A tavalyi tűzijáték után is megmondta a frankót
A szabálysértési és a gyülekezési törvény 2/3-os módosítását is javasolja a Nemzetbiztonsági Kabinet, mondta a testület ülése után Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca és erkölcs nélküli miniszter. A strasbourgi bíróság most felkapott nyári döntésével nem igazán foglalkozott senki, a média sem, míg a Kuruc.info hangsúlyosan közzé nem tette, hivatkozva rá a BRFK meghekkelt közleményében is.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2007. július 17-én mondta ki egy konkrét magyarországi ügyben (2002. december 1-jén feloszlatták a budapesti Deák térnél lévő Kempinski szálloda előtti spontán tüntetést, melyen Medgyessy-Nastase Erdély elcsatolására való koccintása ellen tiltakoztak), hogy a békés tüntetések nem oszlathatóak fel. Az elmarasztalt, és 2000 euró megfizetésére kötelezett magyarországi Kormány nem fellebbezett, azóta jogerőssé vált az ítélet.

Az iránymutató, precedensértékű ítélettel korábban is csak a Magyar Nemzet foglalkozott némiképp, a magyarországi hatóságok fülük botját sem mozdították. Majd fizeti az állam a bírságokat azokban az esetekben, amelyekben a sértettek elmennek Strasbourgig. Grespik László kérésünkre kifejtette: a júliusi ítélet rendelkezését bárki ezirányú téves álláspontja ellenére Magyarországon is közvetlenül alkalmazni kell, tekintet nélkül a belső jogszabályok (Gyülekezési törvény és az annak végrehajtásáról szóló 15/1990. BM rendelet) ezzel ellentétes tartalmára, a magyar Alkotmány 7. § (1) bekezdése miatt. A Kormánynak gondoskodnia kell a strasbourgi ítéletnek megfelelő rendőrségi gyakorlat meghonosításáról, jogszabálymódosításról, kezdeményeznie kell a Gytv. hozzáigazítását az ítélethez. Mindezek azt jelentik, hogy ha a rendőrség az ítélettel ellentétes kormányutasítást kap, azt jogszerűen meg kell tagadja az alapvető emberi jogok védelmére és biztosítására vonatkozó alkotmányos kötelezettsége miatt. Mindez a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) jogi-szakmai álláspontja is.

Szilvásy György most kifejtette, hogy a szabálysértési és a gyülekezési törvénnyel összefüggésben korábban már felvetett javaslatokat tesznek az egyértelműbb szabályozás érdekében. Ilyen például, hogy a bejelentés nélküli, de békés tüntetést ne kelljen azonnal feloszlatnia a rendőrségnek, vagy el lehessen távolítani a tüntetés helyszínéről azt a személyt, aki maszkkal takarja el arcát.

November 4-ével összefüggésben a politikus kitért arra, hogy egyelőre nincs információ várható atrocitásról. Szilvásy György az október 22-23-i, valamint az október 26-i budapesti utcai eseményekről szólva kifejtette: egy-kétszáz ember hajlamos az erőszakra, ünnepségek megzavarására, de nem kapnak támogatást sem közvetetten, sem közvetlenül politikai pártoktól. A rendőrség fellépését értékelve Szilvásy György szólt arról, hogy egyetlen rendőr ellen sem érkezett panasz az október 22-23-i események után, az október 26-i budapesti rendzavarással kapcsolatban „állítólag van ilyen". Összesen 160 esetben indult szabálysértési vagy büntetőeljárás, ezek közül 25 esetben született büntető feljelentés, de jogerős ítéletek még nem voltak. A rendzavarások során 14 rendőr és 5 civil sérült meg. A rendőrség fellépése 300 millió forintos többletköltséggel járt, a rendőrségi eszközökben 4 millió forintos kár keletkezett.

Takács Albert: Betiltjuk a gázálarcot


A Kuruc.info ellen már összedugták fejüket,bár a Ptk. módosítása nem hallgattat el minket
Az igazságügyi és rendészeti miniszter szerdán kormányszóvivői sajtótájékoztatón balliberális újságírói uszításra elmondta: azokról a jelenségekről is rendelkeznie kellene a gyülekezési törvénynek, amelyek a gyülekezési jog alkotmányos és politikai rendeltetésével nem egyeztethetők össze, így többek között arról, hogy a demonstrálók maszkkal takarják el arcukat, illetve védőfelszerelést tartanak maguknál.

"Én abból indulok ki, hogyha békésen és jogszerűen demonstrálok, akkor miért érne atrocitás (...) Miért kellene önvédelmi eszközt tartani magamnál?" - folytatta gondolatmenetét a miniszter. Hozzátette: ha olyan eszközről van szó, ami egy békés demonstrációhoz nem kell, akkor ezt meg lehet tiltani.

Takács Albert feltette a kérdést: miért megy egy demonstráló gázálarcban tüntetni? "Azért - tárta fel a nehéz választ a viperások tárcavezetője -, mert könnygáz ellen akarja használni. Mikor kell könnygáz ellen használni? Ha olyan súlyos rendzavarás történik, hogy a rendőrségnek könnygázt kell bevetnie" - mondta arcátlanul, ismét ügyet se vetve rá, hogy több esetben magyarországi bíróság is megállapította: jogtalanul oszlattak, aminek a tüntetők jogosan álltak ellen. És akkor még nem beszéltünk a véres rendőrterrorról, a rendszerint szükségtelenül erőszakos fellépésükről.

A miniszter arról is beszélt, hogy rendezni kell az egy helyszínre bejelentett több, ellentétes tartalmú demonstráció kérdését, valamint szükséges szabályozni a demonstráció idejét és földrajzi kiterjedését. Takács Albert kitért arra is, hogy a törvénymódosítás "olyan értelemben nincs napirenden, hogy holnap beterjesztem a Kormánynak, majd a kabinet a Parlamentnek".

(Metro / MTI, Híradó / MTI, Kuruc.info)

Kapcsolódó cikkeink:
- Emberi Jogok Európai Bírósága: a békés tüntetések nem oszlathatóak fel
- Szigorítják a Btk.-t a Kuruc.info telefonos akciói miatt
A Kuruc.info levele Takács Alberthez a Gyurcsány elleni jogi fellépés lehetőségeiről
- Takács elvtárs törvényt módosíttatna a Kuruc.info ellen - Hát mégis törvényes volt eddig?
- Takács: készül a cenzúratörvény
- Takács: nem rajtunk múlik, de kivitelezhetetlen a kommunista cenzúra a Kuruc.info ellen
- Összedugja fejét a judeokommunista front Ptk-ügyben + Takács: tehetetlenek a Kuruc ellen