Jászladányban állítják: nincs cigánykérdés
Pénteken reggel sietve vitték a jászladányiak a gyerekeket a helyi általános iskolába, hogy nyolckor időben megkezdhessék az előre bejelentett négyórás félpályás útlezárást az egyik legforgalmasabb főúton.
Tavasszal száznyolcvan család reménykedett abban, hogy miután egy fizetős alapítványi iskolába íratta be gyermekét, az garancia lesz a jobb színvonal és a nyugodtabb körülmények biztosítására. A megyei közigazgatási hivatal azonban szeptember elsején egy tollvonással tönkretette kétszáztíz gyerek életét, és a tanulás helyett ismét a félelem költözött a tantermekbe - legalábbis így érzik a szülők. Az egyik nevét elhallgató édesapa szerint félni is fognak, "mert nem tudják, hogy a cigány gyerekek vajon mikor szúrják hátba a körzővel, vagy mikor molesztálják őket, ha nem segítenek nekik". A lopásokról nem is beszélve - teszi hozzá egy idős asszony, aki még a kerékpárt is inkább a fürdőszobában tartja, csak hogy lába ne keljen. A jászladányiak szerint ettől még szó sincs cigánykérdésről vagy kirekesztésről, ahogy a híradásokban állítják.
-Milyen iskola az, teszi fel a kérdést az egyik tüntető szülő, ahol mindennap fél tízkor kezdődik az oktatás, holott nyolckor becsengetnek? Eddig tart, míg a cigány gyerekeket is a padba parancsolják a pedagógusok, vagy a rendőrök, mert néha ők tesznek rendet - magyarázza a férfi szavába vágva Sz.-né. Mintegy százan megelégelték a két hét óta tartó harcot, és Szolnokra, Szászberekre vagy Jászapátiba viszik a gyereküket, pedig korábban kell kelni, és többe is kerül, mert az útiköltséget nem állja senki.
A falusiak azt is furcsállják, hogy az önkormányzati iskola igazgatónője elpártolt tőlük, holott most is kuratóriumi tag az alapítványban, és az igazgatói széket is megpályázta. Még a becsöngetés előtt megpróbáltunk Vincze Ferencznével, az önkormányzati iskola igazgatónőjével mindezekről beszélgetni. Ő azonban azt válaszolta, hogy az ő feladata a tanítás és nem az interjúadás.
Tóth Ibolya, az egyelőre nem létező alapítványi iskola igazgatónője viszont elmondta, hogy szörnyû állapot uralkodik két hete az iskolában, és ezt sajnos a gyerekek is megérzik. A képviselő-testület döntésére az itt maradó gyerekeket ugyan átvették, a tanárokat viszont nem, most ezért megy a kötélhúzás - fogalmazott az igazgatónő, aki szintén részt vett a demonstráción.
Közben vége a tüntetésnek, az útlezárásra felsorakozott kombájnok, traktorok és autók lassan visszafordulnak. Csak egy-két, a jászladányiakról szóló újságcikk-kivágat jelzi, hogy itt valami történt, de a szél hamar azt is elfújja, mint az alapítványi iskola évnyitóját. A szülők azonban nem adják fel. Míg a közigazgatási hivatal nem vonja vissza döntését, újra és újra az utcára mennek. E hét csütörtökjén újabb tüntetésre készülnek.
Tavasszal száznyolcvan család reménykedett abban, hogy miután egy fizetős alapítványi iskolába íratta be gyermekét, az garancia lesz a jobb színvonal és a nyugodtabb körülmények biztosítására. A megyei közigazgatási hivatal azonban szeptember elsején egy tollvonással tönkretette kétszáztíz gyerek életét, és a tanulás helyett ismét a félelem költözött a tantermekbe - legalábbis így érzik a szülők. Az egyik nevét elhallgató édesapa szerint félni is fognak, "mert nem tudják, hogy a cigány gyerekek vajon mikor szúrják hátba a körzővel, vagy mikor molesztálják őket, ha nem segítenek nekik". A lopásokról nem is beszélve - teszi hozzá egy idős asszony, aki még a kerékpárt is inkább a fürdőszobában tartja, csak hogy lába ne keljen. A jászladányiak szerint ettől még szó sincs cigánykérdésről vagy kirekesztésről, ahogy a híradásokban állítják.
-Milyen iskola az, teszi fel a kérdést az egyik tüntető szülő, ahol mindennap fél tízkor kezdődik az oktatás, holott nyolckor becsengetnek? Eddig tart, míg a cigány gyerekeket is a padba parancsolják a pedagógusok, vagy a rendőrök, mert néha ők tesznek rendet - magyarázza a férfi szavába vágva Sz.-né. Mintegy százan megelégelték a két hét óta tartó harcot, és Szolnokra, Szászberekre vagy Jászapátiba viszik a gyereküket, pedig korábban kell kelni, és többe is kerül, mert az útiköltséget nem állja senki.
A falusiak azt is furcsállják, hogy az önkormányzati iskola igazgatónője elpártolt tőlük, holott most is kuratóriumi tag az alapítványban, és az igazgatói széket is megpályázta. Még a becsöngetés előtt megpróbáltunk Vincze Ferencznével, az önkormányzati iskola igazgatónőjével mindezekről beszélgetni. Ő azonban azt válaszolta, hogy az ő feladata a tanítás és nem az interjúadás.
Tóth Ibolya, az egyelőre nem létező alapítványi iskola igazgatónője viszont elmondta, hogy szörnyû állapot uralkodik két hete az iskolában, és ezt sajnos a gyerekek is megérzik. A képviselő-testület döntésére az itt maradó gyerekeket ugyan átvették, a tanárokat viszont nem, most ezért megy a kötélhúzás - fogalmazott az igazgatónő, aki szintén részt vett a demonstráción.
Közben vége a tüntetésnek, az útlezárásra felsorakozott kombájnok, traktorok és autók lassan visszafordulnak. Csak egy-két, a jászladányiakról szóló újságcikk-kivágat jelzi, hogy itt valami történt, de a szél hamar azt is elfújja, mint az alapítványi iskola évnyitóját. A szülők azonban nem adják fel. Míg a közigazgatási hivatal nem vonja vissza döntését, újra és újra az utcára mennek. E hét csütörtökjén újabb tüntetésre készülnek.
(MH)
