A hatalmak fővárosai teljes készültségben
Győri Nemzeti Hírlap, 1939. augusztus 26., eredetiben itt.

A legutóbbi huszonnégy óra eseményei egy pillanatig mintha megállították volna Európa közelgő háborújának rohanását. Lehet azonban, hogy ez a feltevés csak látszat szüleménye, azé a látszaté, amelyik az idegek túlfeszítettségében keletkezett. Bizonyos azonban, hogy a válság nem enyhült a pesszimisták számára, a háború lehetősége nemcsak súrol bennünket, m beledöf az oldalunkba és minden perc jelentheti a kirobbanást. A helyzet vizsgálásánál senki bizonyosat nem mer mondani, nem is mondhat, hiszen a közelmúlt, őszi események idején átéltünk már hasonló idegtépő órákat és végül mégis életben maradt a súlyosan sebzett béke. Ezzel szemben áll a hónapok során át elmozdult erőtényezők serege, a háborús készülődések csaknem teljes egészbeni befejezése a nyugati hatalmaknál és nem utolsósorban – a német–olasz paktum ténye, amely szempillantás alatt mérföldekkel lódította előre a német lehetőségeket. Tehát amennyit nyert a fegyverkezési mérlegen Anglia és Franciaország, ugyanannyit vesztett a politikai manővereken – Németország javára. A perc horoszkópja tehát: a mérleg karja még nem billent meg, Európa várakozik. Háború, vagy béke?!
Legújabb jelentések
Berlin, aug. 25. MTI. Tájékozott helyről szerzett értesülés szerint Hitler vezér pénteken délután a birodalmi kancellárián Ribbentrop birodalmi külügyminiszter jelenlétében fogadta Olaszország, Japán, Anglia és Franciaország nagyköveteit. (Eredetiben itt.)
Varsó, aug. 25. MTI. A varsói szovjetorosz nagykövetség alaptalannak minősíti mindazokat a külföldön elterjedt híreket, melyek szerint a szovjet kormány lépést tett Varsóban, hogy Németország és Lengyelország között közvetlen tárgyalások induljanak meg.
Mint Párizsból jelentik, a Paris Midi távirata szerint a varsói szovjet nagykövet felkereste Beck lengyel külügyminisztert és ismertette előtte a német–orosz szerződés jelentőségét. A nagykövet hangoztatta, hogy a szerződés nem irányul Lengyelország ellen.
London, aug. 25. MTI. Halifax lord angol külügyminiszter és Racinszki gróf londoni lengyel nagykövet a külügyi hivatalban pénteken délután aláírták az angol–lengyel kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Az egyezmény nyolc pontban állapítja meg azokat a körülményeket, melyek között a két aláíró fél egymás segítségére siet. A körülmény, hogy a jelen egyezményhez vezető tárgyalások olyan gyorsan és kielégítő eredményre vezettek, mindkét kormány számára a legteljesebb megelégedést jelenti.
Tokió, aug. 25. B. É. Hír szerint Molotov kijelentette a moszkvai japán nagykövetnek, hogy Oroszország békésen akarja elintézni Japánnal és Mandzsukóval a függőben levő kérdéseket.
Tokió, aug. 25. MTI. Félhivatalosan közlik, hogy a minisztertanács pénteken tartott ülésén elhatározta, hogy Európával szemben folytatott eddigi politikáját feladja.
Fontos változások állanak küszöbön, melyeket hétfőn hoznak nyilvánosságra.(Eredetiben itt és itt.)
Varsó riadó állapotban
Eredetiben itt és itt.

Danzig fellobogózva – 1939. augusztus 27.
Danzig, aug. 25. MTI. Csütörtökre virradóra egy lengyel járőr német területre lépett. Tűzharc fejlődött ki. Egy lengyel járőrt, aki német területen megsebesült, egy német vámőrrel együtt kórházba vitték.
Kattowiz területen egy kis német járőr lépett lengyel területre. Itt is lövöldözés támadt kisebb sebesüléssel. Danzigban megszüntetik az egész személyautó forgalmat, hogy elkerüljék a felesleges anyagfogyasztást.
A Német Távirati Iroda jelentése szerint a lengyel kormány Danzig szabadváros szenátusához két jegyzéket intézett. A jegyzékben tiltakozik a lengyel kormány egész sor olyan intézkedés ellen, melyet a danzigi kormány a legújabb fejleményekre való tekintettet hozott meg. Danzigban a németek ezrei gyűltek össze a kikötőben, hogy üdvözöljék az oda érkező Schleswig Holstein német hadihajót. A kikötő bejáratát gazdagon felzászlózták, csupán a lengyelek által megszállt Westerplatten nem lengett egyetlen zászló sem.
A varsói hatóságok megtiltották az alkohol eladását. A poznani hatóságok elrendelték a város riadóállapotba való helyezését, valamint a városnak éjszaka idejére történő teljes elsötétítését. Az élelmiszerek törvénytelen árdrágítását súlyos büntetéssel sújtják.
Mint Amszterdamból jelentik, a holland kormány csütörtökön el rendelte az előzetes mozgósítást.
A lengyelek német gépre tüzeltek
Eredetiben itt.
Berlin, aug. 25. Német TI. A lengyelek pénteken délben tüzeltek egy nyílt tenger felett repülő német utasforgalmi repülőgépre, amelyen többek közölt Stuchard államtitkár utazott Berlinbe a danzigi jogászgyűlésről. A lengyel légelhárító nehézágyúk lövései közül 10 a „Rudolf kleine” utasszállítógép közvetlen közelében robbant fel. A repülőgép, melyben tizenheten ültek, körülbelül 10.000 méter magasságban volt és nagy távolságban a repülök számára elzárt területtől, amikor a lengyel hadihajók tüze 12 óra 47 perckor megindult.
A zsidó biztosok revolverrel kényszerítik ellenállásra a vörös katonákat
Eredetiben itt.
Odessza előtt 15 km-re állanak a német haderők – Tengeralattjáróik 251 kereskedelmi hajót semmisítettek meg – Nyugat-Németországba merészkedtek az angol repülők
Anglia bűnös az iráni kérdésben
1941. augusztus 26.
Berlin, aug. 25. MTI. A véderő főparancsnokság jelenti: Keleten a hadműveletek mindenütt kedvezően haladnak előre. Tengeralattjáróink, valamint a világtengereken tevékenykedő hadihajóink 25 kereskedelmi hajót semmisítettek meg, összesen 148.200 tonna tartalommal. Ezenkívül elsüllyesztettek egy rombolót, egy korvettet és egy őrhajót. Az Anglia elleni harcban német repülőgépek az angol partvidék kikötő berendezéseit, valamint az angol szigetország több repülőterét támadták eredményesen. Hétfőre virradóra néhány brit repülőgép romboló gyújtóbombákat dobott Nyugat-Németország néhány helységére. A károk jelentéktelenek. Éjjeli vadászok a támadó bombázók közül hármat lelőttek.
Az olasz főhadiszállás közlése szerint a földi arcvonalról különösebb jelenteni való nincs. Ellenséges repülőgépek gyújtóbombákat dobtak Tempio Pausania helységére. Egy ember meghalt, az anyagi kár jelentéktelen.
A német és román csapatok minden oldalról 15 kilométerre állanak Odesszától. A szovjet katonák a zsidó biztosok revolveres fenyegetésére a végsőkig harcolnak.
Berlin, aug. 25. Német TI. Mértékadó német köröket nem lepte meg az Irán körül folytatott angol–szovjet játék kifejlődése. Cinizmusnak mondják azt az állítást, hogy az iráni angol–szovjet érdekeket az országban lakó németek veszélyeztetik. A Wilhelmstrasse felfogása szerint kétségtelen Anglia bűnössége abban a tekintetben, hogy újabb országot szolgáltatott ki a bolsevizmusnak.
Stockholm, aug. 25. MTI. Angol csapatok hétfőn reggel átlépték az iráni határt. Simlában hivatalosan bejelentették, hogy a brit és a szovjet kormány közös katonai lépést tett Iránban. Molotov közölte az iráni nagykövettel, hogy Iránba szovjet csapatok vonulnak be. Hivatalos angol helyről is megerősítik, hogy brit erők nyomultak be Dél-Iránba.
A Reuter Iroda azzal indokolja meg az Irán elleni brit–szovjet fellépést, hogy Iránban túlságosan nagy számban élnek németek. A Reuter Iroda Iránt náci cselszövések forrásának nevezi. Szerinte Iránt arra szemelték ki a németek, hogy mint ugródeszkáról, innen rohanják meg Indiát és a Szovjetunió ellen ugyancsak innen támadásra készültek.
Az Associated Press jelentése szerint a németeknek Iránból való kiutasítására irányuló brit követelésre az iráni kormány azt válaszolta, hogy Irán szuverén hatalom és maga határozza meg, milyen külföldieket kell kiutasítani.
Miért veszélyes a zsidóság falura vonulása
Válasz levelekre
1943. augusztus 26., eredetiben itt, itt, itt és itt.
Sorra kapjuk a leveleket a falusi intelligencia köréből és ezek a levelek kell, hogy az illetékesek figyelmét is ráirányítsák a zsidóknak falura költözése által felvetett problémákra. Arról a veszedelemről szólunk, amit az ellenséges rádión csüngő zsidóság suttogásával a falusi emberek közé visz. Látjuk, a városi keresztény lakosság is már mennyire megfertőződött – tisztelet a kivételnek – az idegen rádiók nyomán terjesztett és sötét fantáziával kiszínezett suttogásoktól. Ha a zsidók azt mondják, hogy igaztalanul vádolunk, mi csak ezt feleljük nekik: tegyék kezüket a szívükre és mondják meg őszintén, el lehet-e képzelni, hogy a falusi lakosság között a kitelepült zsidóság úgy beszél, úgy tárgyalja a háborús eseményeket, a belső kormányintézkedéseket, hogy beszélgetésével erősíti magyar szempontból a lelkeket, hogy hitet önt a szívekbe, hogy neveli az áldozatkészséget, lebeszél a zugárusításról, feketepiacozásról, hogy rászorítja a falusi, magyart, hogy tisztességes áron adja azt, amit termel?
Ha ez lenne az eredmény, akkor nem kifogásolnánk a zsidóság falura özönlését. De ilyen munka elképzelhetetlen. Egészen más suttogás folyik és a feketepiac egyenesen hajmeresztően felvirul ott, ahol a mai időkben is csodálatosan sok pénzzel bíró zsidóság megtelepszik. Pontos híreket kaptunk, hogy milyen összegeket fizetnek tojásért, tejért, hogyan beszélik rá a falusiakat, hogy lisztjük és egyebüket adják el nekik. És a pénz megszédít... A lakásokért fantasztikus összegeket fizetnek és kínálnak. De már nemcsak pénzt: lepedőt, ruhát, harisnyát adnak, mert a zsidóknak van mindenből, úgy látszik, elég.
Hová visz ez?
Ajánljuk a hatóságok figyelmébe még azt is, hogy a falura költözött zsidók itt kijelentették-e és ott bejelentették-e magukat? Kijelentették-e magukat például a közellátásból? Csináljon a hatóság itt-ott razziát. Például tessék azonnal szétnézni Nyúlon. Van már ott zsidó elég, lesz mit nézni.
Kaptunk levelet arról is, bizonyára zsidó körökből, hogy a falura költöző keresztények is zugáron vásárolnak, tessék azokat is vádolni. Mi azokat is vádoljuk.
De a lavinát a zsidóság indította el falun, ő ad meg minden pénzt, kínál mindent jellegzetes mohóságában
„Önök írják, hogy helyes a falura költözés” – mondja egyik levél, „hát annyira embertelenek, hogy a zsidóktól irigylik, hogy biztonságba vonulnak?”
Válaszunk: Nem irigyeljük. Csak a falu lelkét féltjük. Mert tudjuk, van mit félteni.
A zsidóság tömegei nem úgy viselkedtek a most folyó háború alatt, hogy tőlük a nemzet lelkét erősítő magatartást várhatnánk a falusi nép kötött. És ez a legnagyobb veszedelem. Mert még nehéz megpróbáltatások jöhetnek. 1918-ban a zsidó szabadkőműves forradalmi sajtó férkőzött a nép közé. Most ilyen sajtó nincs, ha sorok között bujkál is némely lapban a sanda készülődés. Most a zsidóság személyesen jelenik meg a nép között. A nép pedig befolyásolható, elrontható. Ezért még: idején emeljük fel szavunkat a nemzet lelkiismerete nevében. Baj lesz abból, ha szavunk csak a pusztába kiált.
(Kuruc.info)