![]() |
"Szüleim már a háború előtt a kommunista párt tagjai voltak, aktív ellenállóként részt vettek például a Gömbös-szobor felrobbantásában és nyilasverésekben. Ezekre a mai napig is nagyon büszke vagyok. Erősen baloldali nevelést kaptam, például 1956 nálunk nem volt se forradalom, se szabadságharc" - döbbent meg már az első pillanatban életútjának egyik egzotikus momentumával a legtipikusabb kapitalista intézmények, a bankok szövetségének élére a közelmúltban emelt, 58 éves pénzember – indítja portréját a „fasizmussal” aligha vádolható HVG. Ez még szerintük is erős egy kicsit, így tessék-lássék elhatárolódnak, de azért szeretik, becsületes magyar újságíróhoz méltó kérdések helyett (Pl. „Ön szerint hogy lehet bankszövetségi elnök ma Magyarországon olyan valaki, aki büszke arra, hogy büdöskomcsi szülei magyarokat irtottak és '56-ot gyalázták? Mondja csak, milyen vallásúak önök?”) gyöngéden adnak hangot amiatti aggódásuknak, hogy az új funkció elvállalásával esetleg azt mondhatják egyesek: a rezsim embere.
Hogy mi is értsük: attól tart a HVG, hogy szegény Felcsutira, akinek szülei Gömbös-szobrot robbantottak, nyilasokat vertek, '56-ot gyalázták és gyereküket kommunistává nevelték (ő pedig büszke minderre), aki orosz tagozaton tanult és munkásőr volt, majd komcsiból kapitalista bankár lett, nos, erre a szegény Péterre azt mondhatják, hogy esetleg köze van a volt KISZ-vezér, magyarirtó zsidó családba benősült, magyarok szemeit kilövető, nagymamát lovakkal tapostató, élkomcsiból milliárdos vadkapitalista csalóvá vedlett Gyurcsányhoz. Ez jogos aggodalom képezi az interjú egyik legizgalmasabb pontját. De szerencsére Péter nem fél, magánügyeinek tekinti a politikai nézeteit, azon kívül, hogy büszke szülei fent említett dicső tetteire. Nem is beszél politikai irányultságáról, ki sem tudnánk hát találni azokat.
![]() A büszke ember(?) |
Az interjú többi része jobbára a bankáréletről szól, ezt az SZDSZ valamely lapja biztosan nagy sikerrel közölhetné, mi nem tesszük. Nem hallgatjuk viszont el azt, hogy miért lett munkásőr Felcsúti. Mert folyamatos tanulásnak tartja az életét. Bizony. Azt állítja, nem tudta, hova került (ilyen tájékozatlan, passzív szülőkkel és ideológiamentes neveléssel ez teljes mértékben hihető), de „nem is volt ez akkora butaság, sokan gondolták velem együtt, hogy a rendszer javítható” - magyarázza lelkiismeret-furdalás nélkül a kommunista gazember. Ma bankszövetségi elnök.
Az utolsó kérdést és felelet pedig álljon itt további kommentárok nélkül, hiszen jelárul mindent a Felcsuti-félékről, akik csak rombolnak és lopnak, mégis az ország hősei.
- Két évvel ezelőtt megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. Tudjuk, a bank diszkrét szakma, de mégis, megtudhatnánk, konkrétan mit köszönhetett önnek az állam?
- Semmit. Talán hogy rengeteg adót fizetünk.
(Kuruc.info - HVG)
Felcsuti Péter a diktatúrában az MNB-nél dolgozott, a KGST országok mellett a Közel-Kelet is hozzá tartozott, majd átkerült az ország eladósítását gyakorlatban végző MNB külföldi hitelfelvételt végző részleghez.
A volt MNB-sek egyénként rengeteg kárt okoztak azóta (is), ez egy külön cikket megérne.
Felcsuti egy ideje a Raiffeisen bankot vezeti. Ez a bank az egyik főszponzora a Geszti-féle Hősök tere-i vágtának – ez szintén egy érdekes történet és külön cikket érdemelne; szerintem arról szól, hogy a zsidó adócsaló Gesztiék lenyúlják a lovas, magyaros önkormányzatokat és az államot is egyben.
Felcsuti Raiffeisen bankos tevékenységéből két apró részlet: egy Binder nevű magyar építőipari vállalkozót 2002 körül tettek tönkre úgy, hogy az első kis késésre felmondták kb. a 1,5 mrd-os hitelkeretet, végrehajtóval lezsírozva pont 1,5 mrd-ért értékesítették az egyébként 2-3 mrd-ot érő épülő lakóparkot (mint fedezetet), a bank pénze visszajött, egyébként mindenki rosszul járt, de főleg Binder, aki ezután becsődölt.
Másik történet 2004 körüli, A magyar tulajdonú Herta bolthálózatot hasonló módszerekkel ürítettek ki, hitelkeret azonnali felmondása, ingatlanok, árukészlet azonnali értékesítése a bank részére. Az sem zavarta őket, hogy az árukészlet egy részére a szállítók tulajdonjog-fenntartással éltek, ami azt jelentette, hogy a bank így ELLOPTA a beszállítók tulajdonában lévő, még ki nem fizetett árut is. Mivel a Herta ezután becsődölt, az áruk ellenértékét már sosem tudta kifizetni.
(Olvasó)










