Külföldi szervezetek Magyarországot elítélő nyilatkozataiknál nagy részben hazai nem kormányzati szervezetek jelentéseire támaszkodnak. Mint a brüsszeli Európai Újságíró Szövetség, amely a Magyar Újságírók Szövetségének (MÚOSZ) információjára támaszkodva ítélte el Magyarországot, amiért „elnémították a Klubrádiót”. Úgyszintén hazai szervezetektől kapott információk alapján sorolta be szintén idén a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet a magyar sajtószabadságot Haiti, Burkina Faso és Moldávia utáni helyre. A magyar kormányt és Magyarországot külföldről e hónapban a Norvég Helsinki Bizottság bírálta, mert szerinte nálunk veszélyben van a demokrácia.
A támogatásaikat főképp külföldről megszerző magyarországi emberjogi szervezetek gyakran tájékoztatják külföldi partnereiket a cigányok elleni állítólagos hivatalos diszkriminációról is.
Ezúttal a Magyar Nemzet lett kíváncsi arra, hogy a két legnagyobb, emberjogi kérdésekkel foglalkozó hazai szervezet saját magára nézve mennyire gyakorolja a munkatársak kiválasztásában a sokszínűséget, és hogy támogatásuk nagy részét honnan kapják. Ezért a múlt hét csütörtökén megkérdezték a Magyar Helsinki Bizottságot (MHB) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nem kormányzati szervezeteket, hogy van-e cigány származású munkatársuk, és azt, hogy milyen arányban kapnak külföldről pénzt.
Zádori Zsolt, az MHB kommunikációs tanácsadója azt felelte, tudomása szerint nincs "roma származású" munkatársuk, míg a második kérdésre elmondta, hogy kimutatásuk honlapjukon elérhető.
Ennek tanúsága szerint a Helsinki Bizottság számlájára érkező 330 millió forint támogatás túlnyomó része külföldről érkezik, beleértve háromfajta Soros alapítványt, csakúgy, mint az Európai Bizottságot, az Európai Menekültügyi Alapot, a holland külügyminisztériumot, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát.
A TASZ-nál ugyanezen kérdésekre jóval nehezebben válaszoló Darányi András ügyvezető igazgató közölte, ami a "roma származású" munkatársakat illeti, az „nagyon nehéz kérdés, mert nem tartjuk számon munkatársaink etnikai hovatartozását”.
 Darányi (Deutsch), aki szerint kihaló faj a magyar |
A külföldről érkezett bevételeik arányára feltett kérdésre az ügyvezető szintén honlapjukra utalt, ott azonban az összegek nincsenek a származási forrás szerint megadva, csupán az található, hogy támogatóik között szerepel az amerikai Soros-féle Nyílt Társadalom Intézet, a Concorde Értékpapír Zrt. és az Erste (bank) Alapítvány.
Amikor a lap ismét rákérdezett a támogatási arányokra, a másoknál folyamatosan az átláthatóságáért akár perre is menő TASZ embere azt felelte, ők a törvényi beszámolási kötelezettségüknek eleget tesznek.
Megkérdezték tőle azt is, hogy helyesnek vagy helytelennek tartja-e, amiért az egyik legnagyobb amerikai közvélemény-kutató intézet, a Pew Research folyamatosan közli az amerikai törvényhozás származás szerinti megoszlását. Arra is választ keresett a lap, hogy egy ilyen gyakorlatot helyesnek tartana-e Magyarországon.
A kérés írásbeli megismétlését kérő ügyvezető igazgató hétfőn azzal hárította el az érdeklődést, hogy ezt a kérdést nekik külön ügyrendi pontként kell megtárgyalniuk, és csak azután tud választ adni.
Az elmúlt hónapokban több országban is téma volt az emberjogi szervezetek működése és külföldi finanszírozásuk, amelyek magyarázatot adhatnak elfogult magatartásukra. Oroszországban a politikai tevékenységet végzőknek ítélt nem kormányzati szervezeteknek „külföldi ügynökökként” kell regisztrálniuk magukat, mielőtt pénzt fogadnak el. Izraelben („a Közel-Kelet egyetlen demokráciája”) az orosz mintára kívánják törvényben korlátozni a külföldről támogatott nem kormányzati szervezeteket. Kanadában törvényhozók hangoztatták, hogy a külföldről fizetett környezetvédelmi csoportok „aláássák a nemzeti szuverenitást”, valamint India („a világ legnépesebb demokráciája”) törvényhozásában hasonlóan téma volt a külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek ügye.
Lovas István - MN nyomán
