Szabályozott keretek között, szigorú feltételekkel jöhet Magyarországra külföldi munkaerő, és csak annyi, amennyire szükség van - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában.

Czomba Sándor expozéjában azt mondta, a törvényjavaslat célja "még véletlenül sem az, hogy tömegesen érkezzenek munkavállalók Magyarországra, akik elveszik majd a magyarok munkáját".

A kormány a vendégmunkások alkalmazásával a magyar munkaerő megtartását és új munkahelyek teremtését is elősegíti, ami a magyar gazdaság növekedését szolgálja - tette hozzá. Közölte azt is, hogy az előterjesztés a munkaalapú társadalom megőrzését is szolgálja.

Az államtitkár elmondta, a harmadik országból érkező munkavállalók száma Magyarországon korántsem kirívó, a visegrádi országok között a munkaerőpiac méretéhez viszonyítva Magyarországon alkalmazzák a legkevesebb vendékmunkást.

Az elmúlt időszak pozitív látleletének és a történtek visszaigazolásának nevezte a törvényjavaslatot Szatmáry Kristóf, a Fidesz vezérszónoka, azt hangsúlyozva, 2010-et követően sikeres, a rendszerváltoztatás utáni időszakban példátlan foglalkoztatási fordulat ment végbe Magyarországon.

Arról beszélt: a foglalkoztatás terén sereghajtóból az uniós élmezőnybe léptünk, rekordalacsony szintű munkanélküliséget produkálva, mégpedig úgy, hogy eközben a külső tényezők legtöbbje épp ellenkező irányba mutatott. Soha ennyi dolgozni akaró és aktívan állást kereső munkavállaló nem volt a magyar munkaerőpiacon - jelentette ki a politikus. Hozzátette, a nyilvántartott álláskeresők száma 280 ezer, ez tartósan történelmi mélypont.

Megemlítette: mára a munkaerő-tartalékok kimerültek, 740 ezer főről 300 ezerre esett a bevonhatók száma, de a munkaerő-igény növekedése miatt napjainkra megközelítette a 90 ezret a betöltetlen posztok száma. Mindez jól mutatja a magyar gazdaság stabilitását, ugyanakkor a gazdaság további bővüléséhez szakképzett munkaerőre van szükség - jelentette ki Szatmáry Kristóf.

Aki arra is kitért, a visegrádi négyek közül Magyarországon alkalmazzák a legkevesebb vendégmunkást, ráadásul ezek legtöbbje szomszédos államból - jellemzően Szerbiából, Ukrajnából - érkezik és magyar anyanyelvű. A képviselő megjegyezte: a törvényjavasalt lényege a vendégmunkás jogi kategóriájának megalkotása, ami egyféle szigorítás, ami "a társadalom szövetét nem bontja fel, nem megy egy nyugat-európai típusú multikulturalizmus felé".

Szabadi István (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: a törvényjavaslattal külföldi vendégmunkások tömeges bevándorlását teszik lehetővé, amire a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatti munkaerőhiány miatt van szükség. A gazdaságpolitika szerinte az önálló nemzetgazdaság építése helyett a "politikai túlélésről" szólt, a kormány még a "balliberális kormányokat is túlszárnyalva" támogatja a multikat, ezzel hosszú távon gazdasági függőségbe taszítva az országot.

Hozzátette: az egymillió új munkahely létrehozását is csak közmunkásokkal, a korábbi rokkantnyugdíjasok, a 18 év alatti és a nyugdíjas korosztály "munkába kényszerítésével" tudták megvalósítani.

A Mi Hazánk szerint a törvényjavaslatnak meg sem kellett volna születnie, önálló nemzetgazdaságot kell építeni, ami nem igényel több százezer külföldi vendégmunkást. A külföldön dolgozó magyarokat kellene megfelelő kormányzati programmal hazahívni inkább - vélekedett. Hozzátette: a külföldi multik helyett a helyi gazdaságok megerősítésébe kellene befektetni.

(MTI)