Az ellenzéki pártok és a fő szakszervezet is bojkottra szólította fel a lakosságot, így a részvételi arány mindössze 27,5 százalék volt. A helyi választási bizottság szerint 9,2 millióan voltak jogosultak szavazni.

A népszavazás érvényességéhez nem szabtak feltételt a minimális részvételi arányra vonatkozóan.

Kaisz Szaíd elnök szerint a referendummal letették egy új köztársaság alapjait.

Az államfő tavaly nyáron feloszlatta a parlamentet, és rendeleti kormányzást vezetett be. A 2011-es forradalmi eseményeket követően összeállított demokratikus alkotmányt az elnök arra hivatkozva írta át, hogy az országot ki kell vezetni az elmúlt évek bénultságából. Az alkotmány megszövegezése egy bizottság feladata volt, de a testület elnöke szerint a népszavazásra bocsátott tervezet jelentősen eltért javaslatuktól.

Az ellenzéki pártok puccsal vádolják az elnököt, és azt állítják, hogy az új alaptörvény visszalépés az egyeduralom felé. A változások nyomán a kormány és az igazságszolgáltatás az államfő befolyása alá kerül, és meggyengül a parlament.

Elemzők rámutattak: a tunéziaiak a gazdasági helyzet romlása miatt kiábrándultak az országot az "arab tavasz" óta irányító pártokból, és elégedetlenek a fennálló politikai rendszerrel. Az észak-afrikai országot gazdasági válság fenyegeti, ezért Tunézia tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy mentőcsomagról.

(MTI)