Karim Khan brit (de jó lesz pakisztáninak is - a szerk.) jogászt választották meg pénteken a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) új főügyészének.
A törvényszék 123 tagállama online szavazáson adhatta le voksát egy hosszadalmas kiválasztási folyamatot követően.
A mostani volt ugyanis az első alkalom, hogy a tagállamoknak nem sikerült előzetesen megállapodniuk egy jelöltben. A kezdeti tíz jelölt közül végül négy szállhatott ringbe. Khan a voksolás második fordulójában 72 szavazattal győzedelmeskedett az ír Fergal Gaynorral szemben, aki 54 szavazatot tudhatott a magáénak. Gaynor korábban több nemzetközi bíróságon is tevékenykedett ügyészként.
Khan Fatou Bensoudát váltja a tisztségben, aki júniusban tölti ki kilenc évre szóló megbízatását. A brit jogász jelenleg az ENSZ megbízásából folytat az Iszlám Állam terrorszervezet által Irakban elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálatot. A múltban többször is részt vett az ICC előtt tárgyalt perekben védőként.
Khan az ICC számára kényes időszakban veszi át a főügyészi teendőket. A törvényszék ugyanis masszív politikai nyomás alatt áll a palesztin területeken, illetve Afganisztánban elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények ügyében tervezett vizsgálatok miatt, amelyek az amerikai és az izraeli hadsereg tagjai elleni perekhez vezethetnek.
Donald Trump korábbi amerikai elnök tavaly szankciókkal sújtotta Bensoudát és Phakiso Mochochokót, az ICC joghatósági, kiegészítő joghatósági és együttműködési osztályának vezetőjét júniusban kiadott rendelete alapján, amely lehetővé tette gazdasági büntetőintézkedések bevezetését azokkal az ICC-tisztségviselőkkel szemben, akik érintettek amerikai katonák lehetséges afganisztáni háborús bűneinek kivizsgálásában.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok, Oroszország, Izrael és Kína azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.
(MTI)