Szerinte a legújabb kori moldovai történelem legnehezebb korszakai éppen az effajta tendenciák megjelenésével hozhatók összefüggésbe, és az 1992-ben kirobbant, máig megoldatlan Dnyeszter menti fegyveres konfliktus is erre vezethető vissza.

„Lehet, hogy valaki szándékosan provokál? Lehet, hogy a hatalomnak kedvez egy ilyen forgatókönyv? Mert tisztában vannak azzal, hogy elveszítik az őszi választást, és talán destabilizálni akarják a helyzetet. Nagyon körültekintőnek kell lennünk. Nagyon alaposan vizsgáljuk ezt a kérdést” – mondta az oroszbarát moldovai államfő a vele szemben álló, Európa-párti kormányra utalva.

Dodon szerint demokratikus úton, népszavazáson kell megoldani ezt a problémát, meg kell kérdezni a polgároktól, hogy mit akarnak. Szerinte egyértelmű, hogy a többség az önálló államiság megőrzése mellett szállna síkra. „Egyszer s mindenkorra pontot kell tenni erre a kérdésre, de a mostani hatalom nem egyezne bele egy ilyen referendumba” – mondta Dodon. Megjegyezte, hogy az 1918-as helyzet, amikor „román katonák kényszerítették ki az egyesülés melletti szavazást, nem fordul elő többé”.

A közelmúltban hét moldovai falu közös nyilatkozatban a két állam egyesülése mellett foglalt állást, annak kapcsán, hogy az idén lesz száz éve Moldova (Besszarábia) és Románia hajdani egyesülésének. Besszarábia 22 évig volt Románia része, s a második világháború elején szállta meg a Szovjetunió. Romániában Traian Basescu volt államfő a két ország egyesülésének a leghangosabb szószólója. Nicolae Timofti volt moldovai elnök 2016 júniusában moldovai állampolgárságot adományozott neki, de Dodon tavaly januárban elnöki rendelettel megfosztotta tőle. Két hónapra rá pedig egy chisinaui kerület bíróság hatályon kívül helyezte Dodon rendeletét.

(MTI)