Ukrajna elkezdte szép lassan kivonni a NATO-képzésekről katonáit; egyre több ukrán katonai vezető látja úgy, hogy semmi értelme nincs a nyugati szövetség tréningjeinek, ha az ukrán haderőnek most már lényegesen több valódi tapasztalata van arról, hogy kell megvívni egy modern háborút. Ráadásul a közös NATO-ukrán gyakorlatokon is egyre többször az ukránok győznek, fölényesen. Mindez a NATO jövőjére és Oroszország stratégiai terveire nézve is kifejezetten aggasztó követkeményekkel jár – írja mindezt friss elemzésében az ukrán EP hasábjain Hans Petter Midttun norvég elemző, katonatiszt, hibrid háborús szakértő.
 Svéd katonák bulikáznak a 2015-ös stockholmi buzidzsemborin (fotó: Vilhelm Stokstad / TT / AP) |
Midttun fő konklúzióit két hadijáték / hadgyakorlat-sorozat köré építi fel, egyikük a tavaly májusi, Észtországban rendezett Exercise Hedgehog 2025 hadgyakorlat, a másik pedig egy szeptemberi REPMUS/DYMS gyakorlat, melynek a célja különféle robotizált és önvezető haditechnikai eszközök tesztelése volt.
Észtországban 12 NATO-tagállam összesen 16 000 katonája vett részt egy nagyobb gyakorlaton, az eseménynek volt egy olyan szakasza, ahol a NATO katonái a donyecki frontról kivont ukrán drónkezelőkkel szemben szimuláltak harctéri érintkezést.
A gyakorlaton az ukrán drónkezelők mindössze 30 drónnal és az ezeket integráló Delta rendszerrel egy nap alatt „megsemmisítettek” két teljes NATO-zászlóaljat.
A szeptemberi REPMUS gyakorlaton pedig öt különféle, tengeri harcászati szimulációt hajtottak végre a szemben álló felek: egy többnemzeti csapat, melyet Ukrajna vezetett robotizált és távirányított tengerészeti drónokkal mind az öt harci szimulációt megnyerte a NATO-val szemben. Az egyikben „elsüllyesztettek” egy fregattot, a másikban pedig
úgy verték szét a NATO-erőket, hogy észre se vették, hogy az általuk védett célpont megsemmisült.
Midttun arról ír: az ukrán vezérkar idén tavasszal úgy döntött, inkább elkezdi kivonni az ukrán katonákat a NATO-országok által biztosított tréningekről, a képzéseket inkább ukrán kiképzőkkel, Ukrajna területén folytatják.
A nyugati kiképzők, bármilyen kompetensen is, könyvekből dolgoznak. Az ukrán katonák az elmúlt hét tapasztalataiból
– kommentálja a helyzetet a norvég katonatiszt.
A NATO is rájött, hogy jelen helyzetben sokat tud tanulni Ukrajnától – létre is jött egy szervezet, a Joint Analysis, Training and Education Centre (Közös Elemzési, Képzési és Oktatási Központ – JATEC), melynek célja az ukrán haderő tapasztalatainak megosztása a NATO-val, egyelőre azonban semmilyen konkrét metódust nem emelt még innen át a katonai szövetség képzési rendszereiben.
Midttun a cikk végkonklúziójában markánsan kritizálja a NATO-t és a szervezet döntéshozóit:
a katonai szövetség nem állt ki elég markánsan Ukrajna mellett, félt beavatkozni az ukrajnai háborúba, Oroszország pedig ebben gyengeséget látott, melyet azóta is próbál kiaknázni.
Számos olyan incidens történt a háború során, amely Midttun szerint a NATO gyengeségét és felkészületlenségét mutatja, ilyen például:
- 2023 óta Oroszország lényegében következmények nélkül hajt végre szabotázsakciókat Európa területén – legalább 151 ilyen támadás történt az elmúlt években.
- Több mint 50 alkalommal sértették meg a NATO légterét orosz drónok, a szövetség semmit nem csinált.
- Amikor tavaly szeptemberben 23 Gerbera drón repült be Lengyelország légterébe, a légvédelem az eszközök alig 23%-át tudta elfogni – Ukrajnában az elfogási ráta 90% körüli.
Tovább rontja a helyzetet, hogy a NATO jól láthatóan nem egységes, az Egyesült Államok kezd úgy viselkedni a szervezettel szemben, mint egy stratégiai ellenfél, nem pedig mint a szövetség legerősebb állama.
A norvég katonatiszt részletesen foglalkozik azzal is, hogy miközben a NATO technológiai fölényében és a nukleáris fegyverek elrettentő erejében bízik,
Oroszország az elmúlt években teljesen átalakította stratégiáját, hogy felkészüljön a szövetséggel való összecsapásra.
Míg a Nyugat gyors, technológiavezérelt hadviselésre törekedett, melyeket rövid és gyors rezsimváltó és békefenntartó műveletekben lehet használni, Oroszország inkább a hosszú távú, nagy léptékű háborúkra készült, melyet Ukrajnában is láthatunk. Moszkva megőrizte a tömeghadseregre és a hagyományos erőkre (például tüzérségre) építő megközelítést, de átvette a modern katonai technológiákat is. Emellett fejlesztette az elektronikai és kiberműveleti képességeit a nyugati rendszerek zavarására és hibrid műveletekkel próbálta kiaknázni a nyugati társadalmak gyengeségeit.
Brüsszelben a NATO vezetői úgy látják, technológiai fölénnyel és nukleáris elrettentéssel rendelkező szövetséget szerveztek. Moszkvában az orosz stratégák azonban mást látnak: kiüresedett európai hadseregeket, amelyeket békefenntartásra optimalizáltak, nem pedig egyenrangú ellenfél elleni háborúra. Politikai megosztottságot látnak, amely megbénítja a közös fellépést. Lőszerkészleteket látnak, amelyek nem évekre, hanem hetekre elegendők. 500 millió európait, akik 330 millió amerikaitól várják a védelmüket — éppen akkor, amikor az Egyesült Államok hátat fordít Európának
– foglalja össze Midttun.
Végül a norvég katona szerint Oroszország egyre inkább úgy fogja látni, hogy a NATO nem érdemi fenyegetés, ha a szövetség nem hajlandó érdemben foglalkozni hiányosságainak orvoslásával.
A tagállamoknak most sürgősen cselekedniük kell, levonva Ukrajna tanulságait – nem valamilyen elméleti, jövőbeli eshetőségre készülve, hanem azért, mert Oroszország már most a következő stratégiai lépésének kiszámításán dolgozik.
– állapítja meg az elemző.
