Szilvásy György a napokban 10 millió forint végkielégítéssel távozott a Bajnai-kormány alatt betöltött közhivatali pozíciójából: Mindez öt hónappal a választások után. Talán inkább 10 évet kellene kapjon! De azzal inkább engem fenyegetnek. Döbbenet. Itt minden fordítva történik. Ilyen forradalmat…?!

„Vannak idők, amikor a kormányra valók fegyházban vannak, a fegyházba valók viszont kormányon vannak.”

Huth Gergely, az Echo TV Hangos többség című műsorának műsorvezetője a minapi adásban azt szorgalmazta, hogy a 2006-os vérbírók – akik futószalagon küldték a tüntetőket a börtönbe – neveit nyilvánosságra kellene hozni, hogy mindenki tisztában legyen, ha valamilyen ügyével egy ilyen elé kerül, hogy miféle alak az: 2006-ban, amikor az Echo TV-ben Obersovszky még mindenféle liberális vendégével bőszen rendbontózott, a kuruc.info már megtette ezt, de ki lett kiáltva minden szélsőségesnek meg nácinak.

„Nagy idők nagy tetteket követelnek, és nem nagy szájakat.”

Bene László 2006-os országos rendőrfőkapitány szerint az akkori „rendkívüli események” során történt jogsértéseket elkövető rendőrök megbüntetése nem lenne célravezető, mert a lényeg az lenne szerinte, hogy tanuljanak az akkor történtekből, és így ezt nem valószínű, hogy elérnék: Nos, mi is szerettünk volna tanulni az akkor történtekből – sőt, tanultunk is, azt, hogy a végrehajtó hatalom szervei ugyanazokat szolgálják, és ugyanúgy, mint ’90 előtt –, de nekünk nem adtak esélyt, minket meghurcoltak, és teszik ezt mind a mai napig.

„A hazáért mindenki köteles vérét áldozni, életét adni. Rossz politikáért senki sem.”

Szeptember 17-én tüntetett a Fidelitas 50 fővel az MSZP-székháznál az őszödi beszéd évfordulójára emlékezve: Aznap a csapból is ez folyt. Minden hírműsorban mutatták, a vezetőjük mikrofonerdőnek nyilatkozott, mint valami hős. 2006-ból, mikor oda kellett volna állni, nem nagyon emlékszem rájuk. Előttük néhány nappal, szeptember 13-án 1500-2000 ember tüntetett a Kossuth téren a szabadon bocsátásomért. Egyetlen hírműsorban se hozták le (helyette aznap mindenhol azt a néhány taxis tüntetőt mutatták, akik az őket alkalmazó cég tarifacsökkentése – ami az utasoknak egyébként jó – ellen lázadoztak). Húsz éve szapulja a jobboldal a médiát, hogy meghamisítja a valóságot. Változás?

„Amikor a hősök hirdetik: „Győzni fog a hősi életfolyás”, és erre példát is mutatnak, fegyházba lökik őket. Amikor ugyanezt mondják a gyávák, és nem mutatnak rá példát, mindenki tapsol nekik.”

Magyarok százezrei aggódtak a napokban amiatt, hogy a svájci jegybank nehogy felemelje az alapkamatot, mert akkor tovább erősödhet a frank, és nőhetnek az ő törlesztőrészleteik: Hogy juthatott ez a nemzet ilyen kiszolgáltatottságra? Hogy juttathattak minket ide? Pusztán csak ezért halálbüntetést érdemelnének azok a vezetők, akik hagyták – sőt, segítették –, hogy ez így alakuljon.

„Kalmárnemzedék még elpusztulni sem tud hősiesen, csak kalmármódra: csődbe kerül.”

Toroczkai Laci azon kesereg a szeptember 16-i Magyar Jelenben, hogy a választások után leült a nemzeti ellenállás: Nos, Laci barátom, emlékezz vissza, hogy már 2008-ban megmondtam, hogy ez a lehetőség fennáll, főleg, ha az ellenállást felpakoljuk egy rendszeralapú párt szekerére. Nem vagyok a Jobbik ellen, félreértés ne essék. Ők hisznek abban az útban. Én nem. Ennyi. Sajnos innen bentről úgy tűnik, hogy a nemzeti ellenállást 2009. június 17-én börtönbe csukták. Ezt még véletlenül sem nagyképűségből mondom, sokkal inkább szomorúságból. Te választottál egy utat, az jelenleg így alakította a dolgokat. De azért elkeseredni sem érdemes. A nemzeti ellenállás nem öncélú dolog, mint az anarchizmus. A hazafiak, ha elhitetik velük, hogy a problémák az ő küzdelmük nélkül is megoldódnak „lepihennek”. Ha kiderül, hogy semmi nem oldódott meg nélkülük, akkor árulás történt. De itt még nem tartunk. Keressetek feladatot az elcsatolt részeken, ott van bőven.

„A nagy embereket csak a könnyen utánozható dolgokban utánozzák.”

A HVIM-et négypárti egyetértéssel kizárták az alkotmányozás folyamatában részt vevő civil szervezetek sorából, mert egyik vezetőségi tagjuk, Incze Béla a bizottságnak küldött válasz e-mailjének végén „ott felejtett” egy automatikusan odaíródó mondást, ami történetesen egy Szálasi-idézet: Hát ez rettenetes bűn. Valamirevaló „forradalmár” fideszesek ilyen alakokkal nyilván nem alkotmányozhatnak. Az, hogy az országot tönkretevő, retek szocialisták és mindenféle egyéb kutyaütők ott rontják a levegőt az újonnan készülő alkotmány körül, az természetesen nem zavarja a bizottságot. Félő, hogy ha ez így kezdődik, ezzel az alkotmánnyal sem jutunk messzire. Persze valószínű, hogy az egész csak ürügy volt, hogy egy hiteles hazafias szervezetet – aki megalakulása óta a történelmi alkotmány alapján áll, nem úgy, mint a most alkotmányozni készülők nagy része – eltávolítsanak. Szomorú ez. De ha már politikusok mondásainál tartunk, 45 éven át betéve kellett fújnunk a tetű kommunisták ostoba agymenéseit, de ennek ellenére, ha mégis hagytak valami jó gondolatot maguk után, nem fogom azt csak azért letagadni, mert egy ilyen mondta vagy írta. Pl. Fidel Castro mondta 1953-ban a bíróság előtt: „Az az ember, aki igazságtalan törvényeknek engedelmeskedik, és tétlenül nézi, hogy bárki leigázza, és rosszul bánik az országával, amelyben született, nem méltó a tiszteletre.” Függetlenül, hogy Castro milyen pályát futott be ezután, ez a kijelentése ma is áll. Vettem a fáradtságot, és elolvastam Szálasi Ferenc börtönnaplóját – ha már börtönben vagyok –, s habár közjogi koncepciójáról, társadalom- vagy gazdaságpolitikai elképzeléseiről nem sok minden derült ki belőle számomra – ami kiderült, az elég zavaros –, de egy tény: találó mondások megfogalmazásában igen erős volt. Ezek közt számos – mint pl. Incze Béla e-mailjének végén lévő is – ma is megállja a helyét. Az előző hat hír-kommentárom végén található idézetek mind tőle származnak. De írok még ide egy-két olyant, amelyekről senki meg nem mondaná, hogy éppen ő szülte őket, pedig így van. Íme:

„Isten van, mert mi vagyunk, és volna akkor is, ha mi nem lennénk.”

„Isten egyáltalán nem ott kezdődik, ahol az ember esze megáll. Ahol az ember esze megáll, ott a kutatás kezdődik.”

„Nincs az a forró leves, melyet a széléről ki ne lehetne kanalazni.”

„Ami a lelkekben összeomlik, az összeomlik a valóságban is.”

„Ahol kicsi a hazaszeretet, ott nagy az önszeretet.”

„Szerelmi kaland nincs. Nemi kaland van.”

„Háborúk eddig csak azt döntötték el, hogy ki az erősebb, de sohase azt a kérdést, amiért kitörtek.”

„Vannak esetek, midőn az a fontos, hogy ne maradjon meg se a kecske, se a káposzta.”

„A parlamenti atyák a parlamentarizmust szolgálják, és nem a népet.”

Nos, talán ennyi is elég belátni, mekkora butaság csak azért elvetni egy gondolatot, mert azt ez vagy az mondta.

Több MSZP-s szégyennek tartja, hogy egy településen a helyi MSZP egy Jobbik-közelinek mondott polgármesterjelöltet támogat: Ezt már ők a végnek tartják, de hogy Tökölön az MSZP Terry Blacket indítja polgármesterként, az nem zavarja őket. Micsoda erkölcsi szakadék alján vannak ezek? Gyomorforgató!

„A liberalizmus a teljes felelősség teljes tudatának teljes hiánya. Kell-e szebb totalitás?” (SZ. F.)

Angliában hat embert letartóztattak terrorcselekmény gyanújával, mert valami helyi Benkő azt állította, hogy meg akarták ölni a pápát. Mivel nem bizonyosodott be az állítás, elengedték őket: Úgy látszik, hogy a terrorizmus-tébolytól már megbolondult az egész világ. (Ez egyébként is politikai gyilkosság lett volna, kvázi merénylet, nem terrorcselekmény, de ma már minden terrorizmusnak van nevezve. Persze a fő, hogy szerencsére csak vaklárma volt.)

Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos nyilvánosságra hozta az előző kormányzat házi nemzetbiztonsági hivatalaiként működő két cég, az In-Kal és egy Tarjányi Péterhez köthető kft. botrányos dolgait: Köszönjük kormánybiztos úr! Az In-Kal igazából senkit nem ért meglepetésként, talán most már összejött annyi terhelő a viselt dolgaikról, hogy fel lehetne számolni őket örökre. Ami viszont érdekes, az a „mosolygós” Tarjányi Péter, a magyarországi tévécsatornák (és nem csak a szoclib, de a Fidesz-TV-k is) házi biztonsági, „tévéostrom”- és „rendbontó”-szakértője, akivel minden műsorvezető olyan kedves volt, mert hát „olyan okosakat mondott”, még könyvet is írt.

„Az igazság előbb vagy utóbb, de utat talál magának.” (2008. január eleji írásomból)

Lassan azért megkerülnek az igazi terrorszervezetek is.

Vác, 2010. szeptember 19-20-21.

Az Echo TV Hangos Többség című műsorában Huth Gergely egyik vendége a „Magyar” Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke, Hanti Vilmos volt: Ez már a legalja. Már ez a minden évben a Szabadság téri szovjet szörnyemlékmű tövében az orosz megszállást ünneplő féreg is bemehet oda, csak mi, magyar hazafiak vagyunk onnan kitiltva. Szoktam ’56 és 2006 tekintetében párhuzamot vonni. Úgy tűnik, nemcsak a felkelésben, de az utána következőkben is megvan a hasonlóság. A bolsevik arcátlanság ellen kitört felkelést ugyan leverik, de a rendszer sem tudja ugyanúgy folytatni, mint előtte, fel kell vegyen egy „emberarcúbb” változatot. Az ÁVH-sok közül néhányat börtönbe csuknak, de rövidesen kiengedik őket, túlélésüket az új (Kádár-) rendszerben biztosítják. Ezzel szemben a felkelő hazafiak meghurcolása, ellehetetlenítése tovább folyik. Innen, a Kozma utcai börtönben lévő hideg, sötét, kamerával figyelt lyukból, amiben vagyok, gondolva Szilvásy 10 milliós végkielégítésére vagy az arcátlanul szabadon flangáló Gyurcsányra és társaira, keserűen ismerem fel a kádári konszolidációt 2010-ben.

A Legfelsőbb Bíróság szerint jogellenes volt 2006. október 23-án hajnalban a Kossuth téri tüntetés rendőrségi felszámolása, de a délutáni oszlatás már jogszerű volt: Igazi dodonai döntés, sugárzik belőle az igyekezet, hogy amennyire lehet, mentsék a hatalmi szervek mocskos szerepét az elmúlt nyolc év politikai megtorló intézkedéseiben. Ha az törvénytelen volt, hogy az embereket elzavarták hajnalban a Kossuth térről, akkor az is az volt, hogy nem engedték őket oda visszamenni délután. Ehhez nem is kell jogásznak lenni, a napnál világosabb. Mert a délutáni összecsapás nem egyébről szólt, minthogy a Kossuth térre visszaigyekvő embereknek elállták az útját, és rájuk támadtak. Az, hogy az emberek tudták jól akkor is, hogy őket jogtalanul szorították ki a Kossuth térről, és joguk van oda visszamenni, míg ennek felismerésére a bíróságnak négy évre volt szüksége, azt bizonyítja, hogy a bíróságokkal komoly baj van, és inkább elnézést kéne kérniük az emberektől, nem pedig békétlenséggel vádolni őket. A rendszer ott vesztette el a „békés jellegét”, amikor ahelyett, hogy Gyurcsány 2006. szeptember 17-én lemondott volna, erőszakkal tartotta magát továbbra is hatalomban. Ezt kell végre már egy bíróságnak kimondani!

Egy volt bv-őr kitálalt a HírTV-n, hogy 2006-ban a Nagy Ignác utcai börtönben hogy kínozták az utcai tüntetésekről begyűjtött politikai foglyokat: Idézet a 2006. október 1-jén megjelent írásomból: „Persze nem feledkezhetünk meg a még mindig raboskodó szabadságharcosok kiszabadításáról sem!” Idézet az alkotmányos rend erőszakos megdöntésének előkészülete tárgyában 2009. szeptember 16-án ellenem hozott elmarasztaló ítéletből: „vádlott … olvasóit a 2006. szeptember 18-án garázdaság, rongálás és hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsított, és előzetes letartóztatásba helyezett személyek erőszakos kiszabadítására hívta fel.” Ezek voltak azok az emberek, akiket futószalagon küldtek a „független” magyar bírók börtönbe 2006-ban, és nem 18-án, hanem 19-től kezdve folyamatosan. Már akkor lehetett tudni a törvénytelen megtorló jellegű eljárásokról, a rendőri, börtönőri brutalitásokról. Aki akart, az tudott róla, de sokan, akik ma ezeken szörnyülködnek, akkor még vadul „rendbontóztak” meg „köztörvényeseztek”. Én már akkor szabadságot akartam a foglyoknak. El tudtam képzelni, milyen kutya lehet a sorsuk, és biztos voltam benne, hogy ha nem bujkálnék, én is ott lennék köztük. De ezért engem még 2009-ben is elmarasztaltak, és még 2010-ben is börtönben tartanak, arra hivatkozva, hogy kivontam magam akkor 2006-ban a – látjuk, hogy milyen „törvényesen” folyó – eljárások alól. Lassan kezdenek a nagy nyilvánosság számára is kiderülni a dolgok. Minden az akkori meglátásaimat, gondolataimat igazolja. Én már akkor amnesztiát követeltem minden politikai ügyben eljárás alá vontnak. Remélem, hogy a gyurcsányi gazemberségek ellen csak a nagy „méltóságteljes” semmittevést folytatók is belátják lassan, hogy ez nekik is erkölcsi kötelességük.

Stadler Mária V. kerületi fideszes politikus az Echo TV szeptember 22-i Kibeszélő című műsorában megint engem és Toroczkait mocskolta. Ügynöknek sejtetett minket, és anarchistának minősített „nemzetbiztonsági ismerőseinek” véleményére hivatkozva: Kezd betelni a pohár! Egyszer szemtől-szembe felelősségre vontam, hogy milyen alapon pocskondiáz engem, akkor csak hebegett-habogott, semmi konkrétat nem tudott felhozni. De úgy látszik, még ma is folytatja az undorító áskálódást. És sajnos Vámos György erre semmit se szólt. Stadler „nemzetbiztonsági” ismerőseinek a hitelességét egy ilyen nyolc év után gondolom, nem kell ecseteljem.

Budapest, 2010. szeptember 26.

(Kuruc.info)