Az életfogytiglani fegyházat azért kapta, mert a bűncselekmény elkövetésekor próbára bocsátási idejét töltötte, valamint a gyilkosság mellett áldozatát ki is fosztotta. A fegyház a legszigorúbb foka a bv-intézeteknek. Meg kell(ene) fizetnie a kb. 12 milliós perköltséget is.

A gyilkos, ahogy a teljes tárgyalás alatt, úgy az élete hátralevő részét alapvetően megváltoztató ítélet kihirdetése után sem mutatta érzelmek jeleit. Ugyanolyan rezzenéstelen arccal, maga elé meredve ül, mint eddig végig.

Az ítélet indoklása során a bíró ismertette, hogy mi történt. Ez alapján egyértelmű, hogy hiába próbálták korábban bizonyítani, hogy a magyar lány és a cigány gyilkos között bármiféle kapcsolat állt fent a gyilkosság előtt, ez nem így volt. A gyilkos a bíró elmondása szerint szinte becserkészte áldozatát, hogy megerőszakolja, egyre agresszívabban és agresszívabban közeledett felé azután, hogy részegen, bedrogozva összetalálkozott a szórakozásból hazafelé tartó áldozattal.

Védekezés, nemi erőszak és esés okozta sérülések voltak az áldozat testén, de halálát egyértelműen fojtogatás okozta, egyéb sérülései nem voltak olyan súlyosak, hogy azokba belehalhatott volna.

A bíró is kiemelte, hogy a gyilkos a 9 kihallgatásból 7-szer viszonylag hasonló módon mesélte el a történteket, de az utolsó két alkalommal teljesen megváltozott a történet, annak ellenére, hogy az ügyvédje minden alkalommal jelen volt. A bíró is azt mondta, ez csak azért történhetett, hogy a cselekmény nemi indíttatását kizárják, és ne aljas indokból elkövetett gyilkosság legyen a vád, így megúszhatta volna 15 évvel. A bíróság "nyitott volt erre a vádlotti védekezésre", de a vádlott nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy valóban létezett ez a kapcsolat.

Az ítélet szerint Bándy Kata halála után a cigány elvette az értékeit, a lány testét egy árokba dobta, majd elment a helyszínről. Közben kivette a SIM-kártyát Bándy mobiljából. A bíró szerint az nem derült ki, hogy miért került Bándy bugyija egy közeli szemetesbe, összeégetve.

A bíró kiemeli, ahogy egyre forróbbá vált a talaj a vádlott körül, úgy próbálta meg finoman módosítani a vallomását. Például azzal, hogy azt mondta, nem júniusban, a gyilkosság előtt néhány nappal ismerte meg a sértettet, hanem már májusban. Itt viszont problémát jelentett már az, hogy korábban azt nyilatkozta, akkor még nem is volt a városban. Így egyre több volt az ellentmondás, ráadásul a nyomozók nagyon alaposan, egy évre visszamenőleg végignézték Kata minden telefonhívását, számítógépes ténykedését, számítógépéről még a törölt fájlokat is előtúrták, de nem találtak semmi, de semmi olyan momentumot, ami arra utalhatott volna, hogy gyilkos és áldozata ismerték volna egymást.

"A vádlottnak nem volt két készüléke, nem mentette el a sértett számát rossz helyre, nem ismerte a sértett telefonszámát" – mondja a bíró egy újabb cáfolatban. A cigány legtöbb állítását nem vélemények, hanem kézzelfogható bizonyítékok cáfolták meg, ráadásul egészen lényegtelennek tűnő dolgokban sem volt következetes, ezt a bíró is fontosnak tartotta elmondani.

A bíró hosszan felsorolta, milyen vallomások, bizonyítékok szóltak Péntek László története ellen. Ezek között volt az, hogy Bándy neve Kata és nem Kati, a legerősebb cáfolat pedig az volt, hogy Bándy Kata nem is volt Magyarországon akkor, amikor a retek szerint megismerkedtek.

A cigány maga próbálta meg rávenni a 37-es számú tanút, egykori börtöntársát arra, hogy azt vallja, együtt voltak Bándy Katával - mondta a bíró, aki szerint a gyilkos egy interjúban azt állította, anyjának eldicsekedett az új kapcsolatával. Anyja azonban a nyomozóknak ezt határozottan tagadta.

Az ítélet szerint "P. László" az interneten fellelhető információkból próbált adatokat szerezni Bándy Katáról, és ezeket használta fel vallomásaiban. Ezen kívül több személyt is rávett arra, mondják azt, látták őket együtt.

A lány megijedhetett "P. Lászlótól", hiszen még a leejtett kulcsát sem vette fel, amikor a férfi megszólította - mondta a bíró. Ezután Bándy elindult, a férfi pedig a távolból követte egy ideig. "Volt, hogy ötven méter is volt közöttük" - mondta a bíró. Végül utolérte, a játszótér mellett, ahol az erőszak történt. A bíró szerint ezeket a dolgokat Péntek is elmondta egy korábbi vallomásában, amelyet később nem tartott fennt.

A bíró szerint a gyilkosság után a cigány a benzinkúthoz ment, ahol cigarettát vett, és közben úgy tett, mintha telefonálna. Ezt a módszert már korábban is alkalmazta, azért, hogy a kúton dolgozók ne emlékezzenek az arcára.

A nyomozók Péntek László elfogása előtt elvégeztek egy bizonyítási eljárást, annak a tanúnak a segítségével, aki látta Bándyt és a cigányt az utcán sétálva. Az ítélet alapján ez a férfi bizonyult a per legfontosabb tanújának, az általa elmondottakat a később elfogott gyilkos első vallomásai is alátámasztották.

"AZ NCIS sem nyomoz hatékonyabban" - dicsérte a rendőrség munkáját a bíró. A pécsi polgármester lányának a megtámadására is utalt, amikor azt mondta, látni, hogy megtörténhetnek ilyen esetek.

Bándy Kata nem gondolt fenyegetésre, nem válaszolt segélykiáltással egy udvarias szóra - mondta a bíró. Hozzátette, a pszichológus nem hátrált meg a probléma elől, nem a gyilkost látta "P. Lászlóban". "Volt egyfajta tétovaság a sértettben" - mondta a bíró. Nem küldte el a vádlottat, inkább a segítségét ajánlotta fel.

Kiemelte, hogy a vádlott az elején nem agresszív volt, hanem "kedvesen tolakodó", mint egy átlagos részeg ember. Amikor a kapuban találkoztak, akkor valószínűleg azért nem ment be a házba, mert valószínűleg nem akarta, hogy a vádlott megtudja, hol lakik, nem akart jelenetet, nem akart pletykákat. Eleinte jó volt az ötlet, mert a vádlott lemaradt, de nem sikerült leráznia. Nem futott a vádlott elől, a vádlott magatartásában volt némi tétovaság, ezért nem menekült előtte, csak próbált tőle távolodni. A vádlott egy jó darabig csak azt hajtogatta, hogy beszélgetni akar. A sértett nem érezte a veszélyt a bíró szerint, és mire veszélyessé fordult a helyzet, addigra túl késő volt. De fontos hangsúlyozni, hogy attól, hogy nem sikoltozott az első közeledés után, nem lehet azt mondani, hogy ismerte volna a vádlottat.

A vádlott emberölés minősített bűntettét elkövette, és a kifosztásét is - mondta a bíró. Hozzátette, hogy egyesen visszataszító a cél, amiért "P." megölte Bándyt, azaz a nemi erőszak. Emiatt megvalósul az aljas indokkal elkövetett emberölés.

Enyhítő körülmény a részbeni beismerő vallomás, de bőven akad súlyosbító körülmény. Egyike a büntetett előélet, az alkoholos-kábítószeres befolyásoltság. Súlyosbító az is, hogy a gyilkosság idején börtönben kellett volna lennie. "Személyében egy gátlástalan bűnözőt ismerhettünk meg" - mondta a bíró.

"A bíróság nem lát arra esélyt, hogy P. László valaha is a társadalom részéve válik. Ezért attól elkülönítve kell élnie" - mondta a bíró, ezzel indokolva a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést. "P. László eddig volt, és nincs tovább" - mondta.

Az ügyész tudomásul vette a büntetést, Péntek azonban fellebbez enyhítésért, így az ítélet nem jogerős.

Emiatt ismét elrendelték az előzetes letartóztatását - a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy mindenképpen börtönben marad addig is, amíg a jogerős ítélet megszületik az ügyében.

(Origó - Index nyomán)

Tóth László ügyész indítványát azzal indokolta, hogy a társadalmi szabályokkal tudatosan szembehelyezkedő, többszörös és különös visszaeső, bűnöző életmódot folytató vádlott a kisebb súlyú bűncselekményektől eljutott a legsúlyosabb bűntett, a minősített emberölés elkövetéséig, amely országos közfelháborodást keltett.

Solymos Sára védő arra kérte a bíróságot: határozott időtartamú szabadságvesztést szabjon ki a cigánybűnözővel szemben. Ezt a gyilkos beismerő vallomásával és azzal indokolta, hogy "álláspontja szerint a közösülés ténylegesen nem történt meg".

Az ítélethirdetés 13 órakor várható.

(MTI nyomán, képek: MTI, Origó)