Ez a plakát a kedvencünk, de készültekanno EU-ellenes matricák százezres,szórólapok milliós nagyságrendben |
Legutóbb a 2002. július 4-ei hídblokád ügyét vették elő körözése alatt, most már haladnak: 2003 áprilisát írjuk. Az EU-csatlakoztatásunkról szóló népszavazás előtti kampányban talán a legaktívabb volt Budaházy György: az akkor még be nem jegyzett, csupán baráti, mozgalmi gyûjtőszervezetnek szánt, a legnagyobb EU-ellenes kampányt kifejtő Szabad Magyarországért Mozgalom (SZMM) neve alatt, gyakorlatilag vezéralakjaként szervezkedett, pontosabban tevékenykedett, leginkább az utcai forgatagban. Az állam a
Budaházy kedvenc helyén, a Ferenciek terén |
A fent látható plakát miatt, önkényuralmi jelképek közszemlére tétele jogcímen 2003. bolondok napján az SZMM Magyarok Házában bérelt irodájába házkutatási parancs és bármilyen igazolás nélkül tört be 8-10 rendőr, és elvittek négyezer ilyen plakátot (kb. ennyi kiragasztásra is került). Budaházy Györgyöt felhívták telefonon, hogy vagy azonnal odamegy, vagy elfogatóparancsot adnak ki. Ha magától megjelenik, akkor nem állítják elő, csak elbeszélgetnek vele – ígérte a rendőrfőnök, de Budaházy megérkezésekor a parancsnok beismerte, hogy hazudott. Bilincsbe verve vitték – a vele megjelent aktivista társával, Novák Előddel együtt – az V. kerületi rendőrőrsre, ahova a 2002. július 4-ei, Erzsébet hídi blokád szétverése után is szállították.
Novák Előd „felfegyverkezve” |
Budaházyt hét társával állították bíróság elé a plakátok terjesztése, ill. kiragasztása miatt. A vádlottak nem tartják bûncselekménynek az önkényuralmi jelképek ilyen ábrázolását, hiszen a Btk. 269/B. § (2) bekezdése szerint nem büntethető, aki a cselekményt „a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el”. A törvényt az önkényuralmi rendszerek népszerûsítésének tiltása céljából hozták, egyértelmû, hogy a plakátnak semmilyen olvasatban sem a népszerûsítés a szándéka. (Hogyan is lehetne a nácizmust és a kommunizmust egyszerre népszerûsíteni?) A Btk. említett kivétele pont erre vonatkozik, egy plakáton nem lehet leírni több mondatban, amit az ábrán a jelképekkel való kézfogás szimbolizál (emlékeztetés a szörnyû diktatúrákra, történelmünkre). Bővebben olvashat erről a vádlottakat jószolgálati jelleggel (ingyen) képviselő Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapján egy párhuzamosan futó ügyben, két másik aktivista jogerős ítélete kapcsán.
Budaházy és társai ügyében elsőfokon Nyilas Levente bíró döntött: a vádlottak bûnösségét állapította meg, próbára bocsátva őket. Indoklásában kifejtette: lehet, hogy nem állt szándékukban, mégis megbotránkozást kelthettek másokban ezekkel az önkényuralmi jelképekkel. Az ítélet kihirdetése után a bíró kérdés feltevését engedélyezte, amivel Novák Előd élt is: – Lehet, hogy nem áll szándékában, de nem gondolja, hogy másokban megbotránkozást kelt, amikor bemutatkozik, s azt mondja, Nyilas, pláne Levente?
S ha már a kettős mércénél tartunk: a Szabadság téri, szovjet emlékmûvön a „Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek” felirat felett a tiltott önkényuralmi jelképnek minősülő, sarló-kalapácsos címer található. Novák Előd emiatti feljelentését azonban elutasította a rendőrség, majd a fellebbezést az ügyészség is, mondván: ez a törvényi kivételt képező, történelmi szemléltetés alapján ott lehet.
Bízzunk a másodfokban? Én inkább a forradalomban.
Héjjas Iván – Kuruc.info
Kapcsolódó cikkek:
Képgaléria a tiltott plakátok kiragasztásáról
Novák Előd hajdani beszámolója a cellában végződött, EU-ellenes kampányról
Az ingyen segítséget nyújtó Nemzeti Jogvédő Alapítvány álláspontja
Héjjas Iván – Kuruc.info
Kapcsolódó cikkek:
Képgaléria a tiltott plakátok kiragasztásáról
Novák Előd hajdani beszámolója a cellában végződött, EU-ellenes kampányról
Az ingyen segítséget nyújtó Nemzeti Jogvédő Alapítvány álláspontja
Dudaházy (sic!) és társai ügyében tárgyaláson kívül döntenek jogerősen |