Svédország NATO-tagsága elérhető közelségbe került, lehetséges, hogy pozitív döntés születik a skandináv ország csatlakozásáról a szövetség jövő heti vilniusi csúcstalálkozóján - mondta a NATO-főtitkár Brüsszelben azt követően, hogy a török, a svéd és a finn külügyminiszter erre vonatkozó megbeszéléseket folytatott a szövetség székházában csütörtökön.
Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján kijelentette: ideje, hogy Svédország csatlakozzon a katonai szövetséghez, a csatlakozás a szövetséget erősíteni, a tagországok biztonságát növelni fogja.
Közölte: Stockholm fontos lépéséket tett Törökország kéréseinek teljesítésére, egyebek kellett módosította alkotmányát, visszavonta a törökországi fegyverkivitelre vonatkozó korlátozásokat és megerősítette terroristaellenes szabályozását.
"A svéd NATO-csatlakozás minden szövetséges biztonsági érdeke, ezért a bővítés ezen fejezetét amilyen gyorsan csak lehet, le kell zárni" - fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: a késlekedés csak azok számára hoz hasznot, akik a NATO egységének megbontásán munkálkodnak. Ezek között a fititkár Oroszországot és a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) említette.
Bejelentette: a kedden és szerdán tartandó vilniusi csúcstalálkozót megelőzően hétfőn megbeszélésre hívja a török és svéd vezetőket. "Az a fontos, hogy a jövő héten eredményt érjünk el a svéd csatlakozás ügyében" - tette hozzá a NATO-főtitkár.
Tobias Billström svéd külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a jövő héten Ankara jóváhagyja országa NATO-csatlakozását. "Reménykedünk és pozitív döntést várunk a jövő héten, de hangsúlyozni szeretném, hogy ez Törökországon múlik" - fogalmazott a svéd külügyi tárcavezető.
Hakan Fidan török külügyminiszter azt közölte, Törökország szerint NATO-tagságának jóváhagyásához Svédországnak bizonyítania kell, hogy a bejelentett törvénymódosításokat alkalmazzák, különös tekintettel arra, hogy jogrendjébe ültette a terrorizmusellenes törvény módosításait.
Svédország tett néhány lépést a megkívánt jogi változtatásokkal kapcsolatban, például megszüntette a védelmi ipari korlátozásokat Törökországgal szemben. "A jogszabályi változásoknak most a gyakorlatban is tükröződniük kell" - tette hozzá a török külügyminiszter.
Börtönbüntetésre ítélték a PKK egyik támogatóját
Bűnösnek találták, és négy és fél év börtönre ítélték Svédországban azt a kurd férfit, aki ellen a múlt hónapban emeltek vádat, amiért a gyanú szerint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet számára gyűjtött pénzt - közölte az ügyben eljáró stockholmi kerületi bíróság csütörtökön.
Mans Wigen bíró kiemelte, hogy ez az első eset Svédországban, melyben bíróság állapítja meg, hogy a PKK terrorszervezet, melynek finanszírozása miatt valakit elítélnek.
A negyvenes éveiben járó Yahya Güngört terroristatevékenység finanszírozása mellett minősített zsarolási kísérlet és fegyverrel való súlyos visszaélés ügyében találták bűnösnek.
A letöltendő börtönbüntetést követően a férfit kötelező jelleggel, határozatlan időre kitiltják az országból - áll az ítéletben.
A kurd származású férfi a vádiratban foglaltak szerint január 11-én Stockholmban töltött fegyvert szegezett egy emberre, a levegőbe lőtt, és a helyiség szétverésével fenyegette meg, amennyiben nem kapja meg a követelt pénzt. Az ügyészség szerint a vádlott a pénzt "egy szélesebb körű tevékenység részeként terroristatevékenység finanszírozására" követelte, és a zsarolási kísérlet közben célozgatott arra, hogy a PKK-hoz tartozik.
Svédország és Finnország egy évvel ezelőtt, az Ukrajna elleni orosz támadást követően közösen nyújtotta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Finnország májusban vált a szövetség tagjává, Törökország azonban továbbra is blokkolja Svédország csatlakozását arra hivatkozva, hogy terroristáknak, köztük a betiltott PKK tagjainak nyújt menedéket.
Jóllehet az csütörtöki ítélet Stockholm hasznára válhat a török-svéd csatlakozási tárgyalásokon, Wigen bíró az ítélethirdetést követő sajtótájékoztatón külön hangsúlyozta, hogy "Svédország NATO-csatlakozása semmilyen szerepet nem játszott a bíróság döntésében".
Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter a svéd TT hírügynökségnek elmondta: a meghozott ítélet "a közérdeket szolgálja".
(MTI)