 |
Minden lehetséges mutató a közhangulat további romlását mutatja. A legszembetűnőbb változás, hogy tovább emelkedett azoknak az aránya, akik szerint az országban általában véve rossz irányba mennek a dolgok. A Medián másfél évtizede teszi fel azt a kérdést az embereknek, de ilyen mértékű kiábrándultságot még soha nem mutattak az adatok. Hosszú évekig a Bokros-csomag utáni 80 százalékos rossz irány volt a rekord, ez dőlt meg először a tavalyi kormányválság után, majd a pénzügyi válság begyűrűzését követően szinte hónapról hónapra tovább erősödött a kiábrándultság.
 |
Legutóbb 87-ről 91 százalékra emelkedett a pesszimisták aránya és csupán 6 százalék mondta azt, hogy jó irányba mennek a dolgok. Minden korábbi rekordot megdöntve tovább romlottak a lakosság gazdasági várakozásai is, leginkább nem is a saját háztartásra, hanem az ország gazdaságára vonatkozók: 59 százalék tart nagyarányú, további 27 százalék pedig kisebb mértékű visszaeséstől.
A válság elején még úgy tűnt, hogy a romló közhangulat nem morzsolja tovább az MSZP táborát, sőt, az új helyzet még lehetőséget is kínált a kormányzatnak arra, hogy kitörjön a defenzívából. Annyi bizonyos, hogy a válság első hónapjaiban csökkent a két nagy párt támogatottsága közötti különbség. Ez a trend mostanra megfordult és márciusra jelentős mértékben visszaesett a szocialisták támogatottsága: a teljes népesség 16, a választani tudó „biztos” szavazók 23 százaléka szavazna rájuk, ami a Medián mérései szerint az utóbbi tíz év legrosszabb adata.
A romló közhangulatban a Fidesz-vezérkar kivételével az összes vezető politikus népszerűsége visszaesett, és bár ez a változás a kormányfő esetében kisebb volt az átlagosnál, kedveltségi mutatójában a mostani adat a negatív rekord. 18 százalékos támogatottsága alulmúlja az összes korábbi kormányfő legrosszabb népszerűségi indexét is (Antall Józsefnek 25, Boross Péternek 39, Horn Gyulának 29, Orbán Viktornak 40, Medgyessy Péternek 37 százalékon volt a mélypontja). Ezzel párhuzamosan csökkent azoknak az aránya, akik hivatalban tartanák a Gyurcsány-kormányt, és növekedett azoké, akik egy átmeneti szakértői kormány megalakításában vagy előrehozott választásban látnák a legjobb megoldást a jelenlegi helyzetre.
 |
Az EP-választáshoz közeledve egyre inkább érdemes odafigyelni a kisebb pártok támogatottságának alakulására is. Úgy tűnik, hogy a Jobbik februári javuló eredménye nem tiszavirág életű változás volt: a teljes népességben tovább erősödött a párt, a választani tudó „biztos” szavazók körében pedig továbbra is 4 százalékon áll.
 |
Az MDF nagy vihart kavaró EP-listaállítása még csak részben lehetett hatással a párt támogatottsági adataira, hiszen az interjúk többsége még Bokros Lajos hivatalos felkérése előtt készült. Mindenesetre az MDF most valamivel jobban áll, mint a korábbi hónapokban. Az SZDSZ viszont a februári erősödés után újra gyengélkedik, részben azért, mert a szavazói részvételi hajlandósága továbbra is elmarad a többi párt támogatóiétól.
A felmérést 2009. március 6-a és 10-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 2–6 százalék.
(Medián)
A Jobbik támogatottságának felmérések szerinti alakulása az utóbbi időben:
