevű militáns szervezetet. A gárdisták kiképzéseket tartottak (lásd a kapcsolódó videót), valamint őrjáratoztak a magyar és horvát határon, így próbálva védeni Szlovéniát a beözönlő sáskáktól. Sisko úgy nyilatkozott, hogy a céljuk "a rend és a béke fenntartása, valamint a határok ellenőrzése", és reagálni fognak a "régiónkat, hazánkat és nemzetünket érő közvetlen fenyegetésekre". Feltételezések szerint a szervezetben olyan egykori veteránok is vannak, akik megjárták Afganisztánt, illetve 2014-ben Donbaszt. A hatóságok a létszámot 50 és 150 fő közé becsülték.

A politikusok, pártok természetesen azonnal kongatták a vészharangot, s a demokráciát kezdték félteni. A rendőrség a szervezet tagjainál házkutatást tartott, s illegális lőfegyver birtoklása miatt (airsoft...), valamint az alkotmányos rend erőszakos megdöntésének kísérlete miatt letartóztatták Siskót, s még egy társát. Siskót 8 hónapos szabadságvesztésre ítélték.

A letartóztatásra így reagált Sisko:
"A szlovénellenes erők nyíltan ellenségesek a szlovénokkal szemben, akik még a szlovén nemzet létezését is tagadják. A függetlenség kikiáltása utáni években minden kulcspozíciót elfoglaltak vagy megtartottak a politikában, az igazságszolgáltatásban, a pénzintézetekben, a közigazgatásban, a rendőrségben, az oktatásban, a történetírásban és másutt."

- Európai nacionalista pártok nyomában, I. rész: Lengyelország

- Európai nacionalista pártok nyomában, II. rész: Németország, AfD

- Európai nacionalista pártok nyomában, III. rész: Németország, Die Heimat (NPD)

- Európai nacionalista pártok, IV. rész: Németország, Freie Sachsen, Harmadik Út és mások

- "Auschwitz nem más, mint a lengyel Disneyland" - Európai nacionalista pártok nyomában, V. rész: Málta

- Európai nacionalista pártok nyomában, VI. rész: a balti államok

- Európai nacionalista pártok nyomában, VII./1.: Bulgária

- Európai nacionalista pártok nyomában, VII./2.: Bulgária

- Európai nacionalista pártok nyomában, VIII. rész: A megszállt Erdély, valamint Románia: AUR, SOS Romania

- Európai nacionalista pártok nyomában, IX. rész: A megszállt Erdély, valamint Románia: Noua Dreapta

- Európai nacionalista pártok nyomában, X. rész: Ciprus

- Európai nacionalista pártok nyomában, XI. rész: Görögország, Arany Hajnal

- Európai nacionalista pártok nyomában, XII. rész: Görögország - parlamenti pártok

- Európai nacionalista pártok nyomában, XIII. rész: Görögország: AKKEL, Hellének, ELASYN stb.