Az értesülés éppen azon a napon érkezett, amikor Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatót tartott és azt jelezte, hogy két nyitott kérdés van Brüsszellel Paks ügyében, az egyik pedig éppen a beszerzési témát érinti. A másik a tiltott állami támogatással kapcsolatos vizsgálat, amelynek eredményéről elvileg rövidesen döntés születhet a Bizottság egy másik Főigazgatóságán.

Hivatalos felszólító levelet készül küldeni Magyarországnak - a BruxInfo értesülései szerint - csütörtökön az Európai Bizottság, mert úgy látja, hogy a paksi atomerőmű kibővítésére vonatkozó megbízási szerződés (az Oroszországgal aláírt kormányközi megállapodás részeként) közvetlen, versenypályázat nélküli odaítélésével megsértette az EU közbeszerzési szabályait.

A magyar kormánynak két hónapon belül kell reagálnia a hivatalos felszólító levélben tett állításokra, és Brüsszel a válasz fényében dönt majd arról, hogy indoklással ellátott vélemény elfogadásával a második szakaszba léptesse-e az eljárást vagy sem.

Addig is azonban a vélt kötelezettségszegés komolyságára való tekintettel a testület a lap forrásai szerint arra szólíthatja fel csütörtökön Budapestet, hogy függesszen fel minden egyes, a paksi projekttel összefüggő beszerzési eljárást, és tartózkodjon minden további új szerződés megkötésétől.

A bizottságnál a lap kérdésére nem erősítették meg a hírt, de nem is cáfolták. A testület csütörtökön hoz döntéseket kötelezettségszegési ügyekben, ennek lehet része a paksi dosszié is.

Emlékezetes, hogy Magyarország egy Oroszországgal aláírt kormányközi megállapodás keretében ítélte oda közvetlenül, tendereztetés nélkül a Roszatomnak a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítésére és felszerelésére vonatkozó szerződést. A projekt költségeit 12,5 milliárd euróra becsülik, amelynek Aszódi tegnapi jelzései szerint mintegy 6-10 százalékát már az építkezés 2018-ra tervezett megkezdéséig le fogjuk hívni tervezési és mérnöki munkákra. Ez tehát 2018-ig mintegy 220-375 milliárd forinttal megemelné az államadósságot.

Aszódi ma jelezte, hogy a paksi projekt kapcsán öt fontos mérföldkő van, amin át kell mennie az országnak, hogy minden szempontból "sínen legyen" a beruházás. Az első három mérföldkőn már túl vagyunk, mivel megkaptuk a szükséges zöld jelzéseket.

Az első az államközi szerződés volt, amelyet még a 2014. januári aláírás előtt bemutattuk a bizottságnak, és Aszódi tájékoztatása szerint Brüsszel nem emelt kifogást ennek tartalma ellen. A második az Euratom által idén tavasszal aláírt üzemanyagellátási szerződés volt, igaz, itt engedményekre kényszerült a magyar fél.

A harmadik pedig az volt, hogy idén szeptemberben a bizottság arról tájékoztatta Magyarországot: elfogadta az Euratom szerződés 41-es cikkelye szerinti notifikációt. Ennek lényege, hogy tájékoztatni kell a bizottságot minden nagyobb atomerőművi projektről, és ennek keretében a bizottság azt vizsgálja, hogy a fejlesztés összhangban van-e az Euroatom-szerződés célrendszerével és szabályaival, vagy sem.

A még két nyitott kérdés a tiltott állami támogatás kérdése, amelyet a DG Competition vizsgál elvileg november 23-ig, a másik pedig a projektbeszerzési ügyeit érinti. A Bruxinfó értesülései tehát ez utóbbira vonatkoznak.

Az államközi szerződés alapján az orosz fél a fővállalkozó, és neki kell az alvállalkozókat kiválasztania (törekednie kell a 40%-os magyar beszállítói arányra, de ezt nem lehet kötelezővé tenni). Aszódi elmondta: a magyar kormány azt rögzítette az orosz fél felé, hogy az EU-s szabályokkal teljesen összhangban lévő közbeszerzési szabályok szerint válasszák majd ki a fő komponensek építésére a partnereket.

"Mi tehát ezt várjuk az orosz féltől és éppen emiatt azt is várjuk, hogy a beszerzésekkel kapcsolatos keretet is elfogadja a Bizottság illetékes egysége" - jelentette ki, majd hozzátette, hogy erre sem kaptak egyelőre információt. A Bruxinfó értesülései tehát ezt, az elfogadó brüsszeli magatartásra vonatkozó várakozást húzhatják keresztbe.

A brüsszeli lap emlékeztet arra, hogy a kormányközi megállapodás hivatalos notifikálása óta a testület belső piaci (DG GROW) főigazgatósága a magyar hatóságokkal egyeztetve előzetes eljárás keretében azt vizsgálta, hogy a szerződés megkötése megfelel-e a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoknak.

Brüsszel a lap információi szerint arra a következtetésre jutott, hogy nem. Mégpedig azért, mert először is megítélése szerint jelen esetben nem teljesültek azok a feltételek, amelyek egy nemzetközi szerződés keretében lehetőséget adnak egy kontraktus közvetlen, versenypályázat kiírása nélküli odaítélésére és megkötésére.

A magyar kormány kezdettől fogva azzal indokolta a pályáztatás mellőzését, hogy nemzetközi megállapodások esetében nincs ilyen kötelezettség.

A bizottság azonban részben az Európai Bíróság esetjogából kiindulva azzal érvel, hogy a nemzetközi megállapodásokban rögzített kötelezettségek a gyakorlatban nem írhatják felül az EU-szerződésben lefektetett alapelveket. Következésképpen, az uniós tagállamok által kötött nemzetközi megállapodásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a közbeszerzési szabályoknál alkalmazott olyan alapelveket, mint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás és az átláthatóság.

Márpedig a lap forrásai szerint a paksi beruházás közvetlen odaítélése (illetve ahogy azt a kormányközi megállapodás rögzíti) nem felel meg ezeknek az elveknek, ezért a bizottság úgy látja, hogy a magyar-orosz államközi megállapodás sincs összhangban az EU működéséről szóló szerződéssel.

Jó okkal feltételezhető, hogy a belső piac működését felügyelő főigazgatóság azon az alapon is támadja a Roszatomnak adott megrendelést, hogy kizárólag az EU-nak van joga az európai közbeszerzési piac megnyitásáról szóló nemzetközi szerződések megkötésére. A bizottság értelmezése az, hogy Magyarország a kormányközi megállapodáson keresztül hozzáférést biztosít egy harmadik országnak, jelen esetben Oroszországnak a magyar és így az uniós közbeszerzési piachoz, miközben kizár az áruk és a szolgáltatások nyújtásának lehetőségéből más harmadik országokat és uniós tagállamokat is. Ez pedig ellentétes lehet a szerződéssel.

A várható hivatalos felszólító levél kizárólag a paksi projekt közbeszerzési aspektusaira vonatkozik, az állami támogatási és energiaszabályokkal való megegyezőség felmérése jelenleg külön vizsgálatok tárgyát képezi.

Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy ebben a pillanatban csak a bizottság jogi álláspontjáról van szó, az a kötelezettségszegési eljárás során derül majd ki, hogy a vitában melyik félnek van igaza.

Nem sértette meg az Európai Unió közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozását a Paksi atomerőmű bővítéséről szóló, 2014 januárjában aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodás, valamint a 2014 decemberében aláírt tervezési, beszerzési és kivitelezési szerződés - közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel.

A tárca a Bruxinfo európai uniós ügyekkel foglalkozó hírportál értesülésére reagált, amelyben arról számoltak be, hogy az Európai Bizottság (EB) megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást az orosz Roszatom cégnek a paksi atomerőmű kibővítésére.

A Miniszterelnökség közleményében kifejtette: a magyar kormány a beszerzési kérdéseket illetően egyelőre nem ismeri az EB hivatalos jogi álláspontját. Hozzátették: a kormány bizottság minden kérdésére - ahogyan eddig, úgy a jövőben is - részletes és minden kétséget eloszlató tájékoztatást ad.

Ennek köszönhetően idén áprilisban az Európai Unió harmadik félként jóváhagyta az üzemanyag-ellátási szerződést, szeptemberben pedig Brüsszel arról értesítette a kormányt, hogy a Paks II. beruházás energiapolitikai, klímapolitikai, energiabiztonsági és nukleáris biztonsági szempontból is megfelel az Euratom-szerződésben foglalt célkitűzéseknek.

A kormány továbbra is fenntartja, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásának előkészítése során mindenben a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően járt el - írták.

A Jobbik úgy véli, az Európai Bizottság döntését nem a szabad verseny iránti elkötelezettség, hanem az USA és Oroszország nagyhatalmi játszmájában betöltött szerepe alapján hozta meg – egyoldalúan előbbi mellé állva. Ezt támasztja alá, hogy a bizottság korábbi elnöke, Barroso még nem talált kivetnivalót a beruházással kapcsolatban.

Ugyanakkor jogosnak tartjuk azt az uniós kritikát, mely – sajtóhírek szerint – a paksi beruházás dokumentációjának ilyen szintű titkosítását sérelmezi. Már korábban is felhívtuk a figyelmet, hogy Paks 2 részleteinek ilyen nyakló nélküli mennyiségű és 30 évre szóló titkosítása már túlmutat azon a szükséges, nemzetbiztonsági szempontból indokolt mértéken, amire például terrorveszély miatt indokoltan szükség lenne - írja közleményében Kepli Lajos országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottsága tagja.

(Portfolió - MTI - Kuruc.info)