Hivatali visszásságokra utalhat, hogy nem hozzák nyilvánosságra az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által a Pfizer vezérigazgatójának küldött szöveges üzeneteket. Az Európai Parlament és az uniós ombudsman vizsgálatai alapján a brüsszeli vezető stábja nem is igazán akarta feltárni az ügyet, ami sok kérdést vet fel a 11 595 milliárd forintos vakcinabeszerzés kapcsán.
Zoom
Emily O'Reilly, az európai ombudsman vizsgálatot folytatott, hogy pontosan hogyan zajlottak az Európai Bizottság és a Pfizer vállalat közötti tárgyalások a 2020-2021-es vakcinabeszerzésekről. Az előzetes eredmények miatt O'Reilly elmarasztalta Von der Leyent és segítőit, súlyos kritikát kaptak az oltóanyag-vásárlásokról folytatott tárgyalások során küldött üzenetek közzétételére irányuló kérelmek kezelése miatt - írja a Guardian nyomán a Napi.hu.
A Bizottság eredetileg azt állította, hogy alapos keresés után "nem azonosított" semmilyen szöveges üzenetet Von der Leyen és - a "mellesleg" zsidó - Albert Bourla között, akinek cége 36 milliárd dolláros (11 595 milliárd forintos) bevételt prognosztizál az idei pénzügyi évre a vakcinaeladásokból. Ennek egy jelentős része az uniós 300 millió darabos oltóanyagbeszerzés.
Az uniós ombudsman vizsgálata azonban megállapította, hogy a bizottsági tisztviselők által az sms-ben folytatott beszélgetések után végzett kutatása gyakorlatilag meg sem történt: csak egy belső dokumentum-nyilvántartásra korlátozódott az egész ellenőrzés. Közben Von der Leyen sms-eit nem tárolták ott, és a bizottsági elnök személyes irodáját nem kérdezték meg arról, hogy léteznek-e ilyen üzenetek.
Az Európai Bizottság később azt állította, nem hiszi, hogy az üzenetek a szakpolitikával kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozó uniós jogszabály hatálya alá tartoznak. Viszont ezzel a biztos nem ért egyet: O'Reilly szerint a bizottság magatartása nem felelt meg az uniós jog által megkövetelt átláthatóságnak.
"Az a hanyagság, ahogyan ezt a nyilvános hozzáférési kérelmet kezelték, azt jelentette, hogy meg sem kísérelték azonosítani, hogy léteznek-e szöveges üzenetek. Ez nem felel meg az átláthatósággal és az igazgatási normákkal kapcsolatos ésszerű elvárásoknak a Bizottságnál" - magyarázta álláspontját az ombudsman.
"Nem minden szöveges üzenetet kell rögzíteni, de a szöveges üzenetek egyértelműen az uniós átláthatósági jogszabályok hatálya alá tartoznak, ezért a vonatkozó szöveges üzeneteket rögzíteni kell. Nem hiteles az ellenkezőjét állítani" - tette hozzá O'Rilley.
A bizottságot most utasították, hogy végezzen további átfogó kutatást a szöveges üzenetek után, amelyek létezéséről először a New York Times 2021 áprilisában megjelent, Von der Leyennel készített, a "személyes diplomáciájáról" szóló interjúban számolt be.
"Amikor az uniós dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogáról van szó, a dokumentum tartalma számít, nem pedig az eszköz vagy a forma" - mondta O'Reilly. "Ha a szöveges üzenetek az uniós politikákra és döntésekre vonatkoznak, akkor azokat uniós dokumentumként kell kezelni. Az uniós közigazgatásnak aktualizálnia kell a dokumentumrögzítési gyakorlatát, hogy az tükrözze ezt a valóságot" - magyarázta álláspontját.
Von der Leyen, aki Brüsszelbe költözése előtt Németország védelmi minisztere volt, hasonló botrányba keveredett nem sokkal azután, hogy 2019-ben Berlinből Brüsszelbe távozott. Tagadta, hogy bármi rejtegetnivalója lenne, miután kiderült, hogy egy német parlamenti bizottság által keresett két mobiltelefonja közül az egyiket letörölték. A bizottság azt vizsgálta, hogy a jövedelmező védelmi szerződéseket külsős tanácsadóknak ítélték-e oda felügyelet nélkül, és hogy személyes kapcsolatok állnak-e az ügyletek mögött.
Von der Leyen, akit később tisztáztak a felelősség alól, 2018-ban a német parlament előtt elismerte, hogy "a túlhajszolt tisztviselők hanyagsága" "hibákhoz" vezetett a minisztériumban töltött ideje alatt.
Sophie in 't Veld holland EP-képviselő szerint az Európai Bizottság döntései Von der Leyen vezetése alatt kevésbé átláthatóvá váltak, felszólította az Európai Parlamentet, hogy vonja őt felelősségre.
"Ez fajsúlyosabb probléma, mint a Von der Leyen és a Pfizer közötti sms-ek ügye. Egy demokráciában az átláthatóság a végrehajtó hatalom és a hatalmat ellenőrző törvényhozás közötti kapcsolat sarokköve. Az Európai Bizottság egyre kevésbé átlátható, egyre kevésbé felelős az Európai Parlament felé, és őszintén szólva egyre inkább elszakadt az európai demokráciától" - mondta az EP-képviselő az ügyről.
A Pfizer több vakcinabeszerzési szerződést is kötött az Európai Bizottsággal: legutóbb további 1,8 milliárd adagot foglalt le, a korábban meghatározottnál magasabb áron, amelyet 2021 vége és 2023 között kell leszállítani a 27 uniós tagállam között. A bizottságot bírálták az mRNS Covid-vakcinákért kialkudott magas árak miatt, egy elemzés szerint az EU 31 milliárd eurót (11 000 milliárd forintot) fizetett az előállítási költség felett.
Az Európai Bizottság szóvivője pénteken azt mondta, hogy addig nem tudnak nyilatkozni, amíg a megállapításokra adott hivatalos válaszukat nem adják meg az ombudsmannak.