"Lakatos Dezső Gadna új polgármestere
Gadna – Polgármestert és önkormányzati képviselőket választottak Gadnán.
Az időközi választást azért kellett kiírni az abaúji kistelepülésen, mert a képviselő-testület korábban feloszlatta magát. Fehér József körjegyző tájékoztatása szerint a 162 választásra jogosult gadnai lakos négy független polgármester-jelölt – Görög István, Szemán Emil (volt polgármester), Lakatos Attila és Lakatos Dezső – közül választhatta meg a település első emberét. Az öt képviselői helyre tizenketten pályáztak. A választás magas - csaknem 86 százalékos - részvételi arány mellett rendben lezajlott – tudtuk meg Hajner Jánosnétól, a szavazatszedő bizottság elnökétől. A voksok összeszámlálása után kiderült a 162 szavazatra jogosult személytől 139 érvényes szavazat érkezett és ez alapján Gadna új polgármester Lakatos Dezső lett, aki 65 szavazatot kapott."
(boon; hozzá lehet szólni)
RIP Gadna.
Ha valakinek élnek "sápadtarcú" rokonai ott, akkor menekítse ki őket onnan!
Bevégeztetett...
Ha valaki nem ismerné a sztorit, csak egy rövidke idézet a Magyar Nemzet kapcsolódó, kötelező jellegű cikkéből a volt, fehér polgármesternek a cigányok által többször megvert apjától:
"– Szabad még valamit mondanom? Kérem, tessék beleírni, hogy figyeljenek ránk jobban, mert itten rajtunk senki nem segít, teljesen ki vagyunk szolgáltatva. Köszönöm szépen, csak ennyit akartam."
Meg egy, a múltkor nem kommentált idézet arról, hogy milyen szinten hazudnak a cigányok: “Itt vagyok én is nyolc gyerekkel, kapok huszonötezer forintot. Azt akarják, hogy ebből éljünk?”. Ez tételes, nettó hazugság: az, hogy nyolc gyerekkel huszonöezret kap. Amit kérdeznek sem igaz. Nyolc gyerekre csak a csp minimum (ha nincs fogyatékos gyerek – márpedig jól tudjuk, hogy a cigányok között hány fogyatékos van) 128.000 Ft/hó, amit a Kedves Olvasó ITT is ellenőrizhet. A többiről most ne is beszéljünk.
Kedves Olvasók! Próbálják felvenni Gadnával a kapcsolatot. Beszéljék rá Szemánékat (a volt, a cigányok által gyűlölt polgármestert) és a többieket, hogy jöjjenek ki onnan! Nincs esélyük! Nehogy a Kuruc.info hozza a következő fehérgyilkosság-hírt Gadnáról. Aki úgy gondolja, az üsse fel a telefonkönyvet, nézze át az internetet és beszélje rá az ottaniakat, hogy jöjjenek el, amíg nem késő...
Végül egy, még nem idézett Demokrata-cikk Gadnáról. Kötelező olvasmány ez is.
"Gadnán a pokol
A múlt hét elején brutális kegyetlenséggel megöltek egy 88 éves asszonyt a borsodi Gadnán. A rendőrség egy 21 éves roma férfit gyanúsít a bűncselekmény elkövetésével, akit már el is fogtak. Nemcsak egy bűncselekményről van szó. Gadnán hihetetlen feszültségekre irányította a figyelmet Mária néni erőszakos halála. A média szűkszavúan kezeli az esetet. Olaszliszka, valamint Szalonna után a harmadik emberélet sem elegendő figyelmeztetés, hogy már nagyon nagy baj van.
Egészen kicsi borsodi falu Gadna. Összesen 280 lakosa van. Ebből 210 roma.
– Megmondtam, nagy baj lesz – magyarázta az ötvenéves Szemán János. – Sajnos igazam lett. Gadnán nemhogy elviselhetetlen az élet, hanem maga a pokol. Csak idő kérdése volt, mikor gyilkolnak meg valakit. A múlt kedd reggelén talált rá saját házában a szomszédasszony Mária nénire. A 88 éves néni idős kora ellenére teljes szellemi épségnek örvendett, fürgén is mozgott. Odabent kényes rend és tisztaság mindenütt, Mária néni nem hagyta el magát.
– Minden reggel átnéztem hozzá – mondta a szomszédasszony. – De most olyan furcsának találtam a dolgokat, nyitva volt az ajtó, a konyha kövén egy letört lécdarab feküdt, ami láthatóan a falból tört ki. Aztán benyitottam a szobába, és mást sem láttam, csak a rengeteg vért, vért és vért. Képtelen vagyok mást mondani. Csak az a sok vér és vér, meg a vágások Mária nénin…
A szomszédasszony sohasem félt Gadnán. Még akkor sem, amikor a férje éjszakai műszakban dolgozott a szomszéd falu pékségében. Most viszont retteg.
– Az egyik roma család tagjai már azt tudakolják, ki is talált rá Mária nénire… (Kuruc.info: van egy olyan érzésem, megvan a következő áldozat... hihetetlen, amit a cigányok csinálnak, és hogy a rendőrség mennyire tehetetlen, impotens! Ide vasszigorú, kemény törvénykezés kell, rezervátumok, munkatáborok!)
Az idős asszonynak nem voltak haragosai a faluban. Lakatos Péterék szerint mindenki szerette őt, régebben tojást és zöldséget is lehetett vásárolni nála. Kedves volt és közvetlen, mindenkit megállított egy szóra. A cigányokat is.
– Nem zaklatta, nem piszkálta őt senki, sohasem panaszkodott ilyesmire – mondta Mária néni idősebbik fia. – Igaz, három évvel ezelőtt csúnyán meglopták, hetven liter bort és tíz tyúkot vittek el tőle, kivágták huszonnégy gyümölcsfáját. Aztán semmi.
Miért kellett meghalnia Mária néninek? Nem tudja senki. Pénz? A tettes csak egy régi, húszéves rádiót vitt el, egy elemlámpát, valamint egy elektromos ébresztőórát. Az utóbbit azonban még a kertben elhajította. Otthagyta viszont a konyhakredenc üvegébe tűzött ezerforintost, a hátsó szobába pedig be sem ment, pedig az idős asszony ott tartotta az értékesebb porcelánjait.
Mária néni kihűlt, vérbe fagyott teste az első szoba padlóján feküdt, amikor a szomszédasszony rátalált. A falon most is ott a feszület, alatta pedig egy telefon, amin egyetlen gombbal riasztani lehet a rendőrséget. (Kuruc.info: el lehet képzelni, milyen a cigányterror vidéken, ha már ilyen telefonokra is szükség van...) Nem volt ideje megnyomni. Harmincnégy késszúrás érte a testét, több seb éktelenkedett a combjain is, a fejét pedig szinte kettéhasította a tettes egy baltával.
Odakinn csend tölti meg a télre váró kertet, a kutya, vagyis Doli viszont erősen ugat és morog minden idegenre. De ha egy határozott lépést tesz felé az ember, félve arrébb oldalazik. Megverték? Lefújták? Elkábították? Néma tanúja a borzalmaknak.
Járt itt Horváth Aladár
Ez a gyilkosság újabb stáció Gadna életében. Fordulópont. Ilyen bűncselekmény ugyanis sohasem történt a faluban, s arra sem gondolt senki, hogy lesz, aki a mindenki által szeretett Mária néni életére támad.
– Nem mondok semmit, ne faggasson tovább – fakad ki egy tizenhat éves roma lány –, ha beszélnék, engem is megölnének. (Kuruc.info: ugye, hányszor mondtuk már [lásd pl. EZT], hogy a cigányság kultúrája eleve bűnözőpárti? Száva Vince, Kolompár Orbán, Farkas Flórián stb. – még az országos szintű vezetők is mind-mind bűnözők, és rájuk annyira büszkék! Nem adják ki maguk közül a bűnözőket, és aki a gádzsóknak elmondaná, ki követte el valójában az éppen aktuális (fehérellenes) bűncselekményt, azt is megölnék. Ez a cigány "kultúra", emberek, ébresztő! Nem véletlen az, hogy a földkerekségen mindenhol a cigány a leggyűlöltebb kisebbség!) Nagy a szegénység, látszik a falun, különösen az úgynevezett felső soron, ahol a romák többsége lakik. Gadnán valaha a föld és az állattartás, pontosabban a téesz és a háztáji adott kenyeret a helyieknek.
– Az itteni romák is a téeszben dolgoztak – mondta Horváth György azon a bizonyos felső soron –, főleg a sertéstartásban. De volt itt téglagyár is, úgyhogy Gadna nemcsak a saját lakóinak, de a környező hét községnek is adott munkát. Korábban a faluból többen jártak Pestre dolgozni út- és egyéb építkezésekre. Ma már csak hárman keresik a kenyérrevalót a fővárosban.
A roma Horváth György öt gyereket nevel, s tíz fő él a háztartásában. Elmondta, körülbelül 150-160 ezer forintból gazdálkodnak havonta, ez mind segélyekből jön.
– Most éppen kiégett, üszkösödött fákat hordok haza, hogy legalább a tüzelőre ne kelljen költeni – mutat kormos kabátjára. Egy ötven körül járó magyar asszony szerint pusztul a falu így is, úgy is. Gadnán például már senki sem termel semmit a ház mögötti kertjében, mert az eltűnik. Krumplivetés után hatvan-hetven bokrot is kiforgattak egy-egy kertben az ismeretlenek, de sok helyütt eltűnt a jószág, sőt a sufnik környékén fellelhető ócskavas is. Azzal pedig nem is foglalkozik senki, hogy egyes családok az erdőt is dézsmálják, méghozzá eladásra (Kuruc.info: Ez igencsak jövedelmező foglalkozás. Lásd pl. a zajki cikket a fakitermelő cigánymaffiáról). A faluban mindenki tudja, hogy ki a tolvaj, a feljelentéseknek azonban nincs értelmük. A nyomozás rendszerint azzal zárul, hogy a lehetséges elkövető ismeretlen helyre költözött.
– Nemcsak az ócskavasat viszik, de a jót is – magyarázza egy idős asszony. – Nekem a szivattyú csöveit vitték el, amíg odavoltam a templomban. Az ember már nem szívesen jön ki az utcára, de ha kijön, akkor sem néz semerre sem. A múltkor rápillantottam egy iskolás korú gyerekre, azt mondta, mit nézel, szopd ki a f…mat! Kérem, én egy nyugdíjas asszony vagyok.
A faluban nincs élelmiszerüzlet, csak mozgóbolt jár ide. Volt üzlet, de rendszeresen feltörték. Betörtek már a polgármesteri hivatalba is, illetve már négyszer is előfordult, hogy aki nem járt sikerrel valamilyen segély ügyében, az bedobta a hivatal ablakait. Iskola nincs a faluban, csak óvoda. Csak roma gyerekek járnak oda, ingyen kapnak mindent.
– Az óvodát már ötvenhat esetben törték fel, elvitték az ott található élelmiszert, illetve élelmiszer-nyersanyagokat – mondja Gadna polgármestere, Szemán Emil. – Most azt csináljuk, hogy csak két napra való nyersanyagot hozunk, ha feltörik az óvodát, mégsem olyan nagy a kárunk. Betörtek a rendelőbe is, szó szerint összeszarták, összekenték az ürülékükkel a hófehér falakat. (Kuruc.info: Atyám! Micsoda “kultúra!”)
Gadnán túlzottan is sok a leredőnyözött, vagy éppenséggel bedeszkázott ablak. Kiderült, itt afféle népi szórakozás az ablakok bedobálása (Kuruc.info: az esztelen brutalitás, rombolás mellett a kődobálás is nemzeti sport cigóéknál; lásd EZT és a visszirányú linket). Főként fiatalok és gyerekek csinálják, faji indulat nélkül. Dobálják egymásét is a különféle családok és rokonságok, de különös előszeretettel hajigálják meg az egyedül élő magyar öregek ablakait, tette hozzá a polgármester.
– Megdobálták az édesanyánk ablakát is – mondja Szemán János, átvéve testvérétől a szót. – Sőt meg is verték a cigányok a nyílt utcán a hatvannyolc éves idős asszonyt. Minden előzmény nélkül. De megverték már az öcsémet, s megvertek engem is. Miért? Azért mert mi még szembeszállunk minden törvénytelen és erőszakos dologgal, kövesse el bárki. Ez nem tetszett nekik. Szemán János, akárcsak az öccse, szintén polgármester. A szomszédos Felsővadász első embere. Arra figyelmeztetett, nem szabad általánosítani, előítéletesnek lenni.
– Gadnán csupán három családdal, pontosabban három kiterjedt rokonsággal van gond, ezek különben egymással is harcolnak. Napirenden vannak a késelések, verekedések. Többen is keményen isznak, az italra pedig gyógyszert szednek. Ilyenkor azt sem tudják, hol vannak.
Igaza lehet, mert megtudjuk, hogy az egyik férfi épp ilyen állapotban szúrta hasba magát egy késsel, mentőhelikopter jött érte. (Kuruc.info: vazze, minek többszáz ezer Ft benzin- és fenntartási pénzt fizetni az ilyen szemetek megmentéséért?! Ennek a köztörvényes gyilkosnak a megmentése is MIND a mi adónkból ment. Hiába, a saját gyilkosaink, hóhéraink megmentését és, nem utolsósorban, szaporítását pénzeljük!)
– Sok roma él Felsővadászon is, mindannyian zenészcsaládból származnak – folytatja Szemán János. – Mint ég és föld között, akkora a különbség köztük és a gadnaiak között. Nem is engedik be őket maguk közé. A felsővadászi zenész romák mindig is kihúzva, egyenesen jártak, a falu művész úrnak szólította őket.
Szemán Emil, Gadna polgármestere elmondta, ő már mindent kipróbált. Tavaly itt járt Horváth Aladár, az ismert roma vezető, hátha ad valami ötletet, hátha hatással tud lenni a főbb rendbontókra. Nem tudott.
– Az egyik helyi roma férfi azt mondta: mit akart itt a Horváth Aladár? Jól meg kellett volna verni ! – magyarázta a polgármester. Szemán Emil szerint ekkor derült ki végképp, hogy magukra maradtak a gadnaiak, cigányok, magyarok egyaránt.
Fejsze, vasvilla
Gadnán kihaltak az utcák, de nem csak a gyilkosság miatt, üresek voltak korábban is.
– Nemcsak az utcán félük, de a buszmegállóban, sőt a buszon is – mondja egy idős asszony. – De otthon, a saját házunkban is félünk. Éjjelente négyszer-ötször is felkelünk, hogy kinézzünk, minden rendben van-e. Ha kimegyünk és zajt hallunk a tyúkól felől, akkor sem merünk odamenni. Féltjük az életünket. Elmehetnénk, de hetven-nyolcvan éves emberek már képtelenek ideoda költözgetni. Itt maradunk, ez a sorsunk, beletörődtünk.
A polgármester, Szemán Emil sokat töpreng azon, mit rontott el, hogyan vezethettek a dolgok egy brutális gyilkossághoz. Vádolják őt a helyi romák is, hogy nem ad munkát, vagyis ad, de csak komálósoknak.
– Eredetileg az volt az elképzelésem, hogy minden egyes családból adok közmunkát legalább egy főnek, legyen egy kis pénzük, ne csak a segélyt lessék állandóan – mondja a polgármester. – Azt viszont már nem engedhettem meg, hogy fizessen az önkormányzat, a közmunkás viszont elcsavarogjon munkaidőben. Ma már csak azok kaphatnak közmunkát, akikről tudom, hogy biztosan dolgozni is fognak. Bajnak tartom, hogy annyi és olyan sokféle a segély, hogy a többség eleve nem is jelentkezik semmiféle munkára, így a közhasznúra sem. Megélnek a támogatásokból, akkor meg minek dolgozzanak, mondogatják a faluban.
Gadnára nem települ egyetlen új vállalkozás sem. Mindenekelőtt azért nem, mert itt nincs semmilyen képzett munkaerő. Szemán Emil ideges, ha a megélhetési bűnözés kifejezést hallja. Pedig az MSZP támogatásával (Kuruc.info: Hoppá! Nem fidesznáci, nem MIÉP-es, nem jobbikos! Tetszenek látni, fajvédők? MSZP-s, akárcsak Sajóbábony polgármestere, akinek legutóbbi, a cigánybűnözéssel kapcsolatos interjúja egyenesen kötelező darab. Igen, egy MSZP-st biztos meg tud fertőzni a Gárda szellemisége, ahogy a fajvédők szokták mondani – pl. a nevezetes lelőtték-a-támadó-fejszést esetben. Na persze.) lett polgármester, és ott nagy divat ez a fogalom.
– Először és mindenekelőtt a törvényt kellene szigorúbban venni – magyarázza a polgármester. – Nem is tudom, mi folyik ebben az országban. Van egy többszörösen visszaeső bűnöző a falunkban, nemrég mégis kedvezménnyel szabadult a börtönből. (Kuruc.info: akárcsak a dél-somogyi Rambó – lásd a sztorit ITT.) Amikor pedig anyám megverése után beszéltünk az illetékes ügyésszel, azt mondta, csak akkor jöjjünk legközelebb, ha valami nagy dolog történik. (Kuruc.info: bezzeg ha fehér pofozott volna fel egy cigányt, már rég bevágták volna az előzetesbe, és az egész fajvédő lakájmédia rasszizmusról vinnyogna, fasisztázna, Gárdázna – lásd a Szigetvárott történteket!)
– Egy gyilkosság elég nagy?
Gadna – Polgármestert és önkormányzati képviselőket választottak Gadnán.
Az időközi választást azért kellett kiírni az abaúji kistelepülésen, mert a képviselő-testület korábban feloszlatta magát. Fehér József körjegyző tájékoztatása szerint a 162 választásra jogosult gadnai lakos négy független polgármester-jelölt – Görög István, Szemán Emil (volt polgármester), Lakatos Attila és Lakatos Dezső – közül választhatta meg a település első emberét. Az öt képviselői helyre tizenketten pályáztak. A választás magas - csaknem 86 százalékos - részvételi arány mellett rendben lezajlott – tudtuk meg Hajner Jánosnétól, a szavazatszedő bizottság elnökétől. A voksok összeszámlálása után kiderült a 162 szavazatra jogosult személytől 139 érvényes szavazat érkezett és ez alapján Gadna új polgármester Lakatos Dezső lett, aki 65 szavazatot kapott."
(boon; hozzá lehet szólni)
RIP Gadna.
Ha valakinek élnek "sápadtarcú" rokonai ott, akkor menekítse ki őket onnan!
Bevégeztetett...
Ha valaki nem ismerné a sztorit, csak egy rövidke idézet a Magyar Nemzet kapcsolódó, kötelező jellegű cikkéből a volt, fehér polgármesternek a cigányok által többször megvert apjától:
"– Szabad még valamit mondanom? Kérem, tessék beleírni, hogy figyeljenek ránk jobban, mert itten rajtunk senki nem segít, teljesen ki vagyunk szolgáltatva. Köszönöm szépen, csak ennyit akartam."
Meg egy, a múltkor nem kommentált idézet arról, hogy milyen szinten hazudnak a cigányok: “Itt vagyok én is nyolc gyerekkel, kapok huszonötezer forintot. Azt akarják, hogy ebből éljünk?”. Ez tételes, nettó hazugság: az, hogy nyolc gyerekkel huszonöezret kap. Amit kérdeznek sem igaz. Nyolc gyerekre csak a csp minimum (ha nincs fogyatékos gyerek – márpedig jól tudjuk, hogy a cigányok között hány fogyatékos van) 128.000 Ft/hó, amit a Kedves Olvasó ITT is ellenőrizhet. A többiről most ne is beszéljünk.
Kedves Olvasók! Próbálják felvenni Gadnával a kapcsolatot. Beszéljék rá Szemánékat (a volt, a cigányok által gyűlölt polgármestert) és a többieket, hogy jöjjenek ki onnan! Nincs esélyük! Nehogy a Kuruc.info hozza a következő fehérgyilkosság-hírt Gadnáról. Aki úgy gondolja, az üsse fel a telefonkönyvet, nézze át az internetet és beszélje rá az ottaniakat, hogy jöjjenek el, amíg nem késő...
Végül egy, még nem idézett Demokrata-cikk Gadnáról. Kötelező olvasmány ez is.
"Gadnán a pokol
A múlt hét elején brutális kegyetlenséggel megöltek egy 88 éves asszonyt a borsodi Gadnán. A rendőrség egy 21 éves roma férfit gyanúsít a bűncselekmény elkövetésével, akit már el is fogtak. Nemcsak egy bűncselekményről van szó. Gadnán hihetetlen feszültségekre irányította a figyelmet Mária néni erőszakos halála. A média szűkszavúan kezeli az esetet. Olaszliszka, valamint Szalonna után a harmadik emberélet sem elegendő figyelmeztetés, hogy már nagyon nagy baj van.
Egészen kicsi borsodi falu Gadna. Összesen 280 lakosa van. Ebből 210 roma.
– Megmondtam, nagy baj lesz – magyarázta az ötvenéves Szemán János. – Sajnos igazam lett. Gadnán nemhogy elviselhetetlen az élet, hanem maga a pokol. Csak idő kérdése volt, mikor gyilkolnak meg valakit. A múlt kedd reggelén talált rá saját házában a szomszédasszony Mária nénire. A 88 éves néni idős kora ellenére teljes szellemi épségnek örvendett, fürgén is mozgott. Odabent kényes rend és tisztaság mindenütt, Mária néni nem hagyta el magát.
– Minden reggel átnéztem hozzá – mondta a szomszédasszony. – De most olyan furcsának találtam a dolgokat, nyitva volt az ajtó, a konyha kövén egy letört lécdarab feküdt, ami láthatóan a falból tört ki. Aztán benyitottam a szobába, és mást sem láttam, csak a rengeteg vért, vért és vért. Képtelen vagyok mást mondani. Csak az a sok vér és vér, meg a vágások Mária nénin…
A szomszédasszony sohasem félt Gadnán. Még akkor sem, amikor a férje éjszakai műszakban dolgozott a szomszéd falu pékségében. Most viszont retteg.
– Az egyik roma család tagjai már azt tudakolják, ki is talált rá Mária nénire… (Kuruc.info: van egy olyan érzésem, megvan a következő áldozat... hihetetlen, amit a cigányok csinálnak, és hogy a rendőrség mennyire tehetetlen, impotens! Ide vasszigorú, kemény törvénykezés kell, rezervátumok, munkatáborok!)
Az idős asszonynak nem voltak haragosai a faluban. Lakatos Péterék szerint mindenki szerette őt, régebben tojást és zöldséget is lehetett vásárolni nála. Kedves volt és közvetlen, mindenkit megállított egy szóra. A cigányokat is.
– Nem zaklatta, nem piszkálta őt senki, sohasem panaszkodott ilyesmire – mondta Mária néni idősebbik fia. – Igaz, három évvel ezelőtt csúnyán meglopták, hetven liter bort és tíz tyúkot vittek el tőle, kivágták huszonnégy gyümölcsfáját. Aztán semmi.
Miért kellett meghalnia Mária néninek? Nem tudja senki. Pénz? A tettes csak egy régi, húszéves rádiót vitt el, egy elemlámpát, valamint egy elektromos ébresztőórát. Az utóbbit azonban még a kertben elhajította. Otthagyta viszont a konyhakredenc üvegébe tűzött ezerforintost, a hátsó szobába pedig be sem ment, pedig az idős asszony ott tartotta az értékesebb porcelánjait.
Mária néni kihűlt, vérbe fagyott teste az első szoba padlóján feküdt, amikor a szomszédasszony rátalált. A falon most is ott a feszület, alatta pedig egy telefon, amin egyetlen gombbal riasztani lehet a rendőrséget. (Kuruc.info: el lehet képzelni, milyen a cigányterror vidéken, ha már ilyen telefonokra is szükség van...) Nem volt ideje megnyomni. Harmincnégy késszúrás érte a testét, több seb éktelenkedett a combjain is, a fejét pedig szinte kettéhasította a tettes egy baltával.
Odakinn csend tölti meg a télre váró kertet, a kutya, vagyis Doli viszont erősen ugat és morog minden idegenre. De ha egy határozott lépést tesz felé az ember, félve arrébb oldalazik. Megverték? Lefújták? Elkábították? Néma tanúja a borzalmaknak.
Járt itt Horváth Aladár
Ez a gyilkosság újabb stáció Gadna életében. Fordulópont. Ilyen bűncselekmény ugyanis sohasem történt a faluban, s arra sem gondolt senki, hogy lesz, aki a mindenki által szeretett Mária néni életére támad.
– Nem mondok semmit, ne faggasson tovább – fakad ki egy tizenhat éves roma lány –, ha beszélnék, engem is megölnének. (Kuruc.info: ugye, hányszor mondtuk már [lásd pl. EZT], hogy a cigányság kultúrája eleve bűnözőpárti? Száva Vince, Kolompár Orbán, Farkas Flórián stb. – még az országos szintű vezetők is mind-mind bűnözők, és rájuk annyira büszkék! Nem adják ki maguk közül a bűnözőket, és aki a gádzsóknak elmondaná, ki követte el valójában az éppen aktuális (fehérellenes) bűncselekményt, azt is megölnék. Ez a cigány "kultúra", emberek, ébresztő! Nem véletlen az, hogy a földkerekségen mindenhol a cigány a leggyűlöltebb kisebbség!) Nagy a szegénység, látszik a falun, különösen az úgynevezett felső soron, ahol a romák többsége lakik. Gadnán valaha a föld és az állattartás, pontosabban a téesz és a háztáji adott kenyeret a helyieknek.
– Az itteni romák is a téeszben dolgoztak – mondta Horváth György azon a bizonyos felső soron –, főleg a sertéstartásban. De volt itt téglagyár is, úgyhogy Gadna nemcsak a saját lakóinak, de a környező hét községnek is adott munkát. Korábban a faluból többen jártak Pestre dolgozni út- és egyéb építkezésekre. Ma már csak hárman keresik a kenyérrevalót a fővárosban.
A roma Horváth György öt gyereket nevel, s tíz fő él a háztartásában. Elmondta, körülbelül 150-160 ezer forintból gazdálkodnak havonta, ez mind segélyekből jön.
– Most éppen kiégett, üszkösödött fákat hordok haza, hogy legalább a tüzelőre ne kelljen költeni – mutat kormos kabátjára. Egy ötven körül járó magyar asszony szerint pusztul a falu így is, úgy is. Gadnán például már senki sem termel semmit a ház mögötti kertjében, mert az eltűnik. Krumplivetés után hatvan-hetven bokrot is kiforgattak egy-egy kertben az ismeretlenek, de sok helyütt eltűnt a jószág, sőt a sufnik környékén fellelhető ócskavas is. Azzal pedig nem is foglalkozik senki, hogy egyes családok az erdőt is dézsmálják, méghozzá eladásra (Kuruc.info: Ez igencsak jövedelmező foglalkozás. Lásd pl. a zajki cikket a fakitermelő cigánymaffiáról). A faluban mindenki tudja, hogy ki a tolvaj, a feljelentéseknek azonban nincs értelmük. A nyomozás rendszerint azzal zárul, hogy a lehetséges elkövető ismeretlen helyre költözött.
– Nemcsak az ócskavasat viszik, de a jót is – magyarázza egy idős asszony. – Nekem a szivattyú csöveit vitték el, amíg odavoltam a templomban. Az ember már nem szívesen jön ki az utcára, de ha kijön, akkor sem néz semerre sem. A múltkor rápillantottam egy iskolás korú gyerekre, azt mondta, mit nézel, szopd ki a f…mat! Kérem, én egy nyugdíjas asszony vagyok.
A faluban nincs élelmiszerüzlet, csak mozgóbolt jár ide. Volt üzlet, de rendszeresen feltörték. Betörtek már a polgármesteri hivatalba is, illetve már négyszer is előfordult, hogy aki nem járt sikerrel valamilyen segély ügyében, az bedobta a hivatal ablakait. Iskola nincs a faluban, csak óvoda. Csak roma gyerekek járnak oda, ingyen kapnak mindent.
– Az óvodát már ötvenhat esetben törték fel, elvitték az ott található élelmiszert, illetve élelmiszer-nyersanyagokat – mondja Gadna polgármestere, Szemán Emil. – Most azt csináljuk, hogy csak két napra való nyersanyagot hozunk, ha feltörik az óvodát, mégsem olyan nagy a kárunk. Betörtek a rendelőbe is, szó szerint összeszarták, összekenték az ürülékükkel a hófehér falakat. (Kuruc.info: Atyám! Micsoda “kultúra!”)
Gadnán túlzottan is sok a leredőnyözött, vagy éppenséggel bedeszkázott ablak. Kiderült, itt afféle népi szórakozás az ablakok bedobálása (Kuruc.info: az esztelen brutalitás, rombolás mellett a kődobálás is nemzeti sport cigóéknál; lásd EZT és a visszirányú linket). Főként fiatalok és gyerekek csinálják, faji indulat nélkül. Dobálják egymásét is a különféle családok és rokonságok, de különös előszeretettel hajigálják meg az egyedül élő magyar öregek ablakait, tette hozzá a polgármester.
– Megdobálták az édesanyánk ablakát is – mondja Szemán János, átvéve testvérétől a szót. – Sőt meg is verték a cigányok a nyílt utcán a hatvannyolc éves idős asszonyt. Minden előzmény nélkül. De megverték már az öcsémet, s megvertek engem is. Miért? Azért mert mi még szembeszállunk minden törvénytelen és erőszakos dologgal, kövesse el bárki. Ez nem tetszett nekik. Szemán János, akárcsak az öccse, szintén polgármester. A szomszédos Felsővadász első embere. Arra figyelmeztetett, nem szabad általánosítani, előítéletesnek lenni.
– Gadnán csupán három családdal, pontosabban három kiterjedt rokonsággal van gond, ezek különben egymással is harcolnak. Napirenden vannak a késelések, verekedések. Többen is keményen isznak, az italra pedig gyógyszert szednek. Ilyenkor azt sem tudják, hol vannak.
Igaza lehet, mert megtudjuk, hogy az egyik férfi épp ilyen állapotban szúrta hasba magát egy késsel, mentőhelikopter jött érte. (Kuruc.info: vazze, minek többszáz ezer Ft benzin- és fenntartási pénzt fizetni az ilyen szemetek megmentéséért?! Ennek a köztörvényes gyilkosnak a megmentése is MIND a mi adónkból ment. Hiába, a saját gyilkosaink, hóhéraink megmentését és, nem utolsósorban, szaporítását pénzeljük!)
– Sok roma él Felsővadászon is, mindannyian zenészcsaládból származnak – folytatja Szemán János. – Mint ég és föld között, akkora a különbség köztük és a gadnaiak között. Nem is engedik be őket maguk közé. A felsővadászi zenész romák mindig is kihúzva, egyenesen jártak, a falu művész úrnak szólította őket.
Szemán Emil, Gadna polgármestere elmondta, ő már mindent kipróbált. Tavaly itt járt Horváth Aladár, az ismert roma vezető, hátha ad valami ötletet, hátha hatással tud lenni a főbb rendbontókra. Nem tudott.
– Az egyik helyi roma férfi azt mondta: mit akart itt a Horváth Aladár? Jól meg kellett volna verni ! – magyarázta a polgármester. Szemán Emil szerint ekkor derült ki végképp, hogy magukra maradtak a gadnaiak, cigányok, magyarok egyaránt.
Fejsze, vasvilla
Gadnán kihaltak az utcák, de nem csak a gyilkosság miatt, üresek voltak korábban is.
– Nemcsak az utcán félük, de a buszmegállóban, sőt a buszon is – mondja egy idős asszony. – De otthon, a saját házunkban is félünk. Éjjelente négyszer-ötször is felkelünk, hogy kinézzünk, minden rendben van-e. Ha kimegyünk és zajt hallunk a tyúkól felől, akkor sem merünk odamenni. Féltjük az életünket. Elmehetnénk, de hetven-nyolcvan éves emberek már képtelenek ideoda költözgetni. Itt maradunk, ez a sorsunk, beletörődtünk.
A polgármester, Szemán Emil sokat töpreng azon, mit rontott el, hogyan vezethettek a dolgok egy brutális gyilkossághoz. Vádolják őt a helyi romák is, hogy nem ad munkát, vagyis ad, de csak komálósoknak.
– Eredetileg az volt az elképzelésem, hogy minden egyes családból adok közmunkát legalább egy főnek, legyen egy kis pénzük, ne csak a segélyt lessék állandóan – mondja a polgármester. – Azt viszont már nem engedhettem meg, hogy fizessen az önkormányzat, a közmunkás viszont elcsavarogjon munkaidőben. Ma már csak azok kaphatnak közmunkát, akikről tudom, hogy biztosan dolgozni is fognak. Bajnak tartom, hogy annyi és olyan sokféle a segély, hogy a többség eleve nem is jelentkezik semmiféle munkára, így a közhasznúra sem. Megélnek a támogatásokból, akkor meg minek dolgozzanak, mondogatják a faluban.
Gadnára nem települ egyetlen új vállalkozás sem. Mindenekelőtt azért nem, mert itt nincs semmilyen képzett munkaerő. Szemán Emil ideges, ha a megélhetési bűnözés kifejezést hallja. Pedig az MSZP támogatásával (Kuruc.info: Hoppá! Nem fidesznáci, nem MIÉP-es, nem jobbikos! Tetszenek látni, fajvédők? MSZP-s, akárcsak Sajóbábony polgármestere, akinek legutóbbi, a cigánybűnözéssel kapcsolatos interjúja egyenesen kötelező darab. Igen, egy MSZP-st biztos meg tud fertőzni a Gárda szellemisége, ahogy a fajvédők szokták mondani – pl. a nevezetes lelőtték-a-támadó-fejszést esetben. Na persze.) lett polgármester, és ott nagy divat ez a fogalom.
– Először és mindenekelőtt a törvényt kellene szigorúbban venni – magyarázza a polgármester. – Nem is tudom, mi folyik ebben az országban. Van egy többszörösen visszaeső bűnöző a falunkban, nemrég mégis kedvezménnyel szabadult a börtönből. (Kuruc.info: akárcsak a dél-somogyi Rambó – lásd a sztorit ITT.) Amikor pedig anyám megverése után beszéltünk az illetékes ügyésszel, azt mondta, csak akkor jöjjünk legközelebb, ha valami nagy dolog történik. (Kuruc.info: bezzeg ha fehér pofozott volna fel egy cigányt, már rég bevágták volna az előzetesbe, és az egész fajvédő lakájmédia rasszizmusról vinnyogna, fasisztázna, Gárdázna – lásd a Szigetvárott történteket!)
– Egy gyilkosság elég nagy?
– Majd elválik… Mindenesetre azt mondta, pofonok miatt ne szaladgáljunk. És hát az sem tetszik a falunak, a romákat és a magyarokat is ide számítva, hogy vannak olyan rendőrök, akik ha kijönnek, épp a legrenitensebb családokhoz ülnek be kávézni.
Múlt hétfőn, a gyilkosság napján a rendőrök késő délutánig ott voltak a faluban egy másik ügyben. Egy férfiért jöttek, akinek augusztus végén be kellett volna vonulnia a börtönbe, de nem volt hozzá kedve. (Kuruc.info: bezzeg Mortimerért azonnal, még aznap, kijöttek, hogy bevigyék a dutyiba. Ezért a cigányért hónapok múlva. Kettős mérce, ugye?) Szemán Emil, mintha csak előre megérezte volna a tragédiát, kérte a rendőröket, adjanak biztosítást a falunak éjszakára. A rendőrök mindent megígértek, ám mégsem jöttek vissza. Aztán beesteledett…
Az idősek a faluban már úgy alszanak, hogy a fejszét, a vasvillát az ágy mellé teszik. Szemán Mária nénit. Ezt a kérdést újra feltették neki a rekonstruáláson, de ugyancsak azt mondta, nem tudja. (Kuruc.info: itt nem mi hibáztunk: az eredeti cikkből is hiányzott valami, talán egy mondat.)
Nem jön a Mikulás
A délutáni helyszínelésen sok helyi lakos gyűlt össze. Két idős asszony a település kápolnája mellől figyelte az eseményeket.
Ahogy az elmúlt napokban is… Látták, amikor a gyilkosság másnapján elfogtak a rendőrök egy helybeli roma fiatalembert. A tűzoltók kiszivattyúzták a gyanúsított házának pöcegödrét. Megtalálták benne az ellopott rádiót, az elemlámpát, a bűncselekmény idején viselt véres ruháját és a gyilkos baltát. A két idős asszony is panaszkodott, Gadnán elviselhetetlen az élet. Egyikőjük tyúkjait éppen a múlt hét végén lopták el, amíg ő a misén volt. A falu most a kápolna védelmében szeretne fellépni. Közadakozásból épült a kegyhely, de a hívek azt kérik a helyi plébánostól, bontsák le a kegyhelyet, s vigyék egy másik faluba. Nehogy beleköltözzön ide is egy jövevény család. A két idős asszonyt már többször szerette volna elköltöztetni a családjuk, akár erővel is, de ők minden félelmük ellenére sem akarják elhagyni szülőfalujukat.
Dobi Tamás, a megyei rendőr-főkapitányság sajtósa elmondta, a rendőröket is megdöbbentette az eset. Annál is inkább, mert csökken a megyében az emberölések száma. Tavalyelőtt 16, tavaly 13, az idén eddig pedig csak 8 gyilkosság történt. És minden elkövetőt elfogott eddig a rendőrség. Szalonna kivételével. A 21 éves gadnai fiatalembert szerdán, a bűncselekmény másnapján vették őrizetbe.
Bár Dobi Tamás a nyomozás érdekeire hivatkozva nem beszél róla, a Demokrata megtudta, több jel is arra utal, hogy a fiatalember nem egyedül tört rá Mária nénire. Információink szerint öten voltak.
– Mi, a hozzátartozók sem kapunk információt, pedig tudni szeretnénk, hogy hogyan halt meg az édesanyánk, dulakodott-e a támadóval, vajon mennyit kellett szenvednie és meddig – sírta el magát az idős asszony lánya. – A kívülálló ezt nem érti, de nekünk, a gyerekeinek ez nagyon fontos.
A rendőrség közölte a Demokrata munkatársaival, hogy még nem fejeződött be a holttest vizsgálata, a boncolás. Vagyis a neheze még hátravan. Senki sem tudja ugyanis, hogy a tettes, illetve a tettesek megerőszakolták-e az idős asszonyt. Gadnán kering ilyen szóbeszéd, de ezt csak az orvos szakértői jelentés tisztázhatja.
Ami a gyanúsítottat, vagyis a 21 éves fiatalembert illeti, ő a falu egyik legkeményebb rokonságának tagja. Mindenki megdöbbent azon, hogy őt fogta el a rendőrség.
– Nem tudom, miért tett ilyen borzalmas dolgot ez a gyerek – mondja Horváth György, aki a 21 éves fiatalember bejegyzett gyámja. – Róla ugyan senki sem gondolta volna, hogy képes ilyesmire. Amellett viszont szellemileg fogyatékos, ezt már Budapesten is megállapította a bíróság, akkor én vittem őt a tárgyalásra. (Kuruc.info: hát igen, a vérfertőzés, a gyerekek gyerekkorban történő felcsinálásának eredménye. És a cigányok erre még büszkék is… Micsoda hihetetlenül elborult, primitív, ősemberi “kultúra”...)
Szemán János szerint érthetetlen, miért nem avatkozik be a dolgok menetébe az állam. Olaszliszka, Szalonna és most Gadna. Kegyetlen, brutális gyilkosságok. (Szalonnán egy 94 éves asszonyt gyilkoltak meg korábban.)
– Meddig várnak még odafönn? Amíg ki nem tör egy ilyen faluban a nyílt összecsapás? – kérdezi Szemán János.
Mária néni Gadna halottja. Szemán Emil polgármester saját maga tűzte ki a hivatal falára a fekete zászlót, pedig sohasem lengett ott még a fekete lobogó.
– Leállítottam az óvodában a Mikulásnapi készülődést – mondja a polgármester. – Gyászol a falu, ilyenkor nem lehet ünnepelni.
Sinkovics Ferenc, G. Kurucz Péter "
Múlt hétfőn, a gyilkosság napján a rendőrök késő délutánig ott voltak a faluban egy másik ügyben. Egy férfiért jöttek, akinek augusztus végén be kellett volna vonulnia a börtönbe, de nem volt hozzá kedve. (Kuruc.info: bezzeg Mortimerért azonnal, még aznap, kijöttek, hogy bevigyék a dutyiba. Ezért a cigányért hónapok múlva. Kettős mérce, ugye?) Szemán Emil, mintha csak előre megérezte volna a tragédiát, kérte a rendőröket, adjanak biztosítást a falunak éjszakára. A rendőrök mindent megígértek, ám mégsem jöttek vissza. Aztán beesteledett…
Az idősek a faluban már úgy alszanak, hogy a fejszét, a vasvillát az ágy mellé teszik. Szemán Mária nénit. Ezt a kérdést újra feltették neki a rekonstruáláson, de ugyancsak azt mondta, nem tudja. (Kuruc.info: itt nem mi hibáztunk: az eredeti cikkből is hiányzott valami, talán egy mondat.)
Nem jön a Mikulás
A délutáni helyszínelésen sok helyi lakos gyűlt össze. Két idős asszony a település kápolnája mellől figyelte az eseményeket.
Ahogy az elmúlt napokban is… Látták, amikor a gyilkosság másnapján elfogtak a rendőrök egy helybeli roma fiatalembert. A tűzoltók kiszivattyúzták a gyanúsított házának pöcegödrét. Megtalálták benne az ellopott rádiót, az elemlámpát, a bűncselekmény idején viselt véres ruháját és a gyilkos baltát. A két idős asszony is panaszkodott, Gadnán elviselhetetlen az élet. Egyikőjük tyúkjait éppen a múlt hét végén lopták el, amíg ő a misén volt. A falu most a kápolna védelmében szeretne fellépni. Közadakozásból épült a kegyhely, de a hívek azt kérik a helyi plébánostól, bontsák le a kegyhelyet, s vigyék egy másik faluba. Nehogy beleköltözzön ide is egy jövevény család. A két idős asszonyt már többször szerette volna elköltöztetni a családjuk, akár erővel is, de ők minden félelmük ellenére sem akarják elhagyni szülőfalujukat.
Dobi Tamás, a megyei rendőr-főkapitányság sajtósa elmondta, a rendőröket is megdöbbentette az eset. Annál is inkább, mert csökken a megyében az emberölések száma. Tavalyelőtt 16, tavaly 13, az idén eddig pedig csak 8 gyilkosság történt. És minden elkövetőt elfogott eddig a rendőrség. Szalonna kivételével. A 21 éves gadnai fiatalembert szerdán, a bűncselekmény másnapján vették őrizetbe.
Bár Dobi Tamás a nyomozás érdekeire hivatkozva nem beszél róla, a Demokrata megtudta, több jel is arra utal, hogy a fiatalember nem egyedül tört rá Mária nénire. Információink szerint öten voltak.
– Mi, a hozzátartozók sem kapunk információt, pedig tudni szeretnénk, hogy hogyan halt meg az édesanyánk, dulakodott-e a támadóval, vajon mennyit kellett szenvednie és meddig – sírta el magát az idős asszony lánya. – A kívülálló ezt nem érti, de nekünk, a gyerekeinek ez nagyon fontos.
A rendőrség közölte a Demokrata munkatársaival, hogy még nem fejeződött be a holttest vizsgálata, a boncolás. Vagyis a neheze még hátravan. Senki sem tudja ugyanis, hogy a tettes, illetve a tettesek megerőszakolták-e az idős asszonyt. Gadnán kering ilyen szóbeszéd, de ezt csak az orvos szakértői jelentés tisztázhatja.
Ami a gyanúsítottat, vagyis a 21 éves fiatalembert illeti, ő a falu egyik legkeményebb rokonságának tagja. Mindenki megdöbbent azon, hogy őt fogta el a rendőrség.
– Nem tudom, miért tett ilyen borzalmas dolgot ez a gyerek – mondja Horváth György, aki a 21 éves fiatalember bejegyzett gyámja. – Róla ugyan senki sem gondolta volna, hogy képes ilyesmire. Amellett viszont szellemileg fogyatékos, ezt már Budapesten is megállapította a bíróság, akkor én vittem őt a tárgyalásra. (Kuruc.info: hát igen, a vérfertőzés, a gyerekek gyerekkorban történő felcsinálásának eredménye. És a cigányok erre még büszkék is… Micsoda hihetetlenül elborult, primitív, ősemberi “kultúra”...)
Szemán János szerint érthetetlen, miért nem avatkozik be a dolgok menetébe az állam. Olaszliszka, Szalonna és most Gadna. Kegyetlen, brutális gyilkosságok. (Szalonnán egy 94 éves asszonyt gyilkoltak meg korábban.)
– Meddig várnak még odafönn? Amíg ki nem tör egy ilyen faluban a nyílt összecsapás? – kérdezi Szemán János.
Mária néni Gadna halottja. Szemán Emil polgármester saját maga tűzte ki a hivatal falára a fekete zászlót, pedig sohasem lengett ott még a fekete lobogó.
– Leállítottam az óvodában a Mikulásnapi készülődést – mondja a polgármester. – Gyászol a falu, ilyenkor nem lehet ünnepelni.
Sinkovics Ferenc, G. Kurucz Péter "
Kuruc.info - Arppi S.
